Krisztus, Michael és

a német népszellem

Korcsog Balázs előadása

2019. szeptember 20. péntek 18.30

Helyszín: Hattyúház, Trinitum (1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

Belépő: 2500 Ft, kedvezményes jegy: 1500 Ft

Támogatói jegy: 4000 Ft

„Mandulatej”?

Ahrimán kontra Steiner

„Mandulatej”címmel[*] terjedelmes cikk jelent meg Rudolf Steinerről a Magyar Narancs legújabb számában (2019. aug. 8.), a „Gurupédia” sorozatban.

Aki ismeri Rudolf Steiner életét, munkásságát és valódi törekvéseit, legjobb esetben is paródiának tekintheti ezt az „esszét”. Valószínűbbnek tűnik azonban, hogy itt egy tudatosan (vagy öntudatlanul?) megalkotott TORZKÉPRŐL van szó. A cikk így jóval inkább az ahrimáni inspiráció mintapéldája, az ahrimáni írásművészet egy újabb darabja: mondhatni a „kis magyar Zander” (a Steinert gyalázó berlini teológiaprofesszor nyomán): egy pletykákból, féligazságokból és hazugságokból összetákolt, és a bulvársajtó stílusában írott fércmű, melynek alaphangja: a gúny.

Így beszél a hazugság és halál fejedelme arról az emberről, aki állandó akadályok közepette is példamutató helytállást tanúsított „a szélsőségek korában”, és egész életét az előrehaladó szellemek – mindenekelőtt Michael és Krisztus – szolgálatába állította.

Schiller szavaival: „A világ szereti befeketíteni, ami ragyogó, / és lerántani a porba, ami magasztos.”

És mindezt éppen a Steiner által hozott hármas tagozódás és a Waldorf centenáriumán! (Nem mellesleg: az Ahrimán inkarnációjáról szóló előadások százéves évfordulójához közeledve...)

A kérdéssel részletesen foglalkozunk a Krízis és kulmináció című kötetben (Genius, 2016).

Korcsog Balázs

Csontváry géniusza

Az éteriség festője

Örömmel adjuk hírül mindenkinek, akinek szívügye Csontváry, és szívügye a Rudolf Steiner által hozott modern szellemtudomány, hogy a festő halálának 100. évfordulójára megjelent az első olyan könyv, amely szellemtudományos nézőpontból közelíti meg Csontváry életét és munkásságát.

Korcsog Balázs: CSONTVÁRY GÉNIUSZA. Az éteriség festője

A tartalomból: Csontváry sorsfeladata. A festő elhívatása mint michaeli prófécia; Mi az a napút?; Az „élő perspektíva”. Csontváry, az éteriség festője; Csontváry, a görög; Csontváry és a teozófia; Csontváry, a Golgotai. A festő nevének dimenziói; A Golgota mint a „Csontvár” misztériuma

Május végétől kapható az antropozófiai könyveket árusító helyeken (Rudolf Steiner Ház, Hattyúház-Trinitum, Szabad Gondolatok Háza).

Könyvbemutató előadások:

Csontváry géniusza – 1. rész: A festő elhívatása mint michaeli prófécia

2019. május 31. péntek 18.30

Csontváry géniusza – 2. rész: Az éteriség festője

2019. június 21. péntek 18.30

Helyszín: Hattyúház, Trinitum (1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

Az 5G – a végső támadás

„A teljes elektromágneses lefedettséggel járó hálózat azzal fenyeget, hogy egy teljes illúzióvilág börtönébe zárja az embert. És végképp elfeledteti vele a szellemet.” (Thomas Meyer)

Az utóbbi időben több külföldi antropozófiai lap is foglalkozott a tervezett 5G (ötödik generációs) mobilhálózattal, szellemtudományos szempontból. Svájcban polgári tiltakozás és aláírásgyűjtés indult ellene, az egészségre is káros hatásai miatt („A svájciak nem kísérleti patkányok.”). A következőkben Thomas Meyer márciusi vezércikkét közöljük.

A politikai pártok

mint szellemi lények árnyképei

A politikai pártok a szellemtudomány fényében

(Rudolf Steiner és a politika)

Korcsog Balázs előadása – felvételről

Időpont: 2019. május 10. péntek 18.30

Helyszín: Hattyúház, Trinitum (1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

„Az emberek ma alszanak azzal kapcsolatban, hogy mik is valójában a politikai pártok.” (Rudolf Steiner)

„A régi egységállam, teljesen mindegy, hogy milyen berendezkedésű, hogy demokrácia, köztársaság, monarchia vagy bármi más: ha egységállam, és nem hármas tagozódású, akkor út az ahrimáni inkarnációhoz." (Rudolf Steiner, 1919)

„A politikai pártok ma mind az ahrimáni inkarnáció előkészítői." (Thomas Meyer)

Belépő: 2500 Ft, kedvezményes jegy: 1500 Ft

Európa a szakadék szélén

A migrációs válság okkult háttere

„Világos terv szerint zajlik Európa mint sokszínű kulturális-vallási egység eltüntetése. A jelenlegi migrációs válság azzal fenyeget, hogy rövid úton véget vet ennek a már amúgy is nagymértékben szétrombolt egységnek. Semmi sem iktatja ki olyan erősen Németországot mint politikai és szellemi tényezőt, mint ez a mesterségesen szított migrációs válság.” (Thomas Meyer)

Korcsog Balázs összefoglalója a témában megjelent antropozófiai irodalomból.

Időpont: 2019. április 19. péntek 18.30

Helyszín: Hattyúház, Trinitum (1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

Belépő: 2500 Ft, kedvezményes belépő: 1500 Ft

Támogatói jegy: 4000 Ft

Budapest okkult történelme

„Egy Krisztusért, illetve Krisztus ellen folytatott küzdelem játszódott le itt…” (Magyarország „misztériumhelyei”, 2. rész)

Korcsog Balázs előadása

Időpont: 2019. március 29. péntek 18.30

Helyszín: Hattyúház, Trinitum (1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

Budapest, a „bűnös város”?

Az előadás első részében feltérképeztük a Kárpát-medence és a történelmi Magyarország négy spirituális csomópontját: azokat a helyeket, ahol az újkor legnagyobb beavatottjai (az ezoterikus kereszténység mesterei) magyar földön jártak. A második részben az ötödik csomópontról: Budapestről fogunk beszélni – a magyar főváros történetének azokról az okkult vonatkozásairól és árnyoldalairól, melyek végképp megpecsételték a történelmi Magyarország sorsát, s mindmáig éreztetik hatásukat. Ezoterikus-okkult értelemben miért „bűnös város” Budapest? Vajon mi történt az 1909-es budapesti teozófiai kongresszuson, hogy Rudolf Steiner, a korszerű ezoterikus kereszténység avatott képviselője később soha többé nem jött Magyarországra és Budapestre? Mire utalnak Marie Steiner szavai: „egy Krisztusért, illetve Krisztus ellen folytatott küzdelem játszódott le itt”? Ki melyik oldalon állt ebben a küzdelemben? És vajon hol álltak az akkori magyar teozófusok? Milyen okkult események zajlottak le Budapesten, amelyek mindmáig súlyos karmikus teherként nehezednek a magyar szellemtudományos életre?

Belépő: 2500 Ft, kedvezményes belépő: 1500 Ft

Támogatói jegy: 4000 Ft

Magyarország „misztériumhelyei”

Christian Rosenkreutz és Rudolf Steiner nyomában

a történelmi Magyarországon

(Adalékok a Kárpát-medence spirituális térképéhez)

Korcsog Balázs előadása

Időpont: 2019. február 22. péntek 18.30

Helyszín: Hattyúház, Trinitum (1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

„Az újkor két legnagyobb beavatottja Magyarországon született…” – olvashatjuk Göllner Mária fiának, Vámosi Nagy Istvánnak a visszaemlékezéseiben. Ki ez a két legnagyobb beavatott? Hol találjuk nyomát az ezoterikus kereszténység mestereinek a történelmi Magyarországon?

Hogyan kapcsolódnak a Rákócziak a rózsakeresztességhez? Mi köze Steiner szülőfalujának a Grál-misztériumokhoz? Milyen szerepe volt Őrvidéknek (Burgenlandnak) a gyermek Rudolf Steiner szellemi fejlődésében? Hogyan és hol találkozott a mesterével, aki beavatta őt? Miért utazott Steiner 28 évesen Erdély szász szívébe? És az 1909-es budapesti teozófiai kongresszus után miért nem jött soha többet Magyarországra és Budapestre?

Ita Wegman és Rudolf Steiner születésnapjához kapcsolódva ezekre a kérdésekre keressük a választ a pénteki előadáson.

Belépő: 2500 Ft, kedvezményes belépő: 1500 Ft

Támogatói jegy: 4000 Ft

Nyílt társadalom, nyílt antropozófia?

„Általános”-e

az Antropozófiai Társaság?

Korcsog Balázs előadása

Időpont: 2019. február 8. péntek 18.30

Helyszín: Hattyúház, Trinitum

(1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

A kizárásokkal kezdődött minden? Mi az Antropozófiai Társaság valódi őskatasztrófája, ami a kizárásokhoz is vezetett?

Az, hogy 1925-től egy másik társaság foglalta el annak az Antropozófiai Társaságnak a helyét, melyet Rudolf Steiner alapított az 1923-as Karácsonyi Gyűlésen. Melyik ez a társaság? A pénteki előadáson kiderül az utóbbi időben felkutatott svájci dokumentumokból…

A képen ízelítő látható a pénteki előadás további témáiból: az arlesheimi Ita Wegman Intézet nemrég kiadta az 1935-ös kizárások ellen tiltakozó, máig eltussolt leveleket (Peter Selg kísérőtanulmányában a szellemi ellenállás és – a lojalitás helyett - az Igazsághoz való hűség mindmáig példamutató dokumentumaiként állítja elénk e csodálatos leveleket); egy új stuttgarti kötetből pedig fény derül arra, mi vezetett az Antropozófiai Társaság és a Keresztény Közösség hosszan tartó „fagyos viszonyához”, és milyen szerepe volt ebben Marie Steinernek.

Belépő: 2500 Ft, kedvezményes belépő: 1500 Ft

Támogatói jegy: 4000 Ft

Nyílt társadalom, nyílt antropozófia?

„Általános”-e az Antropozófiai Társaság?

Korcsog Balázs előadása

Időpont: 2019. február 8. péntek 18.30

Helyszín: Hattyúház, Trinitum (1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

A tartalomból:

Nyílt (nyitott) társadalom – „nyitott antropozófia”? Kik ennek állítólagos „ellenségei”? Mi a „nyitott antropozófia”, és egyáltalán antropozófia-e még, vagy egyfajta szellemi és kulturális átjáróház?

Két újabb támadás az antropozófia ellen: kívülről (a Le Monde-cikk) és „belülről” („A nyílt antropozófia és ellenségei” című írás).

Mi a neve az 1923-as Karácsonyi Gyűlésen újraalapított Antropozófiai Társaságnak? Azonos-e ez a társaság a mai Általános Antropozófiai Társasággal? Jogilag vajon melyiknek vagyunk a tagjai? És szellemileg?

Megjelent az antropozófia „fekete könyve”: az arlesheimi Ita Wegman Intézet nemrég kiadta az 1935-ös dornachi kizárások ellen tiltakozó, máig eltussolt leveleket; Stuttgartban pedig megjelent egymásik fontos dokumentáció: a Marie Steiner és a Keresztény Közösség tragikus kapcsolatát bemutató kötet.

Vagyis: új könyvek és cikkek, fontos viták és tendenciák az antropozófiai életben.

Belépő: 2500 Ft, kedvezményes belépő: 1500 Ft

Támogatói jegy: 4000 Ft

(Korcsog Balázs előadása 2018. december 14-én

az antropozófiai élet őskatasztrófájáról)

Az Ita Wegman és Elisabeth Vreede rehabilitációja, és az Antropozófiai Társaság sorsa című könyv bemutatója. A képre kattintva megtekinthető.

A magyar géniusz

Ady és a magyar népszellem

Korcsog Balázs előadása

(Ady halálának 100. évfordulójára)

Időpont: 2019. január 18. péntek 18.30

Helyszín: Hattyúház, Trinitum (1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

Mit tudhatunk a magyar népet vezető szellemi lényekről?

Rudolf Steiner Népszellemek-ciklusából tudjuk, hogy egy népet nem csupán egy népszellem, hanem három hierarchikus lény vezet: a népszellem, a nyelvszellem és a gondolkodásszellem. Mit tudhatunk róluk a magyar nép esetében?

Rudolf Steinernek három fontos kijelentése maradt fenn a magyarokról, és ezek éppen e három szellemi lényre vonatkoznak. Kik ők?

Mit mond Steiner a magyar nyelv finnugor eredetét illetően? És hogyan működött ez a három szellemi lény a magyar nép legnagyobb géniuszain (Petőfin és Adyn, Bartókon és Makoveczen) keresztül?

Ady halálának 100. évfordulója alkalmából ezekre a kérdésekre keressük a választ, a Steiner által hozott modern szellemtudomány alapján.

Belépő: 2500 Ft, kedvezményes belépő: 1500 Ft

Támogatói jegy: 4000 Ft

2019-ben lesz száz éve, hogy meghalt a magyar szellemtörténet e két géniusza, ezért az elkövetkező félév szellemtudományi előadásait erre az ívre fűzzük föl.

Ízelítő az előadások témáiból:

Mindig pénteken 18.30-kor, a Hattyúházban, a Trinitumban (1015 Budapest, Hattyú u. 14.) 

Ita Wegman és Elisabeth Vreede rehabilitációja

és az Antropozófiai Társaság sorsa

Az 1935-ös kizárások háttere

Korcsog Balázs könyve

Könyvbemutató:

2018. december 14. péntek 18.30

Helyszín: TRINITUM, Hattyúház (1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

"Az igazi kérdés, hogy vajon ma is kizárnák-e (kizárnánk-e) őket. Ez a rehabilitáció nem az Antropozófiai Társaság múltjáról, hanem jelenéről és jövőjéről szól." (Korcsog Balázs)

December elejétől kapható az antropozófiai könyveket árusító helyeken: a budapesti Rudolf Steiner Házban és a Hattyúházban (Trinitum), a Szabad Gondolatok Házában, valamint a solymári Aranyalmában.

„Te, földi térségem szelleme"

Az európai népszellemek működése

Korcsog Balázs előadása

Időpont: 2018. november 23. péntek 18.30

Helyszín: TRINITUM, Hattyúház (1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

Miért mások az angolok, mint az olaszok? Miért különböznek a franciák, a németek és az oroszok? Szellemtudományos szempontból azért, mert más-más szellemi lények (különböző népszellemek) irányítása alatt állnak. Rudolf Steiner és Szergej Prokofjev kutatásai alapján áttekintést adunk a népszellemek működéséről Nyugat-, Közép- és Kelet-Európában, különös tekintettel a közép-európai és a német népszellem tevékenységére. Az előadásban képet kaphatunk a német szellemtörténet fény-, illetve árnyékáramlatáról, fő képviselőiről, és több magyar vonatkozást is érintünk.

Belépő: 2500 Ft, kedvezményes jegy: 1500 Ft

Extra kedvezményes jegy (Novalis kör tagoknak,vagy külön kérésre): 500 Ft

Ernst Barlach: A szellemi harcos

Antropozófiai mozgalom és

anti-antropozófiai mozgalom

November 9. okkult háttere

Pozitív és negatív küszöbélmények

a német szellemtörténetben

"A nemzetiszocialista mozgalom nem más, mint anti-antropozófiai mozgalom."

Rudolf Steiner csak a kezdetét érte meg a nácik előretörésének, de reakciója villámgyors és teljesen egyértelmű volt: amikor tudomást szerzett az 1920-as Kapp-féle puccsról, azon nyomban "Németországot fenyegető gaztett"-nek nevezte azt. Amikor pedig értesült az 1923-as Hitler-féle müncheni puccskísérletéről, akkor azt mondta: "Ha ezek az alakok kerülnek hatalomra Németországban, akkor nem léphetek többé német földre."

Rudolf Steinernek ezek a szavai önmagukban is választ adnak a Le Monde-ban nemrég megjelent, antropozófia elleni támadásokra, ahol össze akarják mosni az antropozófiát a nácizmussal. Pedig Karl Heyer szavaival valójában "a nemzetiszocialista mozgalom nem más, mint anti-antropozófiai mozgalom", vagyis az antropozófiával mint korszerű, közép-európai, krisztusi impulzussal való tudatos szembefordulás, sőt: kísérlet annak eltiprására.
Erről is szó lesz a péntek esti előadásban.

A HOLTAK NÉPSZAVAZÁSA (November 9. okkult háttere)

Pozitív és negatív küszöbélmények a német szellemtörténetben

(Antropozófiai mozgalom és anti-antropozófiai mozgalom)

Korcsog Balázs előadása

Időpont: 2018. november 9. péntek 18.30

Helyszín: TRINITUM, Hattyúház (1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

November 9. titkai közé tartozik, hogy ezen a napon valamiféle túlvilági suttogás van a levegőben, mintha a holtak népszavazásának szavazatait számlálnák össze, mellyel az élők döntéseit akarják befolyásolni.

Ezt a napot, különösen a német szellemtörténetben, a túlvilágiság, illetve a szakadék, a mindent elnyelő feneketlen mélység légköre veszi körül, gondoljunk csak 1923. november 9-re (a nácik müncheni puccskísérletére), az 1938. november 9-i birodalmi kristályéjszakára, vagy akár a berlini fal 1989. november 9-i ledöntésére. 

Michael vagy Mammon szellemisége uralkodik korunkban?

Krisztus, vagy éppen az Antikrisztus jött el 1933-ban?

Voltak-e, vannak-e szemtanúi Krisztus éteri megnyilatkozásának?

És mik az előjelei Ahrimán napjainkban esedékes inkarnációjának?

Ezekre a kérdésekre keressük a választ a Szent Mihály-nap előestéjén elhangzó előadásban:

A MICHAELI KORSZELLEMTŐL

AZ AHRIMÁNI INKARNÁCIÓIG

Korunk öt legfontosabb spirituális eseménye (1879 - 1899 - 1909/1933 - 1998 - és ma)

Korcsog Balázs előadása

Időpont: 2018. szeptember 28. péntek 18.30

Helyszín: TRINITUM, Hattyúház

(1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

(Korcsog Balázs előadása 2018. július 25-én a TRINITUM-ban)

A téma fontossága és aktualitása miatt mindenki számára elérhetővé tettük az előadás felvételét. A képre kattintva megtekinthető.

Szergej O. Prokofjev

„Templomtisztítás kell

a Goetheanumban…”

Prokofjev drámai helyzetértékelése a Goetheanumban és az Antropozófiai Társaságban zajló folyamatokról

„Mikor pedig látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, amelyről Dániel próféta szólott,

ott áll a szent helyen, … akkor tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt.”

(Máté 24,15 és 33)

2012. március 30-án, Rudolf Steiner halálának évfordulóján elhangzott előadásom, melyet fájó érintettségből és belső elkötelezettségből tartottam, heves vitát váltott ki az Antropozófiai Társaság széles köreiben. Ennek során újra és újra olyan kérdések merültek fel, melyek megválaszolásának, úgy vélem, nagy jelentősége van a Goetheanum és a társaság jövője szempontjából.

Ennek a vitának az alapját – magán az előadáson kívül, amelyen, mivel az Általános Antropozófiai Társaság éves közgyűléséhez kapcsolódott, úgy 700 ember volt jelen – az előadás rövid összefoglalójának megjelentetése képezte, melyet az egyik résztvevő, Gerlinde Schultz állított össze Friedrichsdorfból. Ez a rövid összefoglaló egy új, főként elektronikusan terjesztett „Hírlevél” 8. számában jelent meg, 2012. április 8-án. Ezt az új „Hírlevelet” a Das Goetheanum hetilap tagoknak szóló mellékletének megszüntetése után, annak folytatásaként, és tagi kezdeményezésként hozta létre Roland Tüscher és Kirsten Juel. Ebből egy szélesebb közönség is megismerhette előadásom lényegi mondanivalóját.

2017. március 14. – Sophianum

(Marie Steiner születésének 150. évfordulóján)

Ki volt Marie Steiner?

Karmikus életútja Rudolf Steiner szellemi kutatásainak fényében

2017. április 28–29. – Rudolf Steiner Szeminárium

Marie Steiner karmikus útja

2017. november 17–18. – Rudolf Steiner Szeminárium

A michaeli korszellemtől az ahrimáni inkarnációig

Korunk öt legfontosabb spirituális eseménye

2017. november 28. – Sophianum

A michaeli korszellemtől az ahrimáni inkarnációig

Korunk öt legfontosabb spirituális eseménye

2017. december 18. – Sophianum

Lelki és szellemi naptár, krisztusi időszámítás

Rudolf Steiner és Christian Rosenkreutz impulzusa egy valóban krisztusi időszámításért

2018. január 29. – Sophianum

„Marie von Sivers mindig velem lesz. A mi szövetségünk felbonthatatlan.”

2018. február 16. – Rudolf Steiner Szeminárium

Ita Wegman és Elisabeth Vreede rehabilitációja

2018. február 18. – Magyar Euritmiai Társaság

Ki volt Marie Steiner?

Karmikus útja Rudolf Steiner szellemi kutatásainak fényében

2018. február 26. – Sophianum

A „kétszer született”

2018. március 14. – Trinitum

Marie Steiner biográfiája

Rudolf Steiner legfontosabb élet- és munkatársa

2018. március 26. – Sophianum

A Léleknaptár – válasz a második michaeli hívásra

Rudolf Steiner és Christian Rosenkreutz „naptárreformja” egy valóban Krisztushoz mért időszámításért

2018. április 6. – Trinitum

A politikai pártok a szellemtudomány fényében

Rudolf Steiner és a politika

2018. április 21. – AnthropoSophia Nap

Ita Wegman és Elisabeth Vreede rehabilitációja

és az Antropozófiai Társaság sorsa 

2018. május 16. – Trinitum

Richard Wagner a szellemtudomány fényében 1. rész

Steiner és a zene; Wagner életútja; Dornach, az antropozófia Bayreuthja

2018. május 30. – Trinitum

Richard Wagner a szellemtudomány fényében 2. rész

A wagneri muzsika hatása az étertestre; Nietzsche ahrimáni inspirációja és Wagner érzékfeletti „mentőakciója”

2018. június 13. – Trinitum

Richard Wagner a szellemtudomány fényében 3. rész

A nagy varázsló – Wagner karmikus háttere

2018. július 25. – Trinitum

„Templomtisztítás kell a Goetheanumban...”

2018. augusztus 31. – Trinitum

Sorsunk előképe, Elisabeth Vreede

Egy platonikus lélek az arisztotelikusok között

2018. szeptemer 14. – Trinitum

Újratestesült templomosok

Rudolf Steiner tanítványai körében

(Elisabeth Vreede, Felix Peipers, D. N. Dunlop)

2018. szeptember 28. – Trinitum

A michaeli korszellemtől az ahrimáni inkarnációig

Korunk öt legfontosabb spirituális eseménye

(1879 – 1899 – 1909/1933 – 1998 – és ma)

2018. október 19. – Trinitum

Widár-misztérium, Michael-misztérium, Krisztus-misztérium

A bonni Widár-kőtől Rudolf Steiner Krisztus-szoborcsoportjáig

2018. október 31. – Trinitum

Lovagi erények és rózsakeresztes bölcsesség

Elisabeth Vreede karmikus biográfiája

2018. november 9. – Trinitum

A holtak népszavazása. November 9. okkult háttere

Pozitív és negatív küszöbélmények a német szellemtörténetben

Antropozófiai mozgalom és anti-antropozófiai mozgalom

2018. november 23. – Trinitum

Te, földi térségem szelleme...

Az európai népszellemek működése. A német népszellem tevékenységének korszakai

2018. december 14. – Trinitum

Hogy ott is fény legyen...

Az antropozófiai élet őskatasztrófája

2019. január 18. – Trinitum

A magyar géniusz

Ady és a magyar népszellem

2019. február 8. – Trinitum

Nyílt társadalom, nyílt antropozófia?

„Általános”-e az Antropozófiai Társaság?

2019. február 22. – Trinitum

2019. március 29. – Trinitum

2019. április 19. – Trinitum

2019. május 31. – Trinitum

2019. június 21. – Trinitum

2019. szeptember 20. – Trinitum

2019. október 18. – Trinitum

2019. november 15. – Trinitum

Kína és a Nyugat a szellemtudomány fényében

A kínai kultúra és Ahrimán inkarnációja

Ita Wegman

Elfogadták a rehabilitációs indítványt

Az Általános Antropozófiai Társaság éves közgyűlése Dornachban 2018. március 24-én nagy többséggel, szinte egyhangúlag elfogadta az Ita Wegman és Elisabeth Vreede rehabilitációjáról szóló indítványt.

Ezzel hatályon kívül helyezték azt az 1935. április 14-i határozatot, mellyel kizárták őket a dornachi vezetőségből. A közgyűlés megállapította, hogy az akkori döntés rágalmakon és valótlanságokon alapult, és jogtalan volt.

Az utóbbi évek leglátogatottabb, csaknem ezer tag részvételével megtartott dornachi kőzgyűlése tehát nem csupán a társaság történetének talán legnagyobb tévedését igyekezett helyrehozni (a Goetheanum zsúfolásig megtelt nagytermében), de egyúttal megvonta a bizalmat a jelenlegi vezetőség rangidős tagjától, valamint legbefolyásosabb tagjától.

Ez a rehabilitáció nem az Antropozófiai Társaság múltjáról, hanem jelenéről és jövőjéről szól.

Az új francia elnök beszéde a párizsi nagypáholyban

Thomas Meyer

1917 – 2017

Szabadkőművesség, globalizáció

és hármas tagozódás

Rudolf Steiner világosan megkülönböztette egymástól a szabadkőművesség két formáját: a magasztos, általános emberi célokat követő és az egész emberiség szolgálatában álló szabadkőművességet, illetve a politikai csoportérdekeket szolgáló szabadkőművességet. Előbbibe nyerhetünk bepillantást az első három fok Steiner által megújított rituáléiban.[1] Utóbbiról pedig a következőket mondta: „Az az ügy, amelynek az egész emberiséget kellene szolgálnia – rasszra és különböző érdekekre való tekintet nélkül –, az bizony jó ügyből rosszá válik, ha egyes embercsoportok hatalmának alapjává teszik.” – Ezek a szavak abban az előszóban olvashatók, melyet Rudolf Steiner írt Karl Heyse Az antant-szabadkőművesség és a világháború című könyvéhez, 1918 októberében.

Az első világháború óta a szabadkőművességnek szinte csak ez a formája terjedt el és működik. Ennek bölcsője Anglia volt, ahol az 1717-es esztendő János-napján alapították meg az első londoni nagypáholyt, amely azonban még a szabadkőművesség előbbi formájához tartozott. Mindazonáltal ennek Európa-szerte létrehozott „fiókszervezetei” egyre inkább a politika és különféle csoportérdekek uszályába kerültek.[2] Ez különösen érvényes a Londonból kiindulva megalapított párizsi „Grand Orient de France” (»Franciaország Nagyoriense«) elnevezésű páholyra, melynek háborús politikája késztette Rudolf Steinert arra, hogy széttépje azt az oklevelet, amely feljogosította őt, hogy önállóan is végezhessen [szabadkőműves] szertartásokat.[3]