Antropozófia
Hogy a NOVALIS 10. évfolyama is elindulhasson Nyomtatás E-mail
2016. augusztus 28.

Támogatókat keresünk munkánk folytatásához (a részleteket lásd itt).

Utolsó frissítés ( 2016. augusztus 25. )
 
Rudolf Steiner Goethe és Hegel születésnapjáról Nyomtatás E-mail
2016. augusztus 27.
Image
Hegel előadást tart
Augusztus 27-28.

Goethe és Hegel születésnapja

 

Akinek az emlékezetében valaha is felmerültek az újkor szellemi életéből az utóbbi idők vezető személyiségei, annak az augusztus 27-éről 28-ára virradó éjjel az emlékezés fontos éjszakáját jelenti. Augusztus 27-e ugyanis az újkor legnagyobb gondolkodójának, augusztus 28-a pedig a legátfogóbb, legegyetemesebb szellemnek a születésnapja. Ezen az éjszakán tehát gondolatainkban érintkezésbe kerülhet egymással az újkornak erre a két nagy individualitására, az emberiségnek erre a két kiemelkedő képviselőjére való emlékezés: Hegelre, a nagy filozófusra, akinek augusztus 27-én, és Goethére, az egyetemes szellemre, akinek augusztus 28-án van a születésnapja.

Image
Goethe diktál titkárának
Goethe úgy áll előttünk, mint szellemi tartalom, Hegel pedig úgy, mint szellemi forma. És úgy tudunk
a leginkább belehelyezkedni a modern szellemi életbe, hogyha Hegel eszközével (a tiszta gondolkodás által) próbáljuk meg magunkba fogadni Goethe hatalmas lelkét és szellemét. Ilyen gondolatok támadnak bennünk, ha méltó módon emlékezve vonultatjuk el lelkünk előtt az augusztus 27-éről 28-ára, vagyis a Hegel születésnapjáról Goethe születésnapjára virradó éjszakát.

 

Részlet Rudolf Steiner 1909. augusztus 28-án Münchenben tartott ünnepi Goethe-előadásából (GA 113). Fordította: Korcsog Balázs. A Kelet a Nyugat fényében című ciklus magyar kiadásában ez az előadás nem szerepel.

Utolsó frissítés ( 2016. augusztus 25. )
 
Prokofjev: Utam... (4. rész) Hosszú idő után itt a folytatás! Nyomtatás E-mail
2016. augusztus 14.

ImageSzergej O. Prokofjev

Utam…

4. rész: „Saját karmánk”

– szellemi élmények és hűségfogadalom

 

E hároméves időszak [a Moszkva és Pétervár közötti „ingázás” korszakának] különböző szellemi élményei közül még egyet meg szeretnék itt említeni, mivel közvetlen kapcsolatban van e feljegyzések témájával. Egy látogatásom során [pétervári] antropozófus barátom egyik este azt javasolta, hogy olvassak el egy három előadásból álló ciklust, s közben kissé titokzatos pillantással megjegyezte, hogy ezek az előadások valami nagyon fontosat tartalmaznak az antropozófusok karmájáról, azaz a mi saját karmánkról. A híres arnheimi előadások voltak a Karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálatának hatodik kötetéből. – Egész éjjel egy pillanatra sem hunytam le a szemem. Csak a hajnali derengésnél aludtam el. – S mivel nem akartam fölverni az egész házat, csak ezért nem ébresztettem föl a barátomat, hogy elmondjam neki azokat az érzéseket, melyek az éjszakai olvasmányélmény hatására keltek életre bennem, s amelyekre alig találtam szavakat.

Utolsó frissítés ( 2016. augusztus 24. )
Tovább...
 
Ki volt Szergej O. Prokofjev? (I.) (Wer war Sergej O. Prokofieff?) Nyomtatás E-mail
2016. július 26.

Image
Prokofjev A beavatás kapujában
„Még mindig túl kicsinek látjátok őt!”

Ki volt Szergej O. Prokofjev?

Karmikus nyomkeresés

1. rész: Kérdésfelvetés, alapélmények

 

Kérdésfelvetés

Ki volt Szergej O. Prokofjev? – Ez a kérdés az utóbbi években, évtizedekben minden bizonnyal sok antropozófust foglalkoztatott. Honnan ered az a hatalmas antropozófiai tudás, az a rendkívüli szellemi, lelki és akarati erő, mellyel Prokofjev az életművét – mintegy 50 könyvét és több mint kétezer előadását létrehozta?[1] És honnan ered az a nagy bizalom, amelyet számos antropozófus lélek tanúsított Prokofjev munkássága – könyvei, előadásai – és az ő egész lénye iránt? A Prokofjev-jelenség egyik legfontosabb tényezője ez: hogy fiatal kora ellenére – hisz első előadásait, melyekből „pályakezdő” nagy műve[2] született, 25 éves korában tartotta Moszkvában, éppen száz évvel az új Michael-korszak beköszönte (1879) után – az antropozófusok jó része kezdettől fogva nagy szellemi bizalommal és tisztelettel volt iránta, sőt: sokan Rudolf Steiner és az Antropozófia hiteles képviselőjét, valódi földi reprezentánsát látták benne.

Utolsó frissítés ( 2016. augusztus 07. )
Tovább...
 
Megjelent: Szergej O. Prokofjev és Peter Selg válogatott írásai Nyomtatás E-mail
2016. július 18.

ImageSzergej O. Prokofjev – Peter Selg

Krízis és kulmináció

Az antropozófia második századfordulója

 

Szerkesztette és fordította: Korcsog Balázs

 

Szergej O. Prokofjev és Peter Selg munkássága, s kettejük rövid, ám nagy jelentőségű együttműködése az ezredfordulón: a Rudolf Steiner által közvetített michaeli prófécia beteljesülése, az antropozófia kulminációjának centrális eseménye a 20–21. század fordulójának válságos időszakában. Krízis és kulmináció. Ennek a centrális antropozófiai eseménynek – antropozófiai életünk egyik legfontosabb fejleményének – kívánjuk szentelni ezt a könyvet, az antropozófia második századfordulóján.

(Korcsog Balázs)

 

Könyvbemutató és megemlékezés 2016. július 26-án – Prokofjev halálának második évfordulóján –, kedden 18 órakor a budapesti Rudolf Steiner Házban (II. Riadó u. 2/b).

Utolsó frissítés ( 2016. július 20. )
 
Brexit (Mozaikok a brit politika működéséről) Nyomtatás E-mail
2016. június 27.

Már külön szó is volt rá: Brexit

„A megfelelő embereket a megfelelő helyekre…”

Mozaikok a brit politika működéséről

 

„Sokkal bizalmasabbak és rejtettebbek a dolgok az angol politikában, amelyet teljes mértékben az befolyásol, ami a háttérben zajlik – ami a brit politika hátterében áll.”

(Rudolf Steiner: Kortörténeti szemlélődések) 

1. Már külön szó is volt rá. Jó előre külön kifejezést, egy rövid, tömör, jól csengő, könnyen megjegyezhető kifejezést alkottak a folyamatra: Brexit – a britek kilépése az Európai Unióból. (Ha már az előző projekt, a Grexit, legalábbis egyelőre – jórészt a németeknek köszönhetően – nem valósult meg.) Vegyük észre, hogy már maga az elnevezés is a kilépést sugalmazza, és nem a bennmaradást.

Utolsó frissítés ( 2016. július 12. )
Tovább...
 
János-nap: A két János misztériuma - De ki a harmadik? Nyomtatás E-mail
2016. június 24.

Image
A Keresztelő és az Evangélista
Karl König

A három János

Az 1961. június 30-i előadás bevezetője[*]

(Camphill Aberdeen)

 

A csodálatos euritmiai felütés után ma este egy rövid bevezetőt szeretnék mondani a három János kérdéséhez. Ma csupán a körvonalait tudom megrajzolni ennek a hatalmas témának. Azért választottam a mai alkalomra éppen ezt a témát, mert János-nap ünnepi időszakában vagyunk. Június 24-ét a keresztény világban sok helyütt Keresztelő János születésnapjaként ünneplik, de ez a nap egyúttal János evangélista halálának is a napja, aki csaknem százéves korában halt meg Epheszoszban. Így a kereszténység első évszázadát a Keresztelő születése és az Evangélista halála fogja közre. Ez az időszak ugyanakkor – más talányok mellett – a három János rejtélyét is magában foglalja: Keresztelő Jánosét, János apostolét és János evangélistáét. Ők az a három alak, akikről szó van.

De miért három alakról beszélünk? 

Utolsó frissítés ( 2016. június 26. )
Tovább...
 
Száz éve halt meg a "középső" Moltke (1848-1916) Nyomtatás E-mail
2016. június 18.

Image
A harmadik Helmuth v. Moltke a náci népbíróságon
A korszellem szolgálatában

A három Helmuth von Moltke 

 

Helmuth von Moltkét kettőt is számon tart a történelem: az idősebbet és az ifjabbat (bár utóbbi nem fia, hanem unokaöccse volt az előbbinek): mindketten a német hadsereg vezérkari főnökei voltak. Az idősebb Moltke tábornagy (1800-1891) vezette győzelemre a német csapatokat az egységes, porosz vezetésű német nemzetállam létrejötte szempontjából sorsdöntő 1866-os porosz-osztrák és az 1870-71-es porosz-francia háborúban: ő volt a königgrätzi és a sedani csata győztese. A Második Német Birodalmat voltaképpen Bismarck politikai és az idősebb Moltke hadvezéri zsenialitásával hozták létre. Az ifjabb Moltke (1848-1916) pedig az első világháborút megelőző években, illetve a háború legelején volt a német vezérkar főnöke, ugyanakkor a hadvezetésen belül ő volt Hindenburg és Ludendorff fő ellenfele. S bár a porosz vezetésű német egységállam születése szempontjából az idősebbiket szokták a „nagy” Moltkénak tekinteni, de Rudolf Steiner szellemtudományos kutatásaiból tudjuk, hogy unokaöccse, a „kis” Moltke is világtörténelmi jelentőségű személyiség volt.

A Moltke család szellemi pozícióját és irányultságát jelzi, hogy egy harmadik Helmuth von Moltkéról is tudunk (1907-1945), aki az 1944-es Stauffenberg-féle Hitler elleni összeesküvésben és merényletben játszott szerepet (az összeesküvők egyik csoportja, a Kreisaui Kör is Moltke birtokáról kapta a nevét). 

Utolsó frissítés ( 2016. június 22. )
Tovább...
 
A világhelyzetről: Világtérkép, világháború, világkormány Nyomtatás E-mail
2016. június 07.

Világtérkép, világháború, világkormány

Három világháború – korunk százéves háborúja

 

– Mi ez az egész? – Pénz. Szabad piac. Mikrochipek, kenyérpirítók.

(Párbeszéd a Kémjátszma című amerikai filmből)

Az Economist új világtérképe

1990 szeptemberében – a Szovjetunióban végrehajtott „kommunista kísérlet” befejezésének és a közép- és kelet-európai „rendszerváltásnak” az időszakában – egy „új világtérkép” jelent meg az egyik vezető brit gazdasági hetilap, a The Economist hasábjain. E térkép bizonyos nyugati (anglo-amerikai) érdekkörök 21. századi és még távolabbi terveit és geopolitikai törekvéseit tükrözi, azokat a tektonikus mozgásokat, amelyek mentén ezek a körök a saját csoportérdekeiknek megfelelően kívánják befolyásolni a Föld és az emberiség fejlődését. Erről az új világtérképről világosan kirajzolódnak előttünk napjaink és a közeljövő fő konfliktusai.[1]

Az új világtérképen Európa mint önálló kontinens – nem létezik. Az új világrendet két nagy földrész alkotja: Euro-Amerika és Euro-Ázsia. Európát egy hatalmas törésvonal szakítja ketté (Ukrajnát is kettéhasítva): a nyugati kereszténységhez tartozó Európa Észak-Amerikával együtt alkotja Euro-Amerikát: ez lényegében megfelel az észak-atlanti tömbnek; Európának a keleti (ortodox) kereszténységhez tartozó része pedig, jórészt Oroszország és a Balkán, valamint a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságok képezik Euro-Ázsiát, vagyis az Eurázsiai Uniót. Dél-Amerika valódi földrajzi pozíciójától eltérítve, Eurázsia – elsősorban a szláv kultúrtérség és Oroszország – irányába forgatva, Euro-Amerika „déli nyúlványaként” jelenik meg a térképen.

Utolsó frissítés ( 2016. július 29. )
Tovább...
 
1616-2016: 400 éve jelent meg a rózsakeresztesség eme alapműve Nyomtatás E-mail
2016. május 23.

Image
Az ifjú Dürer és az agg Christian Rosenkreutz
400 éve jelent meg

Christian Rosenkreutz

alkímiai menyegzője

A rózsakeresztesek hatása

Goethéig és Rudolf Steinerig

(Konferencia a kasseli Antropozófiai Központban, 2016. május 27–29.)

 

Az itt látható 1492-es Dürer-rajz valószínínűleg az idős Christian Rosenkreutzot ábrázolja (1378-1484), akivel az ifjú Dürer Strassburgban találkozhatott.

Kassel fontos szerepet játszott a rózsakeresztesség történetében: a Christian Rosenkreutz alkímiai menyegzőjének 1616-os strassburgi megjelenése előtt Kasselben látott napvilágot a rózsakeresztesség (ugyancsak Johann Valentin Andreae-nek tulajdonított, és szintén magasrendű rózsakeresztes inspirációból írott) másik két alapműve, a rózsakeresztesség két „manifesztuma”: a Fama fraternitatis (A rózsakeresztes testvériség hírüladása, 1614) és a Confessio fraternitatis (A rózsekeresztes testvériség hitvallása, 1615). Előbbiben került először nyilvánosságra a rózsakeresztesek hármas „jelmondata” (Ex Deo nascimur - In Christo morimur - Per Spiritum Sanctum reviviscimus), amely Rudolf Steiner révén az antropozófiai mozgalom mérföldköveinek: az 1907-es Pünkösdi Kongresszusnak és az 1923-as Karácsonyi Gyűlésnek is központi alkotóelemévé vált (lásd az Alapkő-meditációt).

Utolsó frissítés ( 2016. június 14. )
Tovább...
 
Csontváry géniusza (9. rész: Csontváry, a görög) Nyomtatás E-mail
2016. április 30.

Image
Csontváry: A Jupiter-templom romjai Athénban
Csontváry, a görög („El Greco”)

Csontváry görög géniusza

Theodoro Kostka pittore, avagy Csontváry útja Rómába, Raffaello képeihez

 

„Amint Damaszkusz utcáit járom, s a vidéken is szorgalmasan kutatom a nagy motívumot, előáll egy görögnek látszó ember, s olasz nyelven mondja:”

„il maestro ungherese trovato nostro antico theatro greco” (a magyar festő [a magyar mester] rátalált a mi régi görög színházunkra)

 

A Napút mibenlétének, Raffaello művészi és prófétai szerepének, illetve az 1909/1910-es esztendők jelentőségének megvilágításához tovább kell olvasnunk Csontváry „nagy önéletrajzát”. Spirituális elhivatás-élményének leírása végén a festő a következőket mondja: „A teljesítmény nemcsak azt kívánja, hogy a munka a világot túlszárnyalja, hanem nagyobb legyen Raffaelnél. Hogy miért kell Raffaelnél nagyobbat alkotnom, azt csak a sors tudná megmondani.”[1]

Utolsó frissítés ( 2016. május 26. )
Tovább...
 
Shakespeare, az egyiptomi (avagy a császár álma) Nyomtatás E-mail
2016. április 25.

Shakespeare, az egyiptomi

Feljegyzés Polzer-Hoditz gróf hagyatékából[*]

 

Image
Shakespeare, az egyiptomi (Polzer-Hoditz gróf álmának leírása)
A bázeli Der Europäer folyóirat április-májusi dupla számának szerkesztői bevezetőjében Thomas Meyer egy roppant érdekes és eddig ismeretlen adalékot közöl a Shakespeare-kérdéshez: egy egyiptomi szál is fölsejlik az eddig is szövevényes történetben.

Április 23-ára, Shakespeare halálának 400. évfordulójára közzéteszünk egy látomást, egy álomképet, mely az egyiptomi misztériumokkal hozza összefüggésbe Shakespeare-t. Az álomkép leírása Ludwig Polzer-Hoditz gróftól származik, aki maga is egy nagy római uralkodó karmikus múltjával rendelkezik,** és szintén április 23-án született, 1869-ben.

Utolsó frissítés ( 2016. május 03. )
Tovább...
 
400 éve halt meg William Shakespeare Nyomtatás E-mail
2016. április 23.

Image
Shakespeare-I.Jakab-Bacon hármas csillagzata
Shakespeare 400

Shakespeare és I. Jakab király

(Az író és az inspirátor)

Egy 21. századi misztérium

 

Április 23.: Shakespeare születésének és halálának napja.[1] Az angol, sőt az egész világirodalom egyik legnagyobb alakja a hagyomány szerint ugyanazon a napon jött a világra, amely 52 évvel később a mennyei születésnapja lett (1564-1616). Idén ünnepeljük a nagy angol költő halálának 400. évfordulóját, ahogy két évvel ezelőtt emlékeztünk meg születésének 450. évfordulójáról.

A mára egész könyvtárat kitevő szakirodalomban évszázados vita alakult ki Shakespeare műveinek szerzőségéről: hogy valójában ki írta Shakespeare műveit? Ám a Shakespeare műveinek szerzősége körüli vita semmiképpen sem pusztán irodalomtörténeti kérdés, hanem annak valódi tétje: Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa előrehaladó szellemiségének összeköttetése.

Rudolf Steiner Shakespeare-rel kapcsolatos kutatásainak jelentőségét az a szellemtudományos felismerése adja, hogy - miként egy jóval magasabb szinten, de megkülönbözteti egymástól a salamoni és a nátháni Jézus-gyermeket, vagy még magasabb szinten: a názáreti Jézust mint embert, mint földi hordozót, és Krisztust mint istenséget, mint kozmikus Nap-szellemet, úgy - a Shakespeare-kérdést is kettéválasztja, és különbséget tesz aközött, hogy ki írta Shakespeare műveit, és hogy ki inspirálta őt.

Utolsó frissítés ( 2016. augusztus 22. )
Tovább...