NOVALIS / Főoldal
63 éve született Szergej O. Prokofjev (Wer war Sergej O. Prokofieff) Nyomtatás E-mail
2017. január 16.

Image
Prokofjev A beavatás kapujában
„Még mindig túl kicsinek látjátok őt!”

Ki volt Szergej O. Prokofjev?

Karmikus nyomkeresés

1. rész: Kérdésfelvetés, alapélmények

 

Kérdésfelvetés

Ki volt Szergej O. Prokofjev? – Ez a kérdés az utóbbi években, évtizedekben minden bizonnyal sok antropozófust foglalkoztatott. Honnan ered az a hatalmas antropozófiai tudás, az a rendkívüli szellemi, lelki és akarati erő, mellyel Prokofjev az életművét – mintegy 50 könyvét és több mint kétezer előadását létrehozta?[1] És honnan ered az a nagy bizalom, amelyet számos antropozófus lélek tanúsított Prokofjev munkássága – könyvei, előadásai – és az ő egész lénye iránt? A Prokofjev-jelenség egyik legfontosabb tényezője ez: hogy fiatal kora ellenére – hisz első előadásait, melyekből „pályakezdő” nagy műve[2] született, 25 éves korában tartotta Moszkvában, éppen száz évvel az új Michael-korszak beköszönte (1879) után – az antropozófusok jó része kezdettől fogva nagy szellemi bizalommal és tisztelettel volt iránta, sőt: sokan Rudolf Steiner és az Antropozófia hiteles képviselőjét, valódi földi reprezentánsát látták benne.

Utolsó frissítés ( 2017. január 16. )
Tovább...
 
Budapest okkult történelméhez (Csontváry és a teozófia III.) Nyomtatás E-mail
2017. január 13.

Image
Csontváry: Fohászkodó Üdvözítő (részlet)
Buda-pesti „Buddha-pestis”

Teozófia, 1909, Budapest

Egy Krisztusért, illetve Krisztus ellen vívott küzdelem játszódott le itt…

(Csontváry géniusza, 13. rész)

 

Csontváry tehát – michaeli-rózsakeresztes inspirációja révén – az új szellemi fény és az éteriség festője akart lenni – az éteri Krisztus prófétája. De szava pusztában kiáltó szónak bizonyult a korabeli Magyarországon. Miért? – Mint mondtuk, az Annie Besant és az angol teozófus vezetők, illetve a Rudolf Steiner vezette német szekció (a későbbi Antropozófiai Társaság) közötti szellemi küzdelmek – a Krisztus újbóli eljövetele kapcsán dúló „spirituális világháború” – egyik sorsdöntő csatájára Budapesten került sor, az 1909 pünkösdjén nálunk megrendezett nemzetközi teozófus kongresszuson. Abban az évben, amikor Csontváry az utolsó olajképét, a Tengerparti sétalovaglást festi, majd – tíz évvel a halála előtt – felhagy a festői alkotással. Mi történt 1909-ben, a budapesti teozófus kongresszuson? Csontváry festői pályájának lezárulásával összefüggésben az 1909-es budapesti eseményeknek itt csak a meghatározó sajátosságaira tudunk rámutatni, ismét Szergej O. Prokofjev és Thomas Meyer szellemtudományos kutatásaira támaszkodva.[1]

Utolsó frissítés ( 2017. január 11. )
Tovább...
 
Vízkereszt mint megjelenési ünnep (Prokofjev írása Peter Selg könyvéről) Nyomtatás E-mail
2017. január 06.

ImageSzergej O. Prokofjev

Krisztus-misztérium

Peter Selg A Jordán-keresztelő eseménye

című könyvéről

 

Peter Selg A Jordán-keresztelő eseménye című könyvét az antropozófiai krisztológia egyik középponti témájának szenteli. A mű három részből áll, és különböző szempontok szerint vizsgálja a Krisztus-lény földi megjelenésének eseményét: történelmi szempontból, az antropozófia nézőpontjából, valamint a Rudolf Steinerhez és közvetlen jelenkorunkhoz való viszonyának szempontjából.

A könyv első részében rövid áttekintést olvashatunk ennek az ünnepnek a történeti fejlődéséről. Az őskereszténység korában, vagyis azokban a keresztény közösségekben, amelyek még közvetlen kapcsolatban álltak az apostolok időszakával, a Vízkeresztet azonos jelentőségűnek tartották a Húsvéttal. A Krisztus-esemény ugyanis valójában nem Jézus testi megszületésével kezdődött, hanem akkor, amikor Krisztus a Jordán-keresztelő során, érzékfeletti módon jött a földi világra.

Utolsó frissítés ( 2017. január 05. )
Tovább...
 
A 2016-os év (Aleppó - Moszul, Brexit - "Trexit", "Mosztambul") Nyomtatás E-mail
2016. december 23.

Image
Köln romjai és a kölni dóm, 1945
Mi történik a világban?

1916 – 2016

 

„Világosan végiggondolni a dolgokat –

most ez az egyetlen, amit tehetünk.”

(Rudolf Steiner, 1916)

 

Rudolf Steiner száz évvel ezelőtt, az első világháború kellős közepén, a következőket mondta az akkori és azóta csak súlyosbodó problémák és konfliktusok megoldhatatlanságával, a háborúval, a háborús propagandával, a sajtó különböző érdekek által vezérelt félretájékoztatásaival, és a mi ebből adódó feladatunkkal kapcsolatban: „Az egyetlen, amit tehetünk, hogy megpróbáljuk világosan megismerni ezeket a dolgokat, hogy megpróbáljuk szellemileg áttekinteni a világban zajló folyamatok összefüggéseit, s megpróbálunk élni ezekkel a felismerésekkel. Mindig ahhoz kell tartanunk magunkat, hogy a gondolatok igazi, dinamikus erők. Világosan átgondolni a dolgokat – most ez az egyetlen, amit tehetünk. És ha az ember akár csak két napig együtt él ezekkel a valós gondolatokkal, s aztán ismét hatalmába keríti őt a sajtó fekete mágiája, ennek a két napnak akkor is jelentősége van, amelyből erők fakadnak.”[*]

Utolsó frissítés ( 2016. december 30. )
Tovább...
 
A gyermeki ártatlanság és az egyetemes bölcsesség egyesítése mint a Krisztus befogadásához vezető út Nyomtatás E-mail
2016. december 10.

Image
A két Jézus-gyermek a templomban
Szergej O. Prokofjev

Az Ötödik evangélium

és a két Jézus-gyermek

 

Rudolf Steiner 1917-ben mutatott rá arra, hogy egy beavatott már 1909-ben képes volt átélni Krisztus megjelenését az éteri világban. Ezoterikus értelemben tehát már több mint egy évszázad óta ennek az új korszaknak a kezdete után járunk. Már több mint száz éve Krisztus éteri újraeljövetelének időszakában élünk. És Rudolf Steiner ugyanennek az 1909-es évnek az őszén, Dornachtól nem messze, Bázelben beszélt először a két Jézus-gyermek titkáról, arról a titokról, amely éppúgy hozzátartozik az Ötödik evangéliumhoz, akkor is, hogyha Rudolf Steiner akkoriban, 1909-ben még nem használta az „Ötödik evangélium” fogalmát.

Utolsó frissítés ( 2017. január 11. )
Tovább...
 
Krisztus eljövetele "az ég felhőiben..." (Csontváry géniusza 12.) Nyomtatás E-mail
2016. november 21.

Image
Plein air erfunden (Napút-festés feltalálva) (Csontváry)
Krisztus „visszatérése”

az ég felhőiben…

Csontváry géniusza, 12. rész

 

Az előző fejezetben láthattuk, hogy 1910. január 10-én, amikor a Teozófiai Társaság angol vezetői elkezdték „beavatni” az általuk Krisztus újbóli fizikai megtestesülésének kikiáltott indiai fiút, éppen ezen a napon szakadt meg Csontváry „isteni összeköttetése”, ekkor ért véget szellemi inspirációja, s így ez a nap jelenti termékeny alkotó időszakának, sőt egész festői pályájának a lezárulását. Vagyis az a nap, amikor az indiai Adyarban egy lelki és szellemi „erőszaktétel” formájában kezdetét vette az ifjú Krisnamurti „beavatása” (amely valójában egy ál- vagy ellen-beavatás volt), Csontváry leírásában éppen ez a nap jelenti egy szellem nélküli, „hatalmi” korszak, egy anyagi, materiális szemléletű időszak kezdetét. Az angol teozófus vezetők ugyanis csak látszólag beszéltek a szellemről, s valójában mindent, még Krisztus újra eljövetelét is csupán materiális (fizikai) értelemben – a régi palesztinai események „megismétlődéseként” – tudták elképzelni. „A Teozófiai Társaságba olyan mértékben behatoltak a materialista tendenciák, hogy úgy vélik, Krisztus anyagi testet öltve fog visszatérni” – foglalta össze a helyzetet 1910-ben Rudolf Steiner.[1]

Utolsó frissítés ( 2016. november 29. )
Tovább...
 
Szenzációs felfedezés: két, eddig ismeretlen Klasse ismétlő óra Nyomtatás E-mail
2016. november 12.

ImageKét új Klasse-óra

A boroszlói ismétlő órák (Breslau),

1924. június 12–13.

 

A bázeli Perseus Kiadó egyik legújabb könyvében egy jelentős felfedezést tett közkinccsé: kiadták annak a két, eddig ismeretlen Klasse-órának, annak a két ismétlő órának (Wiederholungsstunde) a szövegét, amelyeket Rudolf Steiner 1924. június 12-én és 13-án a boroszlói és koberwitzi pünkösdi kurzusok alatt tartott a ma Lengyelországhoz tartozó sziléziai német városban (lengyelül Wrocław). Ez azt jelenti, hogy a hét dornachi ismétlő óra és az eddig publikált berni, londoni és prágai különórák kiegészülhetnek ezzel a most megjelent két boroszlói Klasse-órával. Rudolf Steiner ezenkívül tartott még két ismétlő órát a hollandiai Arnheimben, kettőt a francia fővárosban és egyet az angliai Torquay-ben. Ám e nyugat-európai helyszínek mellett két kelet-közép-európai, a szláv elemmel érintkező városban (Prágában és Boroszlóban) is elhangzott két-két Klasse-óra, a Szabad Szellemtudományi Főiskola első osztályának mint Michael-iskolának az órái.

Utolsó frissítés ( 2016. november 20. )
Tovább...
 
A külső események kulisszái mögött Nyomtatás E-mail
2016. november 07.

Image
A nyugati testvériség jele és jelöltje
Thomas Meyer

Hillary Clinton és a

Skull & Bones

 

Napjaink politikai színjátékának egy különösen szimptomatikus darabjával találkozhattunk nemrég az USA-ban. Hillary Clintont, akinek fellépéseire rengeteg pénzt és figyelmet pazarolnak, az amerikai elitegyetem, a Yale egyik ünnepségén a Skull & Bones[*] tiszteletbeli tagjává választották.** Az Europäer hasábjain gyakran foglalkoztunk ennek a Goethe halála óta létező titkos társaságnak a kétes üzelmeivel és mesterkedéseivel. Ezek lényege abban áll, hogy ez a társaság egymással teljesen ellentétes politikai irányzatokat tart a markában, hiszen baloldali és jobboldali rezsimeket is támogat. De aki az ellentéteket konstruálja, az uralja a politikai színteret! A Skull & Bones számára a bal- és a jobboldal csupán ugyanannak a nagy pártnak a két „szárnyát” jelenti, ahogy azt Gore Vidal egyszer megfogalmazta. Hillary Clinton tehát játssza a rá kiosztott szerepet a pártok politikai színjátékának marionettszínpadán, miközben a kulisszák mögött szoros kapcsolatokat ápol a szálak valódi mozgatóival.

Utolsó frissítés ( 2016. december 03. )
Tovább...
 
Csontváry géniusza (11. rész: Mi történt 1910. január 10-én?) Nyomtatás E-mail
2016. október 31.

Image
Csontváry: Prédikáló szerzetes
Csontváry és a teozófia (II.)

Mi történt 1910. január 10-én?

Egy „szellemi világháború” megértéséhez

(Csontváry géniusza, 11. rész)

 

A 7. fejezetben már idéztük és megpróbáltuk értelmezni Csontváry egyik legfontosabb, s egyben legtalányosabb kijelentését: „1880. okt. 14. és 1910. jan. 10. - Korszakot alkotó napok az isteni összeköttetést igazoló határok. Az első dátum a szellemi, a második a hatalmi korszakot jelenti.”

Elmondtuk, hogy a festő feljegyzéseiben legtöbbször a szellemi erőkkel ellentétes értelemben, az „anyagi” erőkkel összefüggésben használja a „hatalom” szót, szinte annak szinonimájaként. Az első dátum, Csontváry spirituális elhívatás-élményének, festői „újjászületésének” (más)napja tehát az isteni inspiráció – s így a „szellemi korszak” – kezdetét, a második időpont pedig ennek az „isteni összeköttetésnek” a végét, s egyúttal Csontváry festői pályájának lezárulását jelenti. S egyben egy másik („hatalmi”) korszak: egy isteni összeköttetés és szellem nélküli, anyagi, materiális időszak kezdetét.

Utolsó frissítés ( 2016. november 16. )
Tovább...
 
Az északi és a déli misztériumáramlat Nyomtatás E-mail
2016. október 10.

Image
Wagner, az északi áramlat képviselője
Ki volt Szergej O. Prokofjev? (3. rész)

Az északi és a déli misztériumáramlat

 

Wagner és az északi misztériumáramlat

Richard Wagner említése – az ezoterikus Grál-kereszténységhez fűződő kapcsolatán és a reinkarnáció és karma korszerű összművészeti hírüladásán túl – még valamire utalhat Szergej O. Prokofjev önéletrajzi beszámolóiban: Prokofjevnek az északi misztériumáramlattal való szoros kapcsolatára. Richard Wagner műveiről szóló egyetlen előadás-sorozatában, az 1905 tavaszán – a magasabb világok megismerésének útját leíró Wie erlangt man (Prokofjev szavaival: „a modern ezoterikus kereszténység eme alapművének”) írása idején – tartott berlini Wagner-ciklusában Rudolf Steiner erről a következőket mondta: „Ha meg akarjuk érteni a Wagnernél uralkodó hangulatot, akkor az északi mítoszok világába kell belehelyezkednünk. Anélkül, hogy minden részlettel tisztában lett volna, Wagner mégis kifejezésre juttatta azt az erőt és azokat a szimbólumokat, melyek ezekben a mítoszokban élnek.” (…) Ezekben az előadásokban „látni fogják, hogyan használta fel Wagner az északi mítoszokban rejlő erőt az emberiség legégetőbb kérdéseinek bemutatására. Hiszen ezért oly hallatlanul lélekemelőek és szívhez szólóak Wagner zenedrámái” – mondta Rudolf Steiner.[1]

Utolsó frissítés ( 2016. október 27. )
Tovább...
 
Egy ezoterikus óra feljegyzései az 1879-es Michael-évről Nyomtatás E-mail
2016. szeptember 29.

Image
Michael-szobor a kölni dómon
Az 1879-es év jelentősége

Az 1907. október 9-i berlini ezoterikus óra

rövid feljegyzései[*]

 

Mindaz, ami egy ezoterikus órán elhangzik, közvetlenül a Mesterektől ered, és az, aki mindezt kimondja, csupán eszköz az ő kezükben.

Egy exoterikus és egy ezoterikus óra közötti különbség abban áll, hogy ott [az exoterikus órákon] tanításokat fogadunk be, ismereteket sajátítunk el, itt [az ezoterikus órákon] viszont átélünk, megtapasztalunk valamit. – A Mesterek folytonosan szólnak az emberekhez, de csak az előkészítettek, a nyitott lelkűek, akikhez utat találnak a Mesterek, ők képesek meghallani a hangjukat.

Utolsó frissítés ( 2016. szeptember 28. )
Tovább...
 
Prokofjev és a német nyelv - korunk misztériumnyelve Nyomtatás E-mail
2016. szeptember 17.

ImageProkofjev és a német nyelv

Korunk misztériumnyelve

(Prokofjev: Utam..., 5. rész)

 

Fél év elteltével antropozófus barátom egy [moszkvai] látogatásakor felvetette, hogy szívesen összeismertetne néhány másik antropozófus társával. Beleegyeztem a dologba. Így történt, hogy 1976 Húsvétján először kerültem egy olyan kis baráti körbe, akik antropozófiai munkájuk során minden egyes alkalommal szóról szóra felolvasták az Alapkő-meditációt, mégpedig két nyelven, németül és oroszul.

Ehhez annyit kell még hozzáfűznöm, hogy noha barátom révén már korábban megismertem az Alapkő-meditáció orosz fordítását, ám ez – az olvasásakor érzett minden tiszteletem ellenére – mégsem tudta teljes mértékben tudatosítani bennem, s így nem tudott ráébreszteni arra, miről is van szó, hogy mit is olvasok valójában.

Utolsó frissítés ( 2016. október 05. )
Tovább...
 
Csontváry géniusza (10. rész: Mi az a napút?) Nyomtatás E-mail
2016. szeptember 04.

Image
Csontváry: Visszatekintő Nap Trauban
Csontváry géniusza (10. rész)

Mi az a napút?

Plein air, ekliptika, éteriség

 

„Plein air erfunden. Tschontwary”[1]

„Királyt kitenni a napra. Csontváry”[2]

 

„A Csontváry-képek születésének pontos körülményei, a festő munkamódszere talányok tucatjait hozták felszínre az elmúlt évszázadban. Ilyen talány övezi Csontváry egyik legfontosabb terminus technicusát, a »napút« fogalmát is. Vitathatatlan, hogy a Napnak, a fénynek kitüntetett jelentősége van a piktor életművében, sőt, a kifejezésre a festő feljegyzéseiben, kiadott és kiadatlan írásaiban is rengetegszer rábukkanhatunk. Pontos megfejtése a terminusnak nem létezik, inkább az egyes monográfusok értelmező szándéka felől kap ilyen vagy olyan értelmet. Abban azonban a kutatók mindannyian egyetértenek, hogy Csontváry a Nap útjának tudatos és kitartó tanulmányozásával a különböző fényhatásokat igyekezett »belesűríteni« tájképeibe” – írja a napút-fogalom egyik értelmezője.[3]

Utolsó frissítés ( 2016. szeptember 27. )
Tovább...
 
Szergej Prokofjev: Utam... (4. rész) Sergej Prokofieff: Mein Weg... Nyomtatás E-mail
2016. augusztus 14.

ImageSzergej O. Prokofjev

Utam…

4. rész: „Saját karmánk”

– szellemi élmények és hűségfogadalom

 

E hároméves időszak [a Moszkva és Pétervár közötti „ingázás” korszakának] különböző szellemi élményei közül még egyet meg szeretnék itt említeni, mivel közvetlen kapcsolatban van e feljegyzések témájával. Egy látogatásom során [pétervári] antropozófus barátom egyik este azt javasolta, hogy olvassak el egy három előadásból álló ciklust, s közben kissé titokzatos pillantással megjegyezte, hogy ezek az előadások valami nagyon fontosat tartalmaznak az antropozófusok karmájáról, azaz a mi saját karmánkról. A híres arnheimi előadások voltak a Karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálatának hatodik kötetéből. – Egész éjjel egy pillanatra sem hunytam le a szemem. Csak a hajnali derengésnél aludtam el. – S mivel nem akartam fölverni az egész házat, csak ezért nem ébresztettem föl a barátomat, hogy elmondjam neki azokat az érzéseket, melyek az éjszakai olvasmányélmény hatására keltek életre bennem, s amelyekre alig találtam szavakat.

Utolsó frissítés ( 2016. szeptember 18. )
Tovább...
 
Ki volt Szergej O. Prokofjev? (II.) Prokofieff, der Schwanenritter Nyomtatás E-mail
2016. augusztus 07.

ImageProkofjev, a „hattyúlovag”

Ki volt Szergej O. Prokofjev? (2. rész)

 

Szergej Prokofjev két gyermekkori alapélménye – a „bensőleg érzett” kereszténység és az ember újraszületése, szellemi lényének ismételt földi megtestesülése – mintegy egymásba fonódik a harmadikként említett szellemi alapélményében: Richard Wagner zenéjében – mindenekelőtt a bayreuthi mester utolsó misztériumdrámájában, a Parsifalban (Fodor Géza szavaival: „az operairodalom, sőt az egész európai kultúra egyik legmagasabb rendű alkotásában”[1]). A reinkarnáció és karma valósága ugyanis (művészi formában) először Wagner – jórészt 1879-ben, az új Michael-korszak hajnalán született – Parsifaljában jelent meg újra a modern európai kultúrában, s kapcsolódott össze az új kereszténységgel: Wagner Parsifaljának „Nagypénteki varázsa” valójában nem más, mint az új Krisztus-megnyilatkozás: az éteri Krisztus művészi hírüladása, a mű egésze pedig az ezoterikus kereszténység Grál-misztériumának, az Artus-sarjból a Grál-áramlat új vezetőjévé, „Grál-királlyá” váló Parsifal beavatási útjának páratlan összművészeti megfogalmazása.

Utolsó frissítés ( 2016. október 11. )
Tovább...
 
Megjelent: Szergej O. Prokofjev és Peter Selg válogatott írásai Nyomtatás E-mail
2016. július 18.

ImageSzergej O. Prokofjev – Peter Selg

Krízis és kulmináció

Az antropozófia második századfordulója

 

Szerkesztette és fordította: Korcsog Balázs

 

Szergej O. Prokofjev és Peter Selg munkássága, s kettejük rövid, ám nagy jelentőségű együttműködése az ezredfordulón: a Rudolf Steiner által közvetített michaeli prófécia beteljesülése, az antropozófia kulminációjának centrális eseménye a 20–21. század fordulójának válságos időszakában. Krízis és kulmináció. Ennek a centrális antropozófiai eseménynek – antropozófiai életünk egyik legfontosabb fejleményének – kívánjuk szentelni ezt a könyvet, az antropozófia második századfordulóján.

(Korcsog Balázs)

 

Könyvbemutató és megemlékezés 2016. július 26-án – Prokofjev halálának második évfordulóján –, kedden 18 órakor a budapesti Rudolf Steiner Házban (II. Riadó u. 2/b).

Utolsó frissítés ( 2016. július 20. )