SEELENKALENDER - LÉLEKNAPTÁR (25.) 

Az ezoterikus kereszténység igazi mestereiről és Rudolf Steiner lényéről valaha írott legjelentősebb könyv. Szergej Prokofjev szellemi hagyatéka.

Könyvbemutató szeptember 29-én, pénteken 17 órától a budapesti Rudolf Steiner Házban. Igazi Michael-napi esemény! Részletek itt.

Tartalom: (I. rész) (II. rész) (III. rész) 

Szeptember 27-től megvásárolható a Rudolf Steiner Házban és a MAT online könyváruházában: https://antropozofia.hu/webaruhaz  

Október 28.: A müncheni sörpuccs és a Karácsonyi Gyűlés (Az anti-antropozófiai mozgalom és az antropozófiai mozgalom helyzete 1923 végén)

December 2.: A Pünkösdi Kongresszustól a Karácsonyi Gyűlésig (Az 1923-as Karácsonyi Gyűlés helye Rudolf Steiner életútján és az antropozófia történetében)

December 29.: "Bárcsak meghallanák az emberek!" - a Karácsonyi Gyűlés ezoterikus jelentősége

Január 27.: A tűzkatasztrófától a Karácsonyi Gyűlés végnapjáig (Rudolf Steiner halálának okairól)

Lásd még: 2023-ra tervezett szellemtudományos előadásaim (március 21-i plakát)

Múlt héten befejeztem és leadtam a kiadónak Prokofjev Mesterek-könyvének magyar fordítását (Rudolf Steiner és az ezoterikus kereszténység mesterei).

És Prokofjev írásmódjához hasonlóan magyarul is meg kellett találni hozzá azt a michaeli-krisztusi nyelvet, amelyen ezek a szellemi tartalmak elmondhatók. Két év (akarom mondani: huszonöt év :-)) munkája volt...

Ősszel megjelenik a Genius Kiadónál. Talán épp Michael-napra...

Tartalom: (I. rész) (II. rész) (III. rész)  

Rövid könyvismertető itt olvasható.

A könyv legelső fejezetei a Novalison is olvashatók. 

Csontváry géniusza. Az éteriség festője

A képre kattintva megtekinthető a Csontváry halálának 100. évfordulója alkalmából tartott 2019-es előadás felvétele.

A tartalomból: Csontváry életútja a modern szellemtudomány fényében; Csontváry három főművéről, vetítéssel egybekötve: a nagy Tátra-kép (nagy Tarpatak) mint élőlény; Taormina-képek a művészettörténetben és Csontváry nagy Taorminája mint éteri festészet; és A magányos cédrus mint Golgota-kép.

Az előadáshoz kapcsolódó 2019-es könyvbemutató: Az első szellemtudományos Csontváry-könyv.

Az évfordulóhoz kapcsolódó kiállítás a Szépművészti Múzeumban július 16-ig, majd augusztustól Pécsett látható.

Kapcsolódó írásunk (2014):

Richard Strauss, az opera ötödik evangélistája (1. rész) (2. rész) (3. rész) (4. rész) 

Kaspar Hauser szülőhelye: a karlsruhei Nap-kastély

... és ami maradt belőle 1945-ben...

Az előadásnak folytatása is lesz: Petőfi és Kaspar Hauser, 2. rész:
Petőfi, a materializmus kora és az érzékfeletti Golgota
(a tervek szerint szeptemberben, az ismert csatornákon meg lesz hirdetve) 

A pápalátogatás margójára:

A pápa lemondása, a tudati lélek kora és a római egyház alkonya (2013-as írásunk) 

Petőfi és Kaspar Hauser

Az ezoterikus kereszténység impulzusai

Közép-Európában a 19. században

Korcsog Balázs előadása, 2023. május 10.

Makovecz Központ és Archívum

Petőfi és Kaspar Hauser: egy eddig nem vizsgált téma a PETŐFI 200 évfordulóhoz kapcsolódva...  

Részletek és regisztráció itt. Facebook-esemény: https://fb.me/e/ROvWhyhc

Az előadásról rövid összefoglaló itt olvasható. 

Megrendelhető itt.    A címlapot lásd itt.

Benne a szilveszteri Goetheanum-tűzkatasztrófáról szóló előadásom első felének 20 oldalas, kibővített anyaga. Szó esik a nagy német író, Hermann Hesse és a titokzatos mérnök kapcsolatáról, Hesse saját kezű leveleivel és rajzaival... (K. B.) 

Ő az a bizonyos mérnök... (Steiner és Englert)

Miniesszé Az új Hérosztratosz című készülő írás 2. részéből 

Rudolf Steiner és Joseph Englert szoros munkakapcsolatáról tanúskodik az a közös fotó, amelyiken Steiner és Englert együtt állnak a Goetheanum mellett lévő asztalosműhely (Schreinerei) "magas műtermében" (Hochatelier), a készülő Krisztus-szoborcsoport nagy modellje mellett.

Korcsog Balázs 

Az új Hérosztratosz (Ki gyújtotta fel az első Goetheanumot? Egy órás és egy mérnök tragédiája) című írás 1. része itt olvasható.

A teljes cikk a tervek szerint az Európai Közép 2023. tavaszi számában fog megjelenni.

Kapcsolódó írásaink:

Joseph Englert rövid biográfiája (Ulla Trapp-Geromont, Kulturimpuls)

Hol van most az Alapkő? (Az első Goetheanum alapköve - a második Goetheanum alatt)

Hogyan stabilizálták az első Goetheanum két kupoláját?   

Könyvbemutató november 23-án szerdán 18 órától a Rudolf Steiner Házban.

A könyv megvásárolható a Rudolf Steiner Házban (1026 Bp., Riadó u. 2/b), a Keresztény Közösség Nádor utcai helyiségében, vagy megrendelhető a MAT online könyváruházában (antropozofia.hu/webaruhaz): Harc az orosz kultúrcsíráért.  

Az idős Kós Károly és a fiatal Makovecz Imre

(Magyar Nemzet, 2022. október 18.)

Képek az előadásról itt (és a Novalis Facebook-oldalán).

Az előadás után Makovecz Imre özvegyével, aki azt mondta: 50 évig éltem vele, de a mai előadásból értettem meg, ki volt a férjem.

Folytatás november 16-án. Részletek és regisztráció itt.   

Tusványos előtt és után… (2022)

Szolzsenyicintől a Friedman-doktrínáig

Az észt és örmény származású Armen Töugu „A háború kísértete” című írásában az orosz organizmus májszerveként tekint Ukrajnára,[1] Oroszország „éléskamrájára” („az ukrán feketeföld vidéke az orosz lény májának szerepét tölti be”), és az egész ukrajnai konfliktust az orosz organizmus májának fertőzéses-gyulladásos megbetegedéseként értelmezi, s hangsúlyozza, hogy „Ukrajnának mint Oroszország egyik létfontosságú szervének szétesése (…) egész Oroszország számára életveszélyes lehet. Az ember a májának egy kis részével is tovább élhet, de teljesen e nélkül a létfontosságú szerv nélkül huzamosabb ideig nem tud életben maradni. Ezért a mai Ukrajna egy részének mindenképpen orosz befolyás alatt kell maradnia, hogy Oroszország mint lény, mint élő organizmus életben maradjon. Így nézve érthetővé válik, miért ütközik elkeseredett orosz ellenállásba minden arra irányuló kísérlet, hogy elszakítsák Ukrajnát Oroszországtól. Ha a NATO bevonul Ukrajnába [vagyis ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba és csapatokat telepítenek az országba], azzal úgyszólván Oroszország májának szegezik a kést. S aligha számíthatunk arra, hogy Oroszország ezt ellenállás nélkül tűrni fogja…”[2] – Armen Töugu profetikusnak bizonyuló soraiból nemcsak a 2014/15-ös ukrajnai eseményeket (EuroMajdan, Krím), hanem a 2022-es háborús konfliktust is teljesen más fényben (spirituális nézőpontból) láthatjuk, és nem úgy, ahogy erről a hivatalos, nyugati narratíva szól (orosz agresszió, Putyin őrültsége stb.) – a helyzet ennek épp az ellenkezője: az orosz elnök ilyen értelemben az orosz organizmus, az orosz lény földrajzi vetületének – mondjuk ki: az előrehaladó, jövőbemutató orosz népszellem működési területének – védelmezője a spirituális értelemben is jogosulatlan nyugati terjeszkedéssel szemben!*

A 20. század képe: Drezda romjai 1945-ben

A „migrációs válság”

Háború Európa ellen

Száz évvel az első világháború kitörése után a háború új formája zajlik Európában, pontosabban: Európa ellen. A 2014/2015-ös migránsáradatot figyelve két dolgot ugyanis már most megállapíthatunk:

Az áprilisi előadás felvétele megtekinthető:

Harc az orosz kultúrcsíráért

(Az orosz nép külső és belső lénye -

a jelenlegi események

és jövőbeli missziója fényében)

Korcsog Balázs előadása 2022. április 1-én a budapesti Rudolf Steiner Házban

A képre kattintva vagy itt megnézhető: https://youtu.be/CWIy90k-qN8

A tartalomból:
Az oroszság külső és belső lénye (A három külső államalkotó tényező és az igazi orosz lélek)
Oroszország három fővárosa mint az orosz organizmus és orosz lélek részei
A kelet-európai nép hármassága (A három orosz testvérnép)
Közép- és Kelet-Európa együttműködése (Az előrehaladó szellemek világterve és az „ellen-világterv”)

(Korcsog Balázs fordítása)

Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogyan találhatunk utat a népszellemhez, miként folytathatunk meghitt párbeszédet, bizalmas, belső párbeszédet annak a népnek a szellemével, amelyhez tartozunk. Csak tanácsolni tudom, hogy ha van néhány percük, különösen a mostani időkben, használják a „Du, meines Erdenraumes Geist!” („Te, földi térségem szelleme!”) kezdetű, a népszellemhez szóló spruchot, hogy képesek legyenek eligazodni a jelenlegi világhelyzetben.

Harc az orosz kultúrcsíráért

Az orosz nép külső és belső lénye – a jelenlegi események és jövőbeli missziója fényében

(1. rész)

A modern szellemtudomány és az orosz szellem

(Blavatszkaja – Steiner – Prokofjev)

Rudolf Steiner 1914-ben, az első világháború elején, különböző európai nemzetekből származó antropozófus hallgatóinak adott egy Béke-spruchot. A svájci Dornach, az antropozófia földi központja elég közel feküdt az akkori francia–német frontvonalakhoz – így Dornachban hallani lehetett az ágyúdörgést, s éjszakánként látták a felvillanó torkolattüzek és robbanások fényét.

Dornachban ekkor javában zajlottak az akkor még János-épületnek nevezett későbbi Goetheanum – a modern misztériumok tervezett földi központjának – építési munkálatai. Ezekben a munkákban Rudolf Steiner mellett sok antropozófus is részt vett, Európa számos, akkor egymással hadban álló országából. Az első Goetheanum faépületének építési, festési, fafaragási, üvegezési munkáin békében dolgoztak együtt a német, osztrák, francia, angol – és orosz antropozófusok. És amikor kitört a háború, az európai népek testvérgyilkos háborúja, Rudolf Steinernek – aki osztrák-német származású volt – esze ágában sem volt eltávolítani vagy hazaküldeni a János-épület építési munkálatairól a háborúban ellentétes oldalon harcoló nemzetek fiait és lányait. Így az oroszokat sem. Sok orosz antropozófus vett részt továbbra is az új idők korszerű misztériumtemplomának felépítésében.[1] De az akkoriban kibontakozó euritmia is elképzelhetetlen az első generáció fiatal orosz euritmistái nélkül. Tatyjana Kiszeljova, Aszja Turgenyeva, Makszimilian Volosin, Margarita Volosina, Klavdija Bugajeva, Borisz Bugajev (alias Andrej Belij – oroszosan ejtsd: bélüj, „jerivel”) és még sok orosz antropozófus volt ott Rudolf Steiner mellett Dornachban, vett részt az előadásain, a Goetheanum építési munkálataiban, vagy az euritmia kibontakozásában. Fontos és talán a legfinomabb, legérzékenyebb visszaemlékezéseket köszönhetjük nekik Rudolf Steinerről és környezetéről: Andrej Belij „Életátalakulásá”-ban (Verwandeln des Lebens) és Titkos feljegyzéseiben, Margarita Volosina A zöld kígyójában vagy Aszja Turgenyeva visszaemlékezéseiben ma is élő szemtanúként tudósítanak bennünket erről az időszakról.[2] Belij második felesége, Klavdija Bugajeva pedig egyenesen ezzel a címmel foglalta össze emlékeit: „Hogyan élte át Rudolf Steinert – egy orosz lélek” (Wie eine russische Seele Rudolf Steiner erlebte).[3]

Ukrajna

„Határország”

Adalékok az ukrajnai háború értelmezéséhez

2021-es szellemtudományos gyorsmérleg

Hitler, Merkel, Metaverzum

·       minden akadály és hátráltató tényező ellenére március közepére megjelent A MAGYAR GÉNIUSZ című új könyvem, a magyar népszellem témájának első szellemtudományos feldolgozása. (Megrendelhető itt: A Magyar géniusz – Magyar Antropozófiai Társaság (antropozofia.hu))

·      tavasszal két online közvetített előadást tartottam Rudolf Steiner születésének körülményeiről (az 1. részben a család és a szülőhely, a 2. részben a születés időpontjának szellemi összefüggéseiről), mindkét előadás visszanézhető (mindkettő 30 percnél kezdődik): az 1. rész itt: https://fb.watch/adsgbsKd_I/, a 2. rész itt: https://fb.watch/adspXFpHAS/

·       ősszel (szeptember végétől december végéig) hét előadás hangzott el a Rudolf Steiner Házban, a szerdai Prokofjev Szeminárium keretében, köztük külön előadás szólt MICHAEL, MAMMON és az 1879-es év spirituális jelentőségéről (azóta megjelent az AntropoSophia lapban és az Európai Közép-ben is), külön alkalommal foglalkozunk (Tóth Márk Szabad Gondolat-ban olvasható kiváló cikke alapján) Rudolf Steiner és a HIMLŐOLTÁS kérdésével (az antropozófus körökben ezzel kapcsolatban terjesztett valótlanságok, manipulációk és félrevezetések miatt), és legutóbb, dec. 22-én éves összefoglalót tartottam az utóbbi hónapok két fontos fejleménye kapcsán: (1) METÁ-vá, azaz METAVERZUMMÁ, a való világ „helyettesítőjének” szánt virtuális valóságvilággá alakul a Facebook, illetve (2) az új német kormánnyal új szakaszhoz érkezik az európai Közép elleni százéves háború, melynek végrehajtói - Európa és Németország „sírásói”: Hitler, Merkel, és társaik

·    a METÁ-ról szóló október végi bejelentés az év egyik (ha nem a) legfontosabb eseménye volt, szellemtudományos nézőpontból is: itt bújik ki a szög a zsákból, hogy mire megy ki a játék, hogy miről is szólt valójában a tavalyi és az idei esztendő. Az emberhez legközelebbi érzékfeletti világba (az éteriségbe, ahol korunkban Krisztus megtapasztalható) való felemelkedés helyett a természetalatti, alsó asztrális világ virtuális valóságába akarják zárni az embereket. Ez az ellen- vagy árnyékuniverzum a Metaverzum, röviden META. (Rövid összefoglaló a bejelentésről itt olvasható: https://forbes.hu/uzlet/meta-facebook-metaverzum-video/) 

·       az év második felében lefordítottam Szergej Prokofjev Rudolf Steiner és az ezoterikus kereszténység mesterei című könyvének első harmadát (a tervek szerint őszre elkészül a teljes könyv). A többi téma mellett ennek első, bevezető fejezetét dolgoztuk fel a Prokofjev Szeminárium alkalmain. Jövőre a hét mesterrel folytatjuk: Mánival, Jézus mesterrel, Szkíthiánosszal és a többiekkel...!!!

·       több tanulmányom és fordításom is megjelent az Európai Közép, az AntropoSophia és a Michaeliták című lapokban (lásd itt: Novalis Szellemtudományi és antropozófiai folyóirat - Szellemtudományos folyóirat-publikációk (2003-2021))

·      és idén is számos cikkemet és fordításomat föltettem a 14 éve saját erőből működtetett Novalis-ra... (ide :-)

Korcsog Balázs

„Minden tetőről látni a napot”

Pilinszky és az

éteri Krisztus-élmény

„Én nem akarok egyéb lenni, mint tanúságtevő.”

Pilinszky életműve annak az elhíresült adornói kijelentésnek az élő cáfolata, hogy „Auschwitz után nem lehet – illetve barbárság – verset írni”. De mit mondhatunk spirituális nézőpontból Pilinszky gyermeki-angyali lényéről? Különleges megszólalásmódjáról, versnyelvéről…? Kisesszé egy magyar géniuszról.  

November 27-én volt száz éve, hogy Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője megszületett. Úgy adódott, hogy éppen ezen a napon együtt volt néhány antropozófus, és beszélgetett.

„Egyáltalán találkozott már valaki az éteri Krisztussal?” – kérdezte egyikük, az antropozófus körökben sokat emlegetett újraeljövetelre, Krisztus éteri megjelenésére utalva.

„Pilinszky!” – mondta erre valaki.

Igen.

Michael, Mammon, Mihály – 1879

1. rész: Michael vagy Mihály?

Hogyan mondta ki Rudolf Steiner a jelenlegi korszellem nevét?

A Michael héber eredetű név, onnan került át a görögbe, majd a latinba, és a legtöbb európai nyelv innen vette át. A név eredeti héber jelentése: aki (MI) olyan, mint (KÁ) isten (ÉL). Vagyis már maga a Michael név is az azt viselő szellemi lény működésének lényegére utal: Michaelre mint közvetítőre, mint Isten orcájára, aki a Golgotai misztérium előtt Jahve mint Hold-isten (Hold-eloha) impulzusait közvetítette az ókori zsidó nép számára, a Golgotai misztérium után viszont Krisztus orcájává vált, s azóta a Földre költözött kozmikus Nap-szellem impulzusait közvetíti az egész emberiség számára.

Így Michaelnek már a nevében is benne rejlik a hármasság princípiuma. És a Rudolf Steiner által hozott modern szellemtudomány értelmében – melynek éppen Michael az egyik legfőbb szellemi inspirátora – a makro- és a mikrokozmosznak is a hármasság a legfőbb alapelve: a világ és az ember is hármas tagolódású, vagyis nem a kettősség, hanem minden téren a hármasság az alapelve (test, lélek, szellem; gondolkodás, érzés, akarat; fejrendszer, keringési rendszer, végtagrendszer; gazdasági élet, jogi élet, szellemi élet; és így tovább).

De hogyan mondta ki Rudolf Steiner a jelenlegi korszellem, Michael nevét? És miért fontos ez?

A »GA 2025« projektről

(Steiner halálának centenáriumára teljessé válik az életműkiadás)

Kevés hír jut el a magyar antropozófusokhoz a nemzetközi és a dornachi antropozófiai életből. Ezért is fontos, hogy röviden beszámoljunk az utóbbi évek egyik legjelentősebb antropozófiai kezdeményezéséről: Rudolf Steiner halálának közelgő centenáriumára (2025) teljessé akarják tenni a modern szellemtudomány alapítójának életműkiadását, a röviden csak GA-ként emlegetett sorozatot (GesamtAusgabe: összkiadás).

Steiner műveinek összkiadása 1961-ben, a szerző születésének centenáriumi évében kezdődött, és azóta is a világ egyik legnagyobb könyvkiadói vállalkozásának számít, ami az egyes szerzők műveinek kiadását illeti. Máig összesen 417 kötet jelent meg a sorozatban (a zsebkönyvekkel, tematikus válogatásokkal és egyéb kiadványokkal együtt). A Steiner-összkiadást eredetileg 354 kötetre tervezték, ebből a mostani projekt kezdetéig csaknem 300 kötet látott napvilágot.

Szergej O. Prokofjev

Rudolf Steiner, a Teozófiai Társaság és a Nyugat mesterei

(Rudolf Steiner és az ezoterikus kereszténység mesterei, I/1. fejezet)

3. rész: A nyugati ezotéria valódi mesterei

Rudolf Steiner a hallgatóit e centrális közlésekre előkészítve mélyítette el és bővítette ki 1909-ben az ezoterikus kereszténység mestereinek bemutatását. Ennek jegyében utalt arra a „Buddhától Krisztushoz” című előadásában, melyet a Teozófiai Társaság európai szekcióinak következő nemzetközi kongresszusán, Budapesten tartottak 1909 májusában, hogy a rózsakeresztesek ezoterikus iskoláiban kezdettől fogva olyan nagy beavatottak tanítottak, mint Zarathusztra (Jézus mester), Szkíthiánosz és Gótama Buddha (utóbbi érzékfeletti testben, ún. nirmanakajában). Ők mindnyájan a keresztény misztériumokat tanították a tanítványaiknak, melyek középpontja a kozmikus Krisztus-lény és a Golgotai misztérium centrális jelentőségének megértése az egész földfejlődés szempontjából. Ezen a kongresszuson Rudolf Steiner a Teozófiai Társaság vezetőinek jelenlétében a következőket mondta: „Ő [Gótama Buddha] egyike volt azoknak, akikkel mi együtt élünk a rózsakeresztes teozófiában. Három mestert neveztünk meg: Zarathaszt (Zarathusztrát), Szkíthiánoszt és Boddhát vagy Buddhát.” (GA 109, 1909. máj. 31.)

Szergej O. Prokofjev

Rudolf Steiner, a Teozófiai Társaság és a Nyugat mesterei

(Rudolf Steiner és az ezoterikus kereszténység mesterei, I/1. fejezet)

2. rész: Az 1909-es év spirituális jelentősége

Ez az egész fejlődés az 1909-es év elejétől kezdve döntően megváltozott. Rudolf Steiner szellemtudományi kutatása szerint ezt az évet kell a kiindulópontnak tekinteni korunk legjelentősebb szellemi eseményével: Krisztus éteri alakban, azaz tisztán érzékfeletti formában történő „visszatérésével” kapcsolatban (lásd GA 175, 1917. febr. 6.). Az egész emberiség számára általánosan a 20. század harmincas éveitől kezdődően vált átélhetővé ez az esemény, a beavatottak számára viszont, magasabb síkokon, már 1909-ben elkezdődött. Ha figyelembe vesszük, hogy a Teozófiai Társaságban éppen ebben az esztendőben vette kezdetét Krisnamúrti elhíresült és tragikus története, akkor megérthetjük, hogy Rudolf Steiner később miért beszélt olyan határozottan azokról a Krisztus-ellenes (antikrisztusi) erőkről, akik e „kalandos vállalkozás” mögött álltak. Hiszen a Krisnamúrti-ügy mögött okkult hatalmak rejtőztek, akik tudtak az „újraeljövetel” titkáról, s abban a pillanatban, amikor az éteri Krisztus megjelent, megpróbáltak a fizikai síkon egy hamis messiást szembeállítani vele.

Szergej O. Prokofjev

Rudolf Steiner, a Teozófiai Társaság és a Nyugat mesterei

(Rudolf Steiner és az ezoterikus kereszténység mesterei, I/1. fejezet)

1. rész: Visszavezetni a teozófiai mozgalmat rózsakeresztes gyökereihez

Az antropozófiai mozgalom fejlődése, történetileg nézve, a Teozófiai Társaságon belül kezdődött, ahová meghívták Rudolf Steinert, hogy tartson előadásokat, legelőször Nietzschéről, 1900-ban bekövetkezett halála kapcsán, később pedig saját belátása szerinti témákról. Előadásainak olyan sikere volt, hogy már 1902-ben felkérték, hogy legyen a Teozófiai Társaság tagja, s egyúttal vállalja el az éppen akkor megalakuló német szekció főtitkári posztját.

Rudolf Steiner elfogadta a felkérést, mivel a Teozófiai Társaság vezetősége teljes szellemi szabadságot biztosított a munkájához a német szekción belül. Így Steiner a Teozófiai Társaságban a kezdet kezdetétől olyasvalamit nyújtott, amit – az ő saját szavaival – ott „sehol sem tanítottak” (GA 28, XXX. fejezet): megismertette hallgatóit az ezoterikus vagy rózsakeresztes kereszténység alapvető igazságaival. Világosan tanúskodik erről az első két nagy előadásciklus, amit Rudolf Steiner 1901 és 1902 telén tartott a Teozófiai Társaságban, s amit a keresztény misztikusoknak, illetve a kereszténység mint spirituális-misztikus tény témájának szentelt (később könyvvé is átdolgozta mindkét ciklust: GA 7 és GA 8).

A Szergej O. Prokofjev Akadémia megnyitója Heidelbergben

„A transzhumanizmus technokrata emberképével az Ember valódi képét kell szembeállítanunk…!”

2021. április 11-én, egy vasárnapi napon, Ralf Gleide és Ricarda Murswiek vezetésével Heidelbergben megnyílt a Szergej O. Prokofjev Akadémia. A szűk körben tartott eseményen felszólalt Astrid Prokofieff [Szergej Prokofjev özvegye], Ricarda Murswiek, Ralf Gleide és Friedrich Engelhardt. A megnyitót zene és az Alapkő-meditáció felolvasása keretezte.

A Szergej O. Prokofjev Akadémia azt tekinti feladatának, hogy a világunkat egyre inkább elsötétítő történések közepette a figyelmet a 20. század és a rákövetkező évszázadok Nagy Eseményére irányítsa: Krisztus megjelenésére az éteriségben. A technokrata emberképpel, ahogy az például a transzhumanizmusban megjelenik, az Ember valódi képét kell szembeállítanunk. Kevesen kutatták olyan elmélyülten Rudolf Steiner nyomán ezt a képet, mint Szergej O. Prokofjev. Az ő munkássága roppant körültekintően, ugyanakkor nagyon erőteljesen tárja fel a Krisztus-impulzus mélységeit. A Prokofjev Akadémiának az a célkitűzése, hogy gondozza ezt az életművet, és tovább vigye, s amennyire lehetséges, közkinccsé tegye a Prokofjev által alkalmazott kutatási módszert, amely az antropozófia kutatási módszerét magát testesíti meg. Mindezt előadások, szemináriumok, konferenciák és publikációk segítségével.

(fordította: Korcsog Balázs)

A tudósítás az Ein Nachrichtenblatt nevű független dornachi hírlevél 2021. május 2-i számában jelent meg (Nr. 10/2021, p. 15.).

Szergej O. Prokofjev

Rudolf Steiner – egy spirituális biográfia töredéke

Ralf Gleide könyvismertetője

Kerek száz esztendő választ el bennünket Rudolf Steiner életének utolsó éveitől. Ennek fényében felmerül a kérdés, hogy a történelmi távolság vajon szükségszerűen a vele való kapcsolat elvesztéséhez vezet, vagy egy másik szinten e kapcsolat elmélyülésének a lehetőségét is magában hordozza. Ehhez jön még az a kérdés, hogy Rudolf Steiner jelenleg vajon újra megtestesült állapotban van-e, s ma milyen módon tudunk találkozni vele. Szergej Prokofjev rendkívül intenzíven foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, s e befejezetlenül maradt könyvében belátható szempontokat ad ezek megválaszolásához.

Terry Boardman

Ahrimán inkarnációja: mikor és hol?

3. rész

Két amerikai szobor

Képzeljék maguk elé a Szabadság-szobrot, mely a római Libertas (Szabadság) istennő mintájára készült, római öltözékben, rideg arcvonásokkal és a feje körül hét éles fénysugárral. A szobor euritmiai mozdulata lényegében az „i” hangnak felel meg, az „ego” és/vagy az „én” magánhangzójának. Ez jelenthet egyfelől önzést és önérvényesítést, de jelentheti a magasabb Én kiegyensúlyozottságát (ahogy Steiner szoborcsoportján is láthatjuk a Goetheanumban), a megismerés fáklyáját tartva. A szobor hivatalos neve: „A Szabadság megvilágosítja a világot” – szerénynek éppen nem mondható igény! A könyvön, melyet a nőalak a bal kezében tart, az 1776. július 4. felirat áll, római számokkal.

Steiner beavatási foka

A modern szellemtudomány megalapozását jelentő életművével, melyet az 1923/24-es Karácsonyi Gyűléssel koronázott meg, Rudolf Steiner maga is olyan beavatási fokot ért el, hogy halála után – későbbi fizikai megtestesüléseitől függetlenül –, kizárólag szellemi úton is kapcsolatba lehet lépni vele, bizonyos feltételekkel. („Csak a fizikai síkot kell elhagynom…” – mondta Steiner a halála előtt Ita Wegmannak.) Ezt a beavatási fokot fejezi ki az az imagináció is, melyet Steiner Ita Wegmannak adott: egy oltár áll a szellemi világban, és ketten állnak előtte: (szemből nézve) jobbra Christian Rosenkreutz kék stólában, balra Rudolf Steiner vörös stólában. (Lásd pl. Viktor Stracke: Das Geistgebäude der Rosenkreuzer [A rózsakeresztesek szellemi építménye]. Verlag am Goetheanum, 1993, 2006². 236. o.)

Az itt említett imagináció értelmében – az 1923-as Karácsonyi Gyűlés véghezvitelével – Rudolf Steiner beavatási foka és jövőbeli működése Christian Rosenkreutzéhoz lesz hasonlatos: fizikailag is megtestesül majd ugyan, de nem ez lesz a lényeg, legerősebb hatását ezentúl éterileg fejti majd ki! – Szergej O. Prokofjev szerint ezért nem Steiner esetleges reinkarnációját kell keresnünk, hanem szellemileg kell kapcsolódnunk a tanítóként hozott munkásságához, hiszen most és a jövőben is mindenekelőtt szellemi síkon tudunk kapcsolatba lépni vele. Vagyis nem egy újabb nagy tanítóra kell várnunk: a tanító itt van, csak nem a fizikai síkon! – Ahogy Christian Rosenkreutz esetében sem!

Korcsog Balázs

A Magyar géniusz

A magyar népszellem, nyelvszellem

és gondolkodásszellem nyomában

Első kötet

A modern magyarság

A magyar antropozófiai élet régi nagy adóssága Rudolf Steiner magyarsággal kapcsolatos közléseinek korszerű, módszeres és szellemtudományos alapokon álló feldolgozása. Korcsog Balázs kétkötetesre tervezett könyvéből bepillantást kaphatunk Steiner magyarság-képébe, s abba, mit tudhatunk a magyar népet vezető isteni-szellemi lényekről a modern szellemtudomány nézőpontjából. Steiner eddig ismertnek vélt kijelentései is új megvilágításba kerülnek az itt olvasható új, hiteles fordításokból, és olyan, magyarul eddig publikálatlan Steiner-közléseket is tartalmaz mindkét kötet, melyek nélkül nem alkothatunk valós képet a magyar nép spirituális történelméről.

Részlet a könyvből:

„Ha a magyar nép arkangyalát keressük, akkor nekünk sem ennek a lénynek a nevével – a magyar népszellem konkrét megnevezésével – kell foglalkoznunk, hanem azzal, hol érhető tetten az ő kézjegye: hogyan nyilvánulnak meg a magyar népszellem sajátosságai és inspirációi Deák és Széchenyi közéleti munkásságában, Petőfi és Arany lírájában, Madách „emberiségdrámájában”, Katona és Erkel Bánk bánjában, Csontváry napút-távlatában, Bartók Kékszakállújában, vagy Krúdy és Huszárik Szindbádjában, Latinovits versmondásában, a népdaléneklésre épülő Kodály-módszerben, Kós Károly és Makovecz organikus épületeiben… – a magyar nép legnagyszerűbb szellemi és kulturális teljesítményeiben. A magyaroknak is úgy kellene megbecsülniük népük e kimagasló kulturális értékeit, szellemi vívmányait és művészi alkotásait, mint saját népszellemük adományait.”

Terry Boardman

Ahrimán inkarnációja: mikor és hol?

(1. rész)

Rudolf Steiner 1919 végén tartott nyolc előadásában tett utalásokat Ahrimán inkarnációjára. Mielőtt ezekkel foglalkoznék, bevezetésképpen röviden szeretnék kitérni néhány korábbi kijelentésére.

1918. július 16-án, azon a napon, amikor a bolsevikok kivégezték a cári családot Oroszországban, aznap beszélt Rudolf Steiner (GA 181) „az ahrimáni szellem egy megtestesüléséről” Enrico Dandalo velencei dózséban (hercegben), aki sokat tett azért, hogy eltérítse a negyedik keresztes háború menetét 1204-ben, azét a keresztes háborúét, amely Konstantinápoly kifosztásához vezetett. Ez körülbelül 700 évvel, vagyis nagyjából egy kultúrkorszak egyharmadával korábban történt. Mindig érdekes meghallgatni, miket mond Rudolf Steiner Velencéről. Ez a szigetszerű kereskedőállam rendkívül fontos szerepet játszott Európa és a nyugati világ történetében. De ennek részleteibe most nem tudok belemenni.

Röviden ennyit Steinernek arról az utalásáról, amely, ezt fontos megjegyeznünk, nem magának Ahrimánnak, hanem egy ahrimáni szellemnek az inkarnációjára vonatkozik, jelen esetben Dandalóban, a velencei dózse személyében. Velence volt az a város, amely később Anglia és az USA kereskedelmi és imperialista törekvéseinek mintapéldája lett.

Világjárvány vagy

eltervezett akció?

„A jövőben csak egy választási lehetősége lesz az úgynevezett civilizált világnak: egyfelől a bolsevizmus, másfelől a hármas tagozódás. És aki nem látja be, hogy a jövőben csupán e két dolog közül választhatunk, az semmit sem ért az események menetéből.”

(Rudolf Steiner, GA 199, 1920. aug. 7-i előadás)

Azok, akik foglalkoztak antropozófiával vagy Goethe Faustjával, lelkileg jól előkészültek a jelenlegi eseményekre. Antropozófiai tanulmányaink hosszú évei alatt mindig arról olvastunk, írtunk és beszéltünk, hogy a modern, „fausti” ember csak akkor jut tovább a tudati lélek fejlődésében, ha szembesül a Gonosszal, és azon is fáradozik, hogy átlássa a Gonosz működését, s így váljon érettebbé. Korunk szociális és szellemi betegségét eddig csak egyes jelenségekben érzékelhettük. Most azonban olyan erővel mutatkozott meg ez a betegség, ami eddig teljesen elképzelhetetlen volt számunkra. Most szervezetünk legkisebb sejtjeiig menően megtapasztalhattuk, hogyan hívják a Gonosz ábrázatát: Hazugságnak! Ez a hazugságvírus többé-kevésbé minden nemzetet érintett, s rövid idő alatt a feje tetejére állította mindennapi életünk ritmusát és szokásait.

A szellemi kutatás alaptörvénye

Rudolf Steiner 1909-es

budapesti figyelmeztetése

Minden tudományos kutatásnak, így a Rudolf Steiner által hozott modern szellemtudománynak is az egyik alaptörvénye, hogy jogosulatlan minden olyan kutatás, amelyik nem veszi figyelembe a már elért eredményeket. Egy képi hasonlattal élve: olyan ez, mintha úgy akarnánk meghódítani egy hegycsúcsot, hogy közben nem törődnénk vele: volt már, aki feljutott erre a csúcsra…

 Ennek a törvénynek van egy exoterikus és egy ezoterikus oldala. Exoterikus értelemben a külső tudományos vizsgálódás is mindig úgy kezdődik, hogy a kutató mindent megkeres és elolvas, amit az adott témában addig írtak. (És ez csupán a kiindulópontja a kutatásnak.) De ennek a törvénynek van egy ezoterikus oldala is, amelyre Rudolf Steiner világított rá, méghozzá az egyik budapesti előadásában, az 1909-ben itt megrendezett teozófus kongresszust követő napokban:

Ahrimán egyik Musk-ja

Elon Musk, a Tesla és az 5G-műholdakat felbocsátó SpaceX tulajdonosa, a Neuralink technológia (az emberi agyba ültetett számítógép) úttörője újszülött gyermekének az „X Æ A-12” nevet adta párjával, mintha egy robot vagy cyborg lenne a Csillagok háborújából. A névadásról ő maga számolt be. A név okkult elemeket is tartalmaz: az A-12 az Archangel-12-re (magyarul Arkangyal 12), a CIA felderítő repülőjére utal, amit később továbbfejlesztettek SR-71 Blackbird (Fekete madár) néven. Elon Musk – Ahrimánnak ez a „maszkja” – tehát az „Arkangyal 12” névre keresztelte újszülött gyermekét. Vajon miért? Mire utal ezzel? – Ez ugyanis egy szellemi lénynek a neve…

A készülődő Világdiktatúra egyik fő építőeleme, hogy a tényleges hatalom egyre inkább olyan magánemberek kezébe kerül a világban, akiket erre a tevékenységre senki sem hatalmazott fel (pontosabban: NEM EMBER hatalmazta fel őket): AHRIMÁN földi inkarnációjának legfőbb előkészítői ők, a hazugság és halál fejedelmének földi útját egyengetik, az ő egész Földet behálózó digitális diktatúráját építik.

Hölderlin – Hegel –Beethoven

születésének 250. évfordulója

„Hölderlin ist ihnen unbekannt?

Tavaly volt Leonardo, idén Raffaello halálának 500. évfordulója. A két reneszánsz géniusz mellett (a harmadik természetesen Michelangelo) idén egy másik kiemelkedő szellemi csomópont, a német idealizmus és klasszika időszakának nagyjaira is emlékezhetünk: idén március 20-án van Hölderlin, augusztus 27-én Hegel, december 17-én pedig Beethoven születésének 250. évfordulója.

Hölderlin, Hegel, Beethoven. – Minden idők egyik legnagyobb költője, minden idők egyik legnagyobb filozófusa, minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője.

Hármójuk – és szellemi-karmikus környezetük (Fichte, Lessing, Herder, Schelling, Goethe, Schiller, Novalis) – munkássága egyben az egész európai kultúra egyik csúcspontja, és talán csak a klasszikus görögséghez és a már említett érett reneszánszhoz fogható aranykora.

Tudjuk-e még egyáltalán, hogy ki ők? Olvasunk-e még Hölderlin-himnuszokat? Hallgatunk-e Beethoven-kvartetteket? „Hölderlin ist ihnen unbekannt?” – kérdezhetjük Örkény egypercesének szavaival[1] (Nem ismeri Hölderlint..., Hölderlin költészetét?). Ha nem, akkor ez az európai kultúra végét, s egyben Európa végét jelenti. Hiszen a kettő egy és ugyanaz. Erről szól ez az évforduló.

„Így ők hárman, Schelling, Hegel és Hölderlin, akik tübingeni évfolyamtársakként egy közös szobában laktak (!), életükben és alkotásaikban is elszakadtak ugyan egymástól, ám ez az elszakadás nem egyszerűen szétszóródást jelentett. A maga saját törvényei szerint mindegyikük a német szellem egy sajátos formáját hozta létre, olyan formát, amelynek történelmi erővé való átalakulása még nem történt meg. Ez az átalakulás csak akkor lehetséges, ha előbb ismét megtanuljuk tisztelni és csodálni a teremtő alkotást.”[2]

A koronavírus mint megismerési kérdés

A KORONAVÍRUS mint megismerési kérdés: a megkülönböztető-képesség próbaköve

A KORONAVÍRUS mint politikai kérdés: a VILÁGKORMÁNY „FŐPRÓBÁJA”

A Novalison eddig is sok fontos történésről próbáltunk hírt adni a modern szellemtudomány nézőpontjából, a Rudolf Steiner által is kezdeményezett független, szellemtudományos hírügynökség gondolata jegyében. Volt szó a MIGRÁCIÓS válságról, a modern KÍNA kérdéséről, az 5G telepítésének veszélyeiről, a NÉMETORSZÁGI fejleményekről, a NEMI IDENTITÁS válságáról és legutóbb a KLÍMAVÁLTOZÁS és a környezetvédelem kérdéseiről, szellemtudományos szempontból. Ám eddig egyetlen szó sem esett a KORONAVÍRUSRÓL – szándékosan.

Megítélésem szerint a koronavírus is – az előbbiekhez hasonlóan – elsősorban MEGISMERÉSI kérdés, sőt: ez is a megkülönböztető-képesség egyik próbaköve lehet napjainkban. Csak a GONDOLKODÁS az, ami segíthet eligazodni ebben a kérdésben. Például olyan kérdések józan átgondolása, hogy hány ember betegedett és halt meg eddig a koronavírusban, és hány ember hal meg más fertőzésekben (pl. a „rendes” influenzában) minden évben. Mi az oka, hogy vezető hírként mondják be, hogy megvan a 16.(!) fertőzött beteg Magyarországon, holott minden évben TÖBB EZER ember hal meg a „szokásos” influenza következtében! A koronavírussal kapcsolatos híradások felülreprezentáltsága a mainstream mediában mindenesetre elgondolkodtató.

Az 5G – a végső támadás

„A teljes elektromágneses lefedettséggel járó hálózat azzal fenyeget, hogy egy teljes illúzióvilág börtönébe zárja az embert. És végképp elfeledteti vele a szellemet.” (Thomas Meyer)

Az utóbbi időben több külföldi antropozófiai lap is foglalkozott a tervezett 5G (ötödik generációs) mobilhálózattal, szellemtudományos szempontból. Svájcban polgári tiltakozás és aláírásgyűjtés indult ellene, az egészségre is káros hatásai miatt („A svájciak nem kísérleti patkányok.”). A következőkben Thomas Meyer márciusi vezércikkét közöljük.

A belső tanítóra kell rátalálni

G. Ekler Ágnes interjúja Korcsog Balázzsal

Néhány részlet a beszélgetésből. A képre kattintva vagy itt meghallgatható:

"Nem foglalkozhatunk úgy antropozófiával, hogy ne foglalkoznánk Rudolf Steinerrel."

"Legnagyobb tanítását Steiner nem az előadásaival és a könyveivel, hanem az életútjával adta."

"A Goetheanum mindig ott van, ahol Rudolf Steiner szellemében tevékenykednek." 

A Kor-Szó-Társ podcast-sorozat összes beszélgetése megtalálható itt.