NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár (17.) - július utolsó, augusztus első hete Nyomtatás E-mail
2021. július 28.
Image
Utolsó frissítés ( 2021. július 22. )
Tovább...
 
Szergej O. Prokofjev: Rudolf Steiner és az ezoterikus kereszténység mesterei (I/1. fejezet, 1. rész) Nyomtatás E-mail
2021. július 19.

ImageSzergej O. Prokofjev

Rudolf Steiner, a Teozófiai Társaság és a Nyugat mesterei

(Rudolf Steiner és az ezoterikus kereszténység mesterei, I/1. fejezet)

 

1. rész: Visszavezetni a teozófiai mozgalmat rózsakeresztes gyökereihez

 

Az antropozófiai mozgalom fejlődése, történetileg nézve, a Teozófiai Társaságon belül kezdődött, ahová meghívták Rudolf Steinert, hogy tartson előadásokat, legelőször Nietzschéről, 1900-ban bekövetkezett halála kapcsán, később pedig saját belátása szerinti témákról. Előadásainak olyan sikere volt, hogy már 1902-ben felkérték, hogy legyen a Teozófiai Társaság tagja, s egyúttal vállalja el az éppen akkor megalakuló német szekció főtitkári posztját.

ImageRudolf Steiner elfogadta a felkérést, mivel a Teozófiai Társaság vezetősége teljes szellemi szabadságot biztosított a munkájához a német szekción belül. Így Steiner a Teozófiai Társaságban a kezdet kezdetétől olyasvalamit nyújtott, amit – az ő saját szavaival – ott „sehol sem tanítottak” (GA 28, XXX. fejezet): megismertette hallgatóit az ezoterikus vagy rózsakeresztes kereszténység alapvető igazságaival. Világosan tanúskodik erről az első két nagy előadásciklus, amit Rudolf Steiner 1901 és 1902 telén tartott a Teozófiai Társaságban, s amit a keresztény misztikusoknak, illetve a kereszténység mint spirituális-misztikus tény témájának szentelt (később könyvvé is átdolgozta mindkét ciklust: GA 7 és GA 8).

Utolsó frissítés ( 2021. augusztus 01. )
Tovább...
 
Szergej Prokofjev: Rudolf Steiner spirituális biográfiája - Töredék. Könyvismertető. 2021. Pünkösd Nyomtatás E-mail
2021. május 20.

ImageSzergej O. Prokofjev

Rudolf Steiner – egy spirituális biográfia töredéke

Ralf Gleide könyvismertetője

 

Kerek száz esztendő választ el bennünket Rudolf Steiner életének utolsó éveitől. Ennek fényében felmerül a kérdés, hogy a történelmi távolság vajon szükségszerűen vezet a vele való kapcsolat elvesztéséhez, vagy egy másik szinten e kapcsolat elmélyülésének a lehetőségét is magában hordozza. Ehhez jön még az a kérdés, hogy Rudolf Steiner jelenleg vajon újra megtestesült állapotban van-e, s ma milyen módon tudunk találkozni vele. Szergej Prokofjev rendkívül intenzíven foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, s e befejezetlenül maradt könyvében belátható szempontokat ad ezek megválaszolásához.

Utolsó frissítés ( 2021. június 29. )
Tovább...
 
Rudolf Steiner születésének körülményeiről (1. rész: A család és a szülőhely főbb motívumai) Nyomtatás E-mail
2021. április 27.

A képre kattintva visszanézhető az április 24-i előadás felvétele (30 percnél kezdődik)! 

Image

Utolsó frissítés ( 2021. június 29. )
Tovább...
 
Terry Boardman: Ahrimán inkarnációja - mikor és hol? (3. rész) Nyomtatás E-mail
2021. április 15.

ImageTerry Boardman

Ahrimán inkarnációja: mikor és hol?

3. rész

 

Két amerikai szobor

Képzeljék maguk elé a Szabadság-szobrot, mely a római Libertas (Szabadság) istennő mintájára készült, római öltözékben, rideg arcvonásokkal és a feje körül hét éles fénysugárral. A szobor euritmiai mozdulata lényegében az „i” hangnak felel meg, az „ego” és/vagy az „én” magánhangzójának. Ez jelenthet egyfelől önzést és önérvényesítést, de jelentheti a magasabb Én kiegyensúlyozottságát (ahogy Steiner szoborcsoportján is láthatjuk a Goetheanumban), a megismerés fáklyáját tartva. A szobor hivatalos neve: „A Szabadság megvilágosítja a világot” – szerénynek éppen nem mondható igény! A könyvön, melyet a nőalak a bal kezében tart, az 1776. július 4. felirat áll, római számokkal.

Utolsó frissítés ( 2021. április 16. )
Tovább...
 
Steiner beavatási foka (Rudolf Steiner halálának évfordulójára) Nyomtatás E-mail
2021. március 30.
ImageSteiner beavatási foka

„Miniesszé” A Magyar géniusz című könyvből

 

A modern szellemtudomány megalapozását jelentő életművével, melyet az 1923/24-es Karácsonyi Gyűléssel koronázott meg, Rudolf Steiner maga is olyan beavatási fokot ért el, hogy halála után – későbbi fizikai megtestesüléseitől függetlenül –, kizárólag szellemi úton is kapcsolatba lehet lépni vele, bizonyos feltételekkel. („Csak a fizikai síkot kell elhagynom…” – mondta Steiner a halála előtt Ita Wegmannak.) Ezt a beavatási fokot fejezi ki az az imagináció is, melyet Steiner Ita Wegmannak adott: egy oltár áll a szellemi világban, és ketten állnak előtte: (szemből nézve) jobbra Christian Rosenkreutz kék stólában, balra Rudolf Steiner vörös stólában. (Lásd pl. Viktor Stracke: Das Geistgebäude der Rosenkreuzer [A rózsakeresztesek szellemi építménye]. Verlag am Goetheanum, 1993, 20062. 236. o.)

Az itt említett imagináció értelmében – az 1923-as Karácsonyi Gyűlés véghezvitelével – Rudolf Steiner beavatási foka és jövőbeli működése Christian Rosenkreutzéhoz lesz hasonlatos: fizikailag is megtestesül majd ugyan, de nem ez lesz a lényeg, legerősebb hatását ezentúl éterileg fejti majd ki! – Szergej O. Prokofjev szerint ezért nem Steiner esetleges reinkarnációját kell keresnünk, hanem szellemileg kell kapcsolódnunk a tanítóként hozott munkásságához, hiszen most és a jövőben is mindenekelőtt szellemi síkon tudunk kapcsolatba lépni vele. Vagyis nem egy újabb nagy tanítóra kell várnunk: a tanító itt van, csak nem a fizikai síkon! – Ahogy Christian Rosenkreutz esetében sem!

Utolsó frissítés ( 2021. április 02. )
Tovább...
 
MEGJELENT A Magyar géniusz első kötete! Nyomtatás E-mail
2021. március 17.

ImageKorcsog Balázs

A Magyar géniusz

A magyar népszellem, nyelvszellem

és gondolkodásszellem nyomában

 

Első kötet

A modern magyarság

 

A magyar antropozófiai élet régi nagy adóssága Rudolf Steiner magyarsággal kapcsolatos közléseinek korszerű, módszeres és szellemtudományos alapokon álló feldolgozása. Korcsog Balázs kétkötetesre tervezett könyvéből bepillantást kaphatunk Steiner magyarság-képébe, s abba, mit tudhatunk a magyar népet vezető isteni-szellemi lényekről a modern szellemtudomány nézőpontjából. Steiner eddig ismertnek vélt kijelentései is új megvilágításba kerülnek az itt olvasható új, hiteles fordításokból, és olyan, magyarul eddig publikálatlan Steiner-közléseket is tartalmaz mindkét kötet, melyek nélkül nem alkothatunk valós képet a magyar nép spirituális történelméről.

 

Részlet a könyvből:

„Ha a magyar nép arkangyalát keressük, akkor nekünk sem ennek a lénynek a nevével – a magyar népszellem konkrét megnevezésével – kell foglalkoznunk, hanem azzal, hol érhető tetten az ő kézjegye: hogyan nyilvánulnak meg a magyar népszellem sajátosságai és inspirációi Deák és Széchenyi közéleti munkásságában, Petőfi és Arany lírájában, Madách „emberiségdrámájában”, Katona és Erkel Bánk bánjában, Csontváry napút-távlatában, Bartók Kékszakállújában, vagy Krúdy és Huszárik Szindbádjában, Latinovits versmondásában, a népdaléneklésre épülő Kodály-módszerben, Kós Károly és Makovecz organikus épületeiben… – a magyar nép legnagyszerűbb szellemi és kulturális teljesítményeiben. A magyaroknak is úgy kellene megbecsülniük népük e kimagasló kulturális értékeit, szellemi vívmányait és művészi alkotásait, mint saját népszellemük adományait.”

Utolsó frissítés ( 2021. április 22. )
Tovább...
 
Megjelent A Magyar géniusz első kötete (A modern magyarság) Nyomtatás E-mail
2021. március 12.
Március közepétől kapható a Rudolf Steiner Házban (Riadó u. 2/b), a MAT online könyváruházában és a Keresztény Közösség Nádor utcai helyiségében.

Image Image
Utolsó frissítés ( 2021. április 22. )
 
Terry Boardman: Ahrimán inkarnációja - mikor és hol? (2. rész) Nyomtatás E-mail
2021. március 05.

ImageTerry Boardman

Ahrimán inkarnációja: mikor és hol?

2. rész

 

Szórát és a számok

Eltekintve a csillagos ég eseményeitől, amúgy érdekes megállapítani, hogy csak három olyan esztendő van, amely hárommal osztva 666-ot ad eredményként, mégpedig: 1998, 1999 és 2000:

1997 : 3 = 665,6666 …

-----------------

1998 : 3 = 666

1999 : 3 = 666,3333 …

2000 : 3 = 666,6666 …

------------------

2001 : 3 = 667

 

Ez elvezet bennünket a Napdémon, Szórát ritmusához, akiről János Jelenéseinek 13. fejezetében van szó, s amelyre már utaltam. Ezért csak arra emlékeztetnék, hogy a 666-os év a 7. századra, az 1332-es év (2 x 666) pedig a 14. századra esik, s bár 1998 (3 x 666) nem a 21. századra esik, de nagyon közel van hozzá, csupán két év választja el tőle, s az árnyéka egész biztos rávetül a 21. századra (gondoljuk csak 2001. szept. 11-re). Itt van tehát az a három fázis, az a három életszakasz, amely oly fontos az ember individuális, fejlődésben lévő lénye és az emberi történelem szempontjából is: 7 – 14 – 21. Rudolf Steiner úgy írja le Szórátot mint hatalmas, „ahrimáni természetű” lényt, mint a kozmikus Napszellem igazi ellenfelét, mint Napdémont, aki különösen Michaellel, a Nap arkangyalával szegül szembe, aki Steiner szerint épp felemelkedőben van az arché (korszellem) rangra.[1] Steiner különösen a fekete mágia impulzusával hozta összefüggésbe Szórátot:

„Így a 666 vagy Szórát misztériumában a fekete mágia misztériuma rejlik. Úgyszólván feltűnik előttünk a láthatáron az emberiség kettéválása, kettészakadása az igen távoli jövőben: egyfelől lesznek Krisztus kiválasztottjai, ők lesznek a fehér mágusok, másfelől lesznek az ő ellenségeik, a bősz varázslók, a fekete mágusok, akik nem tudnak elszakadni az anyagtól.”[2]

Utolsó frissítés ( 2021. április 15. )
Tovább...
 
Prokofjev első posztumusz könyve (a 67 éve született Szergej Olegovics tiszteletére) Nyomtatás E-mail
2021. január 16.

ImageSzergej O. Prokofjev

Rudolf Steiner és az

ezoterikus kereszténység mesterei

 

Az ezoterikus kereszténység hét mestere kezdettől fogva kapcsolatban van az emberiséggel, és a jövőben is mindvégig kísérni fogja annak fejlődését. Ez a hét mester: Mánész, Zarathusztra (Jézus mester), Szkíthiánosz, Gótama Buddha, Maitréja bódhiszattva, Novalis és Christian Rosenkreutz. Szergej Prokofjev arra a kérdésre keresi a választ fejtegetéseiben, milyen megkülönböztetett helyet foglal el Rudolf Steiner ebben a héttagú kozmoszban. Eközben Steiner individualitásának karmikus biográfiájáról és beavatási útjáról is beszél.

 

Szergej Prokofjev már a legelső könyvében (Rudolf Steiner és az új misztériumok alapvetése) feltette a kérdést Steiner misztériumnevére vonatkozóan, de akkor még nyitva hagyta ezt a problémát. A szerző ebben a könyvében – sok más téma mellett – ismét nekirugaszkodott ennek a kérdésnek, s ezúttal választ is ad rá.

 

Fordítójának, Ursula Preussnak a halála, valamint számos más könyvének munkálatai miatt Prokofjevnek többször is félre kellett tennie ezt a témát, amelyen tulajdonképpen kezdettől fogva, antropozófiai tevékenysége legelejétől dolgozott. A szerző halála, s úgy tizenhárom évvel az eredetileg tervezett megjelentetés időpontja után, most végre napvilágot láthat Prokofjevnek ez a régóta várt, nagy jelentőségű műve, amely alapvető kérdéseket és félreértéseket segít tisztázni az ezoterikus kereszténység mestereinek kilétével és a bódhiszattva-kérdéssel kapcsolatban.

 

Sergej O. Prokofieff: Rudolf Steiner und die Meister des esoterischen Christentums. Verlag am Goetheanum, 2018.

(K. B.)

Utolsó frissítés ( 2021. január 16. )
Tovább...
 
Ahrimán inkarnációja: hol és mikor? (Korcsog Balázs előadása) ----- A képre kattintva megtekinthető Nyomtatás E-mail
2020. november 25.

Image

Ahrimán inkarnációja: hol és mikor?
(Rudolf Steiner utalásai és a téma legújabb antropozófiai irodalma)

Korcsog Balázs előadása, 2020. október 30.

(A Novalis Facebook-oldalán: Novalis folyóirat - Ahrimán inkarnációja: hol és mikor? (Korcsog Balázs előadása) | Facebook vagy a képre kattintva megtekinthető)

 

Hol? – Rudolf Steiner válasza: „Nyugaton”, a „nyugati világban”
és
Mikor? – Steiner válasza: „Még mielőtt a Kr. u.-i 3. évezrednek akár csak egy kis része is eltelik.”

Jó, de pontosabban hol? És pontosan mikor?

Az előadásban arra keressük a választ, hogy Steiner egyéb kijelentései és a téma legújabb antropozófiai irodalma (elsősorban Hans Peter van Manen, Terry Boardman és Richard Ramsbotham írásai) alapján, a spirituális földrajz és bizonyos csillagászati jelek segítségével meg tudjuk-e pontosabban is határozni a napjainkban esedékes ahrimáni inkarnáció helyszínét és időpontját. És hogy milyen összefüggés van Ahrimán inkarnációja és Steiner saját következő megtestesülése között.

 

Ha szeretne még ilyen előadásokat hallani és cikkeket olvasni, támogassa a NOVALIS munkáját! Minden támogatást köszönettel fogadunk a folyóirat működtetéséhez, az előadásokhoz és írásokhoz szükséges kutatómunka finanszírozásához, és az elkészült művek közzétételéhez (könyvek, cikkek, fordítások, előadások) az alábbi számlaszámra:

10700378-28430702-51100005

(CIB Bank, szml. tul.: Korcsog Balázs / Novalis támogatás)

IBAN: HU29 10700378-28430702-51100005

BIC/SWIFT: CIBHHUHB 

Utolsó frissítés ( 2020. december 17. )
 
Rudolf Steiner Nemzetgazdasági kurzusa (könyvismertető) Nyomtatás E-mail
2020. november 14.

ImageEgy emberközpontú gazdaság alapjai...

Rudolf Steiner Nemzetgazdasági kurzusa (1922) - könyvismertető

Rudolf Steiner – még antropozófus körökben is – kevéssé ismert közgazdasági gondolkodóként. Sajátos világszemlélete és életfelfogása alapján a Nemzetgazdasági kurzus 1922-ben tartott előadás-sorozatában, az elméleti ökonómian túlmutatóan, felvázolta a gazdasági élet emberi tényezőit, és ezt helyezte közgazdaságtanának középpontjába. Ez különleges dolognak számított száz évvel ezelőtt, hiszen még napjainkban is az uralkodó gazdaságtanok mindegyike a természettudományokban megszokott módszerekkel igyekszik megragadni a gazdasági folyamatokat és törvényszerűségeiket, oly módon, mintha azok objektívan létező dolgok lennének, noha kétségünk sem lehet a felől, hogy a gazdasági folyamatok az emberek által és között, vagyis a szociális életben jönnek létre, annak szerves részét képezve. Az emberek világképe, szemlélete, céljai alapvetően meghatározzák, milyen gazdasági élet és környezet alakul ki körülöttük, amelyben ők tevékenyen is részt vesznek.

Utolsó frissítés ( 2020. november 14. )
Tovább...
 
Terry Boardman: Ahrimán inkarnációja - mikor és hol? (1. rész) Nyomtatás E-mail
2020. november 07.

ImageTerry Boardman

Ahrimán inkarnációja: mikor és hol?

(1. rész)

 

Rudolf Steiner 1919 végén tartott nyolc előadásában tett utalásokat Ahrimán inkarnációjára. Mielőtt ezekkel foglalkoznék, bevezetésképpen röviden szeretnék kitérni néhány korábbi kijelentésére.

1918. július 16-án, azon a napon, amikor a bolsevikok kivégezték a cári családot Oroszországban, aznap beszélt Rudolf Steiner (GA 181) „az ahrimáni szellem egy megtestesüléséről” Enrico Dandalo velencei dózséban (hercegben), aki sokat tett azért, hogy eltérítse a negyedik keresztes háború menetét 1204-ben, azét a keresztes háborúét, amely Konstantinápoly kifosztásához vezetett. Ez körülbelül 700 évvel, vagyis nagyjából egy kultúrkorszak egyharmadával korábban történt. Mindig érdekes meghallgatni, miket mond Rudolf Steiner Velencéről. Ez a szigetszerű kereskedőállam rendkívül fontos szerepet játszott Európa és a nyugati világ történetében. De ennek részleteibe most nem tudok belemenni.

Röviden ennyit Steinernek arról az utalásáról, amely, ezt fontos megjegyeznünk, nem magának Ahrimánnak, hanem egy ahrimáni szellemnek az inkarnációjára vonatkozik, jelen esetben Dandalóban, a velencei dózse személyében. Velence volt az a város, amely később Anglia és az USA kereskedelmi és imperialista törekvéseinek mintapéldája lett.

Utolsó frissítés ( 2021. április 15. )
Tovább...
 
Korona, nátha, hazugság (A koronavírus ezoterikus háttere) (9/11) Nyomtatás E-mail
2020. november 01.

ImageKorona, nátha, hazugság…

  

A koronavírus

ezoterikus háttere

 

 

Korcsog Balázs előadása

  

9/11-hez kapcsolódva közzétettük az előadást: https://youtu.be/0d8plVroliE
A képre kattintva is megtekinthető.
 

 

„Most megtapasztalhattuk, hogy hívják a Gonosz ábrázatát: Hazugságnak!”

(Dr. med. Olaf Koob)

 

„A koronavírus nem betegség, hanem háború: háború az emberek ellen.” (Dr. med. Daphné von Boch) – Háború az Ember ellen. (K. B.)  

„Az antropozófia képviselőinek úgyszólván kötelességük állást foglalni ebben a kérdésben. Ha elhallgatják a véleményüket, vagy saját maguk cenzúrázzák önmagukat, mert nem akarnak rossz fényben feltűnni és különféle vádak céltáblájává válni a kritikus véleményük miatt [pl. hogy összeesküvés-elméleteket terjesztenek], akkor nem kevesebbet veszítenek el, mint saját létjogosultságukat, belső identitásukat, hitelességüket, »történelmi lelkiismeretüket«.” (Részlet Peter Selg egyik új könyvének előszavából: A Föld misztériuma. Írások a Korona idején (2020). Ford.: K. B.)

Utolsó frissítés ( 2020. december 17. )
Tovább...
 
Szellemtudományos folyóirat-publikációk (2003-2020) Nyomtatás E-mail
2020. október 14.

ImageKorcsog Balázs

Szellemtudományos folyóirat-publikációk

(a Novalis.hu-n kívül, nyomtatásban megjelent)

 

Új Impulzus: a Magyar Antropozófiai Társaság (MAT) folyóirata 2010-ig

Antropozófia: a MAT folyóirata 2010-től 2020-ig

Novalis: saját kiadású, nyomtatásban is megjelent antropozófiai folyóirat (2007–2012)

  

Tizenkét szent éj – Karácsonytól Vízkeresztig (A karácsonyi ünnepek elnevezései)

Új Impulzus, 2003. Karácsony, 17–20. o.; Novalis, 2007. Karácsony, 50–57. o.

Utolsó frissítés ( 2021. június 22. )
Tovább...
 
Szent Mihály napjára megjelent az Európai Közép őszi száma Nyomtatás E-mail
2020. szeptember 29.
ImageSzent Mihály napjára megjelent

az Európai Közép 2020. őszi száma

(A michaeli szellemtudomány jegyében: kortörténeti jelenségek, korszerű népismeret, a Covid és a kozmosz, gyakorlati életterületek)

 

A tartalomból:

Ertsey Attila írásai (A lopakodó bolsevizmus, Mozaikok és perspektívák)

Terry Boardman egyik új cikke (A Covid-19 és a kozmosz: „ami a Földön betegségként jelenik meg, azt az Égből küldik le számunkra”)

Korcsog Balázs: A Magyar géniusz (A magyar népszellem, nyelvszellem és gondolkodásszellem nyomában) 1. rész

Boros Mária, G. Ekler Ágnes, Makovecz Anna, Kiss Linda írásai (Waldorf-pedagógia, Bothmer-gimnasztika, hármas tagozódás, kosárközösségek)

Melléklet: Kálmán István: A jövőképről

Utolsó frissítés ( 2020. szeptember 29. )
 
Madách és a "magyar szellem". Az 1909-es "budapesti beszámoló" Nyomtatás E-mail
2020. augusztus 19.

ImageMadách és a

„magyar szellem”

 

Rudolf Steiner 1909-es

„budapesti beszámolója”

 

A reinkarnáció eszméjének 19. századi felbukkanása kapcsán itt csak röviden tudunk utalni arra, hogy Göllner Mária memoárjaiban a Petőfiről szóló rész – és egy Bolyai Jánosra való rövid utalás – után következik az emlékiratok egyik leghosszabb fejezete Madách Imre „emberiségkölteményéről”, Az ember tragédiájáról. A drámát az 1909-es budapesti teozófus kongresszus résztvevői – Rudolf Steinerék és Annie Besant hívei – is megtekintették a Nemzeti Színház előadásában (a mai Blaha Lujza tér helyén állott egykori Népszínház épületében). Rudolf Steiner részletesen foglalkozott Madách alakjával és Az ember tragédiájával az 1909-es „budapesti beszámolójában”, egy 1909. júniusi berlini Zweig-előadáson, a budapesti rózsakeresztes ciklus és a kasseli János-evangélium közti napokban.[1] Göllner Mária memoárjaiban Madáchot is a rózsakeresztes impulzusokkal hozza összefüggésbe („a költő szülőhelyén élő magyar szájhagyományban Madách alakja úgy szerepel, mint egy kései rózsakeresztesé”), s külön kiemelte, hogy „Madách drámája a világirodalom első olyan műve, amely teljesen a reinkarnáció eszméjére épül”.[2]

Utolsó frissítés ( 2020. december 28. )
Tovább...
 
Dr. Olaf Koob német antropozófus orvos cikke a "koronavírusról" Nyomtatás E-mail
2020. július 10.

ImageVilágjárvány vagy

eltervezett akció?

 

„A jövőben csak egy választási lehetősége lesz az úgynevezett civilizált világnak: egyfelől a bolsevizmus, másfelől a hármas tagozódás. És aki nem látja be, hogy a jövőben csupán e két dolog közül választhatunk, az semmit sem ért az események menetéből.”

(Rudolf Steiner, GA 199, 1920. aug. 7-i előadás)

 

Azok, akik foglalkoztak antropozófiával vagy Goethe Faustjával, lelkileg jól előkészültek a jelenlegi eseményekre. Antropozófiai tanulmányaink hosszú évei alatt mindig arról olvastunk, írtunk és beszéltünk, hogy a modern, „fausti” ember csak akkor jut tovább a tudati lélek fejlődésében, ha szembesül a Gonosszal, és azon is fáradozik, hogy átlássa a Gonosz működését, s így váljon érettebbé. Korunk szociális és szellemi betegségét eddig csak egyes jelenségekben érzékelhettük. Most azonban olyan erővel mutatkozott meg ez a betegség, ami eddig teljesen elképzelhetetlen volt számunkra. Most szervezetünk legkisebb sejtjeiig menően megtapasztalhattuk, hogyan hívják a Gonosz ábrázatát: Hazugságnak! Ez a hazugságvírus többé-kevésbé minden nemzetet érintett, s rövid idő alatt a feje tetejére állította mindennapi életünk ritmusát és szokásait.

Utolsó frissítés ( 2021. május 05. )
Tovább...
 
A szellemi kutatás alaptörvénye (Steiner budapesti figyelmeztetése) Nyomtatás E-mail
2020. június 29.

ImageA szellemi kutatás alaptörvénye

Rudolf Steiner 1909-es

budapesti figyelmeztetése

 

Minden tudományos kutatásnak, így a Rudolf Steiner által hozott modern szellemtudománynak is az egyik alaptörvénye, hogy jogosulatlan minden olyan kutatás, amelyik nem veszi figyelembe a már elért eredményeket. Egy képi hasonlattal élve: olyan ez, mintha úgy akarnánk meghódítani egy hegycsúcsot, hogy közben nem törődnénk vele: volt már, aki feljutott erre a csúcsra…

 Ennek a törvénynek van egy exoterikus és egy ezoterikus oldala. Exoterikus értelemben a külső tudományos vizsgálódás is mindig úgy kezdődik, hogy a kutató mindent megkeres és elolvas, amit az adott témában addig írtak. (És ez csupán a kiindulópontja a kutatásnak.) De ennek a törvénynek van egy ezoterikus oldala is, amelyre Rudolf Steiner világított rá, méghozzá az egyik budapesti előadásában, az 1909-ben itt megrendezett teozófus kongresszust követő napokban:

Utolsó frissítés ( 2020. december 17. )
Tovább...
 
Ahrimán egyik Musk-ja Nyomtatás E-mail
2020. május 10.

ImageAhrimán egyik Musk-ja

 

Elon Musk, a Tesla és az 5G-műholdakat felbocsátó SpaceX tulajdonosa, a Neuralink technológia (az emberi agyba ültetett számítógép) úttörője újszülött gyermekének az „X Æ A-12” nevet adta párjával, mintha egy robot vagy cyborg lenne a Csillagok háborújából. A névadásról ő maga számolt be. A név okkult elemeket is tartalmaz: az A-12 az Archangel-12-re (magyarul Arkangyal 12), a CIA felderítő repülőjére utal, amit később továbbfejlesztettek SR-71 Blackbird (Fekete madár) néven. Elon Musk – Ahrimánnak ez a „maszkja” – tehát az „Arkangyal 12” névre keresztelte újszülött gyermekét. Vajon miért? Mire utal ezzel? – Ez ugyanis egy szellemi lénynek a neve…

A készülődő Világdiktatúra egyik fő építőeleme, hogy a tényleges hatalom egyre inkább olyan magánemberek kezébe kerül a világban, akiket erre a tevékenységre senki sem hatalmazott fel (pontosabban: NEM EMBER hatalmazta fel őket): AHRIMÁN földi inkarnációjának legfőbb előkészítői ők, a hazugság és halál fejedelmének földi útját egyengetik, az ő egész Földet behálózó digitális diktatúráját építik.

Utolsó frissítés ( 2020. december 17. )
Tovább...
 
Deák - Petőfi - Széchenyi: a Magyarság megtestesítői Nyomtatás E-mail
2020. április 24.

Image A Deák- és a Petőfi-szobor

Adalékok Budapest spirituális helytörténetéhez 2.

 

Deák alkatáról és habitusáról id. Horánszky Nándor is részletesen ír a Deák Ferenc lelkialkata és befolyása politikai pályájára című könyvében.[1] A mű végén a szerző idézi Kossuth – a nagy politikai ellenfél – szavait Deákról: „»Büszkék lehetünk, hogy fajunknak jutott e manifesztáció dicsősége…!« Mert Deák egyénisége jellegzetesen magyar. Benne testesül meg a magyarság higgadt bölcsessége, realitásérzéke, szemlélődő hajlama, konzervativizmusa és csendes, de makacs, szívós ellenállóereje, mely a múltban is annyiszor bizonyult megmentőnknek, valahányszor a történelem viharai végveszéllyel fenyegették népünket. Deákban a magyarságnak minden erénye visszatükröződik, hibáiból úgyszólván semmi.” S végül Mikszáth szavait idézi a „haza bölcséről”: „Aki közelről figyelte őt, megismerte az egész magyar fajt” – ma ezt inkább úgy mondanánk, hogy a magyar alkatot, a magyar habitust – „a zászlós uraktól le az enyingi bíróig…”[2] A lélektani és -karakterológiai könyv szerzője tehát hasonló végkövetkeztetésre jut, mint amire Rudolf Steiner is jutott 1889-ben, a pesti Deák-szobor előtt állva: Deák alakjában mintegy összesűrűsödve jelennek meg a magyarság jellegzetes sajátosságai – ő a magyar alkat megtestesítője, a sajátos magyar észjárás reprezentánsa.

Utolsó frissítés ( 2020. december 28. )
Tovább...
 
Nemi identitás és karma (Novalis online előadások 2.) Nyomtatás E-mail
2020. március 31.

ImageNemi identitás és karma

A férfi-nő kérdés múltja, jelene, jövője

https://webuni.hu/kepzes/nemi-identitas-es-karma 

Az előadás átfogó képet ad a nemi identitás kérdéséről a modern szellemtudomány nézőpontjából, és Rudolf Steiner kutatásai alapján segít megvilágítani és helyre tenni korunk nemi identitásválságát...

Novalis online előadások (1.): Krisztus, Michael és a német népszellem

Novalis online előadások (2.): Nemi identitás és karma

Utolsó frissítés ( 2021. január 13. )
Tovább...
 
Hölderlin - Hegel - Beethoven születésének 250. évfordulója Nyomtatás E-mail
2020. március 20.

ImageHölderlin – Hegel –Beethoven

születésének 250. évfordulója

 

„Hölderlin ist ihnen unbekannt?

Tavaly volt Leonardo, idén Raffaello halálának 500. évfordulója. A két reneszánsz géniusz mellett (a harmadik természetesen Michelangelo) idén egy másik kiemelkedő szellemi csomópont, a német idealizmus és klasszika időszakának nagyjaira is emlékezhetünk: idén március 20-án van Hölderlin, augusztus 27-én Hegel, december 17-én pedig Beethoven születésének 250. évfordulója.

Hölderlin, Hegel, Beethoven. – Minden idők egyik legnagyobb költője, minden idők egyik legnagyobb filozófusa, minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője.

Hármójuk – és szellemi-karmikus környezetük (Fichte, Lessing, Herder, Schelling, Goethe, Schiller, Novalis) – munkássága egyben az egész európai kultúra egyik csúcspontja, és talán csak a klasszikus görögséghez és a már említett érett reneszánszhoz fogható aranykora.

Tudjuk-e még egyáltalán, hogy ki ők? Olvasunk-e még Hölderlin-himnuszokat? Hallgatunk-e Beethoven-kvartetteket? „Hölderlin ist ihnen unbekannt?” – kérdezhetjük Örkény egypercesének szavaival[1] (Nem ismeri Hölderlint..., Hölderlin költészetét?). Ha nem, akkor ez az európai kultúra végét, s egyben Európa végét jelenti. Hiszen a kettő egy és ugyanaz. Erről szól ez az évforduló.

„Így ők hárman, Schelling, Hegel és Hölderlin, akik tübingeni évfolyamtársakként egy közös szobában laktak (!), életükben és alkotásaikban is elszakadtak ugyan egymástól, ám ez az elszakadás nem egyszerűen szétszóródást jelentett. A maga saját törvényei szerint mindegyikük a német szellem egy sajátos formáját hozta létre, olyan formát, amelynek történelmi erővé való átalakulása még nem történt meg. Ez az átalakulás csak akkor lehetséges, ha előbb ismét megtanuljuk tisztelni és csodálni a teremtő alkotást.”[2]

K. B.


[1] Örkény István: „In memoriam dr. K. H. G.” In: Egyperces novellák.

[2] Martin Heidegger: Schelling értekezése az emberi szabadság lényegéről (1809). Bevezető fejtegetések.

Utolsó frissítés ( 2020. december 17. )
Tovább...
 
A koronavírus mint megismerési kérdés (A világkormány főpróbája) Nyomtatás E-mail
2020. március 12.

ImageA koronavírus mint megismerési kérdés

 

A KORONAVÍRUS mint megismerési kérdés: a megkülönböztető-képesség próbaköve

A KORONAVÍRUS mint politikai kérdés: a VILÁGKORMÁNY „FŐPRÓBÁJA”

 

A Novalison eddig is sok fontos történésről próbáltunk hírt adni a modern szellemtudomány nézőpontjából, a Rudolf Steiner által is kezdeményezett független, szellemtudományos hírügynökség gondolata jegyében. Volt szó a MIGRÁCIÓS válságról, a modern KÍNA kérdéséről, az 5G telepítésének veszélyeiről, a NÉMETORSZÁGI fejleményekről, a NEMI IDENTITÁS válságáról és legutóbb a KLÍMAVÁLTOZÁS és a környezetvédelem kérdéseiről, szellemtudományos szempontból. Ám eddig egyetlen szó sem esett a KORONAVÍRUSRÓL – szándékosan.

Megítélésem szerint a koronavírus is – az előbbiekhez hasonlóan – elsősorban MEGISMERÉSI kérdés, sőt: ez is a megkülönböztető-képesség egyik próbaköve lehet napjainkban. Csak a GONDOLKODÁS az, ami segíthet eligazodni ebben a kérdésben. Például olyan kérdések józan átgondolása, hogy hány ember betegedett és halt meg eddig a koronavírusban, és hány ember hal meg más fertőzésekben (pl. a „rendes” influenzában) minden évben. Mi az oka, hogy vezető hírként mondják be, hogy megvan a 16.(!) fertőzött beteg Magyarországon, holott minden évben TÖBB EZER ember hal meg a „szokásos” influenza következtében! A koronavírussal kapcsolatos híradások felülreprezentáltsága a mainstream mediában mindenesetre elgondolkodtató.

Utolsó frissítés ( 2020. december 17. )
Tovább...
 
Deák - Diana - Lloyd (Rudolf Steiner első budapesti látogatása, 1889) Nyomtatás E-mail
2020. február 25.

ImageDeák-szobor – Diana fürdő –Lloyd-palota

Adalékok Budapest

spirituális helytörténetéhez 1.

  

„Mindez egy képpé állt össze bennem, amikor Deák Ferenc szobra előtt álltam.” (Rudolf Steiner: Életutam, XIII. fejezet)

 

Deák Ferenc szobrát alig két évvel Steiner első budapesti látogatása előtt, 1887. szeptember 29-én (Szent Mihály napján) avatták fel a mai Széchenyi tér déli oldalán. A szobor – Huszár Adolf alkotása –, mely ma is ugyanott áll, karosszékben ülve ábrázolja a magyar „haza bölcsét”, az osztrák–magyar kiegyezés atyját. A Deák-szobor mögött, a Ferenc József (ma Széchenyi) tér déli oldalában akkoriban ott állt Pest egyik leghíresebb épülete, a régi Lloyd-palota. Húsz évvel később, 1909 Pünkösdjén ebben az épületben rendezték meg – Rudolf Steiner és Annie Besant részvételével – a Teozófiai Társaság európai szekcióinak kongresszusát. Itt vált szét végérvényesen egymástól a Krisztus fizikai újraeljövetelét hirdető brit teozófus álláspont, illetve az éteri újraeljövetelt hírül adó Rudolf Steiner és az általa vezetett német szekció. Marie Steiner szavaival: „Egy Krisztusért, illetve Krisztus ellen vívott küzdelem játszódott le itt.” A magyar teozófusok többsége e spirituális küzdelemben sajnos a hivatalos brit irányvonalat követte. Steiner egyebek mellett ezért sem jött többé Budapestre (1889-ben járt itt először, 1909-ben pedig utoljára). (Az 1909-es budapesti kongresszusról lásd Szergej O. Prokofjev: „A budapesti teozófiai kongresszus és következményei”. Nyomtatott Novalis, 2009. Pünkösd, 3–10. o.; valamint Korcsog Balázs: „1909 tragédiája. Teozófiai kongresszus, 1909, Budapest”. In: Uő.: Csontváry géniusza. Az éteriség festője. 2019. 75–83. o., az 1909-es budapesti események okkult hátteréről lásd még Csontváry géniusza, 115–118. o.)

ImageMeg kell említenünk azt is, hogy az akkori Ferenc József (ma Széchenyi) térnek ugyanezen az oldalán, a Lloyd-palotával átellenes sarkon állt 1909-ig a híres Diana fürdő is. Steiner 1889-es budapesti látogatásakor minden bizonnyal látta a Deák-szobor közvetlen szomszédságában álló nevezetes fürdőépületet. Vajon nem itt kell keresnünk a „beszédhang-euritmia-kurzus” Diana-utalásának forrását? (Diana mint a magyar nyelv géniusza, GA 279) A magyar fővárosnak e spirituális szempontból kitüntetett pontján: a pesti Lloyd-palota, a Diana fürdő és a Deák-szobor háromszögében… (A háromból ma már csak a „haza bölcsének” szobra áll. A Lloyd-palota helyén a fehér szálloda, az Atrium Hyatt (ma Sofitel) Hotel található, a Diana fürdő helyén pedig – a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank egykori székházában – a Belügyminisztérium működik.)

További érdekesség, hogy a tér átellenes, Akadémia felőli oldalán álló Széchenyi-szoborról Steiner nem tesz említést, pedig már akkor is ott állt (1879 őszére készült el, és hét évvel a Deák-szobor előtt adták át). Noha Széchenyiről, „a legnagyobb magyarról” még egy gyerekkori rajza is fennmaradt Rudolf Steinernek, melyet úgy 10 éves kora körül készített a lajtaszentmiklósi (neudörfli) iskolában, amit az Életutam első fejezetében[1] és az 1913-as berlini önéletrajzi előadásában[2] is megemlít. Széchenyiről készült rajzát mindmáig a dornachi Rudolf Steiner Archívumban őrzik.[3]

 

Korcsog Balázs

 

Részlet a szerző készülő könyvéből: A Magyar géniusz (A magyar népszellem, nyelvszellem és gondolkodásszellem nyomában).



[1] Rudolf Steiner: Életutam. Genius, 16. o.

[2] Lásd Beiträge zur Rudolf Steiner Gesamtausgabe (BGA) 83/84, 7. o. Lásd továbbá Rudolf Steiner: Selbstzeugnisse. Autobiographische Dokumente. Herausgegeben von Walter Kugler. Rudolf Steiner Verlag, Dornach, 2007, 24. o.

[3] A rajzról lásd Walter Kugler közleményét: BGA 83/84, 40–44. o.

Utolsó frissítés ( 2020. december 28. )
Tovább...
 
Ki a közép-európai népszellem? (Az európai arkangyalok működése) Nyomtatás E-mail
2019. november 19.

ImageMegjelent!

KI A KÖZÉP-EURÓPAI NÉPSZELLEM?

Az európai arkangyalok működése

 

Könyvbemutató előadás:

november 22. péntek 18.30

Trinitum (Hattyúház)

 

„A szellemtudomány tanításaiból – és a történelemből is – tudjuk, hogy a népek nem mindig voltak, és nem is mindig lesznek. De amíg be nem töltik feladatukat az emberiség fejlődésében, addig megvan a létjogosultságuk, s ahogy azt a német nép példáján láthattuk, ez még évezredes távlatokra tehető (és a németnél vannak fiatalabb népek is Európában).”

 

Nov. 20-tól kapható a Rudolf Steiner Házban és a MAT online könyváruházában (http://antropozofia.hu/konyvaruhaz/)

Utolsó frissítés ( 2019. november 19. )
 
A klímavallás abszurditása (Gerald Brei új cikkének összefoglalója) Nyomtatás E-mail
2019. november 03.
ImageA klímavallás abszurditása

 

Rövid összefoglaló Gerald Brei írásáról (1–2. rész)

 

(I)

A mainstream média egyik fő témája az utóbbi időben a klímaváltozás, melyet állítólag az ember idéz elő, s amelynek megoldása a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és korlátozása lenne. Aki ezt kétségbe vonja, azt „klímatagadónak” tartják, sőt: eretneknek. Nem túlzás, ha ilyen értelemben egyfajta „klímavallásról” beszélünk. A kétkedő hangokat elhallgatják, és az ember által okozott klímaváltozást cáfoló tudósok nem jutnak szóhoz a tömegmédiában. Pedig tüzetesebb vizsgálódás során bebizonyosodik, hogy itt egy tarthatatlan és teljesen valóságidegen teóriáról van szó: egy gigantikus „klímacsalásról” (klímahazugságról), amelynek abszurditásán aligha lehet túltenni. Goethe egy maximája ezt így fogalmazza meg: „Ha be akarod csapni az embereket, akkor a legképtelenebb dolgokat kell velük elhitetned.”

A cikk rövid konklúziója: a klímaváltozás természetes folyamat, nincs köze az emberi tevékenység okozta szén-dioxid-kibocsátáshoz. Valódi környezetvédelemre ugyanakkor szükség van, két példa erre: az óceánoknak tényleg nem szabadna műanyagtemetővé válniuk, és az új mobilsugárzás, az 5G káros hatásait sem szabad elhallgatni az emberek elől.

Utolsó frissítés ( 2020. december 17. )
Tovább...
 
Ki a közép-európai népszellem? (Az európai arkangyalok működése) Nyomtatás E-mail
2019. október 23.

ImageKi a közép-európai népszellem?

 

Az európai arkangyalok működése

 

 

Korcsog Balázs

könyvbemutató előadása

 

2019. november 22. péntek 18.30

Trinitum, Hattyúház

(1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

 

„Európa jövőjét egyesek az Amerikai Egyesült Államok mintájára létrehozott Európai Egyesült Államokban látják. Ám minden olyan kísérlet, amely egy »amerikai modellt« kíván megvalósítani az európai kontinensen, egyet jelent Európa valódi küldetésének feladásával.” (Szergej O. Prokofjev)

„Gerald Brei cikkében »a német nép ellen több mint száz éve folytatott háborúról« beszél, és a mostani migrációs válságot is e háború újabb állomásának tekinti. És ha ehhez a száz évhez hozzávesszük a Kaspar Hauser elleni támadássorozatot is, akkor valójában már több mint kétszáz éve zajlik ez a küzdelem: »Európa gyermekének« 1812-es elrablásától. Spirituális értelemben ekkor kezdődött »Európa elrablása« – a Közép elleni háború.” (Korcsog Balázs)
 

Belépő: 2500 Ft, kedvezményes jegy: 1500 Ft
Utolsó frissítés ( 2019. október 24. )
 
Az első szellemtudományos Csontváry-könyv Nyomtatás E-mail
2019. május 25.

ImageCsontváry géniusza

Az éteriség festője

 

Örömmel adjuk hírül mindenkinek, akinek szívügye Csontváry, és szívügye a Rudolf Steiner által hozott modern szellemtudomány, hogy a festő halálának 100. évfordulójára megjelent az első olyan könyv, amely szellemtudományos nézőpontból közelíti meg Csontváry életét és munkásságát.

 

Korcsog Balázs: CSONTVÁRY GÉNIUSZA. Az éteriség festője

 

A tartalomból: Csontváry sorsfeladata. A festő elhívatása mint michaeli prófécia; Mi az a napút?; Az „élő perspektíva”. Csontváry, az éteriség festője; Csontváry, a görög; Csontváry és a teozófia; Csontváry, a Golgotai. A festő nevének dimenziói; A Golgota mint a „Csontvár” misztériuma

 

Május végétől kapható az antropozófiai könyveket árusító helyeken (Rudolf Steiner Ház, Hattyúház-Trinitum, Szabad Gondolatok Háza).

 

Könyvbemutató előadások:

Csontváry géniusza – 1. rész: A festő elhívatása mint michaeli prófécia

2019. május 31. péntek 18.30

 

Csontváry géniusza – 2. rész: Az éteriség festője

2019. június 21. péntek 18.30

 

Helyszín: Hattyúház, Trinitum (1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

Utolsó frissítés ( 2019. május 31. )
 
Az 5G - a végső támadás. Teljesen elvág minket a szellemi világtól? Nyomtatás E-mail
2019. május 14.

ImageAz 5G – a végső támadás

 

„A teljes elektromágneses lefedettséggel járó hálózat azzal fenyeget, hogy egy teljes illúzióvilág börtönébe zárja az embert. És végképp elfeledteti vele a szellemet.” (Thomas Meyer)

 

Az utóbbi időben több külföldi antropozófiai lap is foglalkozott a tervezett 5G (ötödik generációs) mobilhálózattal, szellemtudományos szempontból. Svájcban polgári tiltakozás és aláírásgyűjtés indult ellene, az egészségre is káros hatásai miatt („A svájciak nem kísérleti patkányok.”). A következőkben Thomas Meyer márciusi vezércikkét közöljük.

 

Utolsó frissítés ( 2020. december 17. )
Tovább...
 
Ita Wegman és Elisabeth Vreede rehabilitációja Nyomtatás E-mail
2018. november 26.

ImageIta Wegman és Elisabeth Vreede rehabilitációja

 

és az Antropozófiai Társaság sorsa

 

Az 1935-ös kizárások háttere

és máig ható következményei

 

 

Korcsog Balázs könyve

 

Könyvbemutató:

2018. december 14. péntek 18.30

Helyszín: TRINITUM, Hattyúház (1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

 

"Az igazi kérdés, hogy vajon ma is kizárnák-e (kizárnánk-e) őket. Ez a rehabilitáció nem az Antropozófiai Társaság múltjáról, hanem jelenéről és jövőjéről szól." (Korcsog Balázs)

 

December elejétől kapható az antropozófiai könyveket árusító helyeken: a budapesti Rudolf Steiner Házban és a Hattyúházban (Trinitum), a Szabad Gondolatok Házában, valamint a solymári Aranyalmában.

Utolsó frissítés ( 2019. december 06. )