NOVALIS / Főoldal
A külső események kulisszái mögött Nyomtatás E-mail
2016. november 07.

Image
A nyugati testvériség jele és jelöltje
Thomas Meyer

Hillary Clinton és a

Skull & Bones

 

Napjaink politikai színjátékának egy különösen szimptomatikus darabjával találkozhattunk nemrég az USA-ban. Hillary Clintont, akinek fellépéseire rengeteg pénzt és figyelmet pazarolnak, az amerikai elitegyetem, a Yale egyik ünnepségén a Skull & Bones[*] tiszteletbeli tagjává választották.** Az Europäer hasábjain gyakran foglalkoztunk ennek a Goethe halála óta létező titkos társaságnak a kétes üzelmeivel és mesterkedéseivel. Ezek lényege abban áll, hogy ez a társaság egymással teljesen ellentétes politikai irányzatokat tart a markában, hiszen baloldali és jobboldali rezsimeket is támogat. De aki az ellentéteket konstruálja, az uralja a politikai színteret! A Skull & Bones számára a bal- és a jobboldal csupán ugyanannak a nagy pártnak a két „szárnyát” jelenti, ahogy azt Gore Vidal egyszer megfogalmazta. Hillary Clinton tehát játssza a rá kiosztott szerepet a pártok politikai színjátékának marionettszínpadán, miközben a kulisszák mögött szoros kapcsolatokat ápol a szálak valódi mozgatóival.

Utolsó frissítés ( 2016. december 03. )
Tovább...
 
Csontváry géniusza (11. rész: Mi történt 1910. január 10-én?) Nyomtatás E-mail
2016. október 31.

Image
Csontváry: Prédikáló szerzetes
Csontváry és a teozófia (II.)

Mi történt 1910. január 10-én?

Egy „szellemi világháború” megértéséhez

(Csontváry géniusza, 11. rész)

 

A 7. fejezetben már idéztük és megpróbáltuk értelmezni Csontváry egyik legfontosabb, s egyben legtalányosabb kijelentését: „1880. okt. 14. és 1910. jan. 10. - Korszakot alkotó napok az isteni összeköttetést igazoló határok. Az első dátum a szellemi, a második a hatalmi korszakot jelenti.”

Elmondtuk, hogy a festő feljegyzéseiben legtöbbször a szellemi erőkkel ellentétes értelemben, az „anyagi” erőkkel összefüggésben használja a „hatalom” szót, szinte annak szinonimájaként. Az első dátum, Csontváry spirituális elhívatás-élményének, festői „újjászületésének” (más)napja tehát az isteni inspiráció – s így a „szellemi korszak” – kezdetét, a második időpont pedig ennek az „isteni összeköttetésnek” a végét, s egyúttal Csontváry festői pályájának lezárulását jelenti. S egyben egy másik („hatalmi”) korszak: egy isteni összeköttetés és szellem nélküli, anyagi, materiális időszak kezdetét.

Utolsó frissítés ( 2016. november 16. )
Tovább...
 
SEELENKALENDER - LÉLEKNAPTÁR (35.) Nyomtatás E-mail
2016. október 29.

Erste Dezember-Woche

(1-7. Dezember)

(35) (I)

 

Kann ich das Sein erkennen,

Dass es sich wiederfindet

Im Seelenschaffensdrange?

Ich fühle, dass mir Macht verlieh’n,

Das eigne Selbst dem Weltenselbst

Als Glied bescheiden einzuleben.

December első hete

(december 1-7.)

(35) (I)

 

Megismerhetem-e annyira a létet,

Hogy önmagát lássa viszont

Lelkem alkotó törekvésében?

Úgy érzem, elég erőt kaptam,

Hogy saját lényem szerényen

Vegyen részt a mindenség életében.

Utolsó frissítés ( 2016. december 03. )
Tovább...
 
Az északi és a déli misztériumáramlat Nyomtatás E-mail
2016. október 10.

Image
Wagner, az északi áramlat képviselője
Ki volt Szergej O. Prokofjev? (3. rész)

Az északi és a déli misztériumáramlat

 

Wagner és az északi misztériumáramlat

Richard Wagner említése – az ezoterikus Grál-kereszténységhez fűződő kapcsolatán és a reinkarnáció és karma korszerű összművészeti hírüladásán túl – még valamire utalhat Szergej O. Prokofjev önéletrajzi beszámolóiban: Prokofjevnek az északi misztériumáramlattal való szoros kapcsolatára. Richard Wagner műveiről szóló egyetlen előadás-sorozatában, az 1905 tavaszán – a magasabb világok megismerésének útját leíró Wie erlangt man (Prokofjev szavaival: „a modern ezoterikus kereszténység eme alapművének”) írása idején – tartott berlini Wagner-ciklusában Rudolf Steiner erről a következőket mondta: „Ha meg akarjuk érteni a Wagnernél uralkodó hangulatot, akkor az északi mítoszok világába kell belehelyezkednünk. Anélkül, hogy minden részlettel tisztában lett volna, Wagner mégis kifejezésre juttatta azt az erőt és azokat a szimbólumokat, melyek ezekben a mítoszokban élnek.” (…) Ezekben az előadásokban „látni fogják, hogyan használta fel Wagner az északi mítoszokban rejlő erőt az emberiség legégetőbb kérdéseinek bemutatására. Hiszen ezért oly hallatlanul lélekemelőek és szívhez szólóak Wagner zenedrámái” – mondta Rudolf Steiner.[1]

Utolsó frissítés ( 2016. október 27. )
Tovább...
 
Egy ezoterikus óra feljegyzései az 1879-es Michael-évről Nyomtatás E-mail
2016. szeptember 29.

Image
Michael-szobor a kölni dómon
Az 1879-es év jelentősége

Az 1907. október 9-i berlini ezoterikus óra

rövid feljegyzései[*]

 

Mindaz, ami egy ezoterikus órán elhangzik, közvetlenül a Mesterektől ered, és az, aki mindezt kimondja, csupán eszköz az ő kezükben.

Egy exoterikus és egy ezoterikus óra közötti különbség abban áll, hogy ott [az exoterikus órákon] tanításokat fogadunk be, ismereteket sajátítunk el, itt [az ezoterikus órákon] viszont átélünk, megtapasztalunk valamit. – A Mesterek folytonosan szólnak az emberekhez, de csak az előkészítettek, a nyitott lelkűek, akikhez utat találnak a Mesterek, ők képesek meghallani a hangjukat.

Utolsó frissítés ( 2016. szeptember 28. )
Tovább...
 
Prokofjev és a német nyelv - korunk misztériumnyelve Nyomtatás E-mail
2016. szeptember 17.

ImageProkofjev és a német nyelv

Korunk misztériumnyelve

(Prokofjev: Utam..., 5. rész)

 

Fél év elteltével antropozófus barátom egy [moszkvai] látogatásakor felvetette, hogy szívesen összeismertetne néhány másik antropozófus társával. Beleegyeztem a dologba. Így történt, hogy 1976 Húsvétján először kerültem egy olyan kis baráti körbe, akik antropozófiai munkájuk során minden egyes alkalommal szóról szóra felolvasták az Alapkő-meditációt, mégpedig két nyelven, németül és oroszul.

Ehhez annyit kell még hozzáfűznöm, hogy noha barátom révén már korábban megismertem az Alapkő-meditáció orosz fordítását, ám ez – az olvasásakor érzett minden tiszteletem ellenére – mégsem tudta teljes mértékben tudatosítani bennem, s így nem tudott ráébreszteni arra, miről is van szó, hogy mit is olvasok valójában.

Utolsó frissítés ( 2016. október 05. )
Tovább...
 
Csontváry géniusza (10. rész: Mi az a napút?) Nyomtatás E-mail
2016. szeptember 04.

Image
Csontváry: Visszatekintő Nap Trauban
Csontváry géniusza (10. rész)

Mi az a napút?

Plein air, ekliptika, éteriség

 

„Plein air erfunden. Tschontwary”[1]

„Királyt kitenni a napra. Csontváry”[2]

 

„A Csontváry-képek születésének pontos körülményei, a festő munkamódszere talányok tucatjait hozták felszínre az elmúlt évszázadban. Ilyen talány övezi Csontváry egyik legfontosabb terminus technicusát, a »napút« fogalmát is. Vitathatatlan, hogy a Napnak, a fénynek kitüntetett jelentősége van a piktor életművében, sőt, a kifejezésre a festő feljegyzéseiben, kiadott és kiadatlan írásaiban is rengetegszer rábukkanhatunk. Pontos megfejtése a terminusnak nem létezik, inkább az egyes monográfusok értelmező szándéka felől kap ilyen vagy olyan értelmet. Abban azonban a kutatók mindannyian egyetértenek, hogy Csontváry a Nap útjának tudatos és kitartó tanulmányozásával a különböző fényhatásokat igyekezett »belesűríteni« tájképeibe” – írja a napút-fogalom egyik értelmezője.[3]

Utolsó frissítés ( 2016. szeptember 27. )
Tovább...
 
Ki volt Szergej O. Prokofjev? (II.) Prokofieff, der Schwanenritter Nyomtatás E-mail
2016. augusztus 07.

ImageProkofjev, a „hattyúlovag”

Ki volt Szergej O. Prokofjev? (2. rész)

 

Szergej Prokofjev két gyermekkori alapélménye – a „bensőleg érzett” kereszténység és az ember újraszületése, szellemi lényének ismételt földi megtestesülése – mintegy egymásba fonódik a harmadikként említett szellemi alapélményében: Richard Wagner zenéjében – mindenekelőtt a bayreuthi mester utolsó misztériumdrámájában, a Parsifalban (Fodor Géza szavaival: „az operairodalom, sőt az egész európai kultúra egyik legmagasabb rendű alkotásában”[1]). A reinkarnáció és karma valósága ugyanis (művészi formában) először Wagner – jórészt 1879-ben, az új Michael-korszak hajnalán született – Parsifaljában jelent meg újra a modern európai kultúrában, s kapcsolódott össze az új kereszténységgel: Wagner Parsifaljának „Nagypénteki varázsa” valójában nem más, mint az új Krisztus-megnyilatkozás: az éteri Krisztus művészi hírüladása, a mű egésze pedig az ezoterikus kereszténység Grál-misztériumának, az Artus-sarjból a Grál-áramlat új vezetőjévé, „Grál-királlyá” váló Parsifal beavatási útjának páratlan összművészeti megfogalmazása.

Utolsó frissítés ( 2016. október 11. )
Tovább...
 
Ki volt Szergej O. Prokofjev? (I.) (Wer war Sergej O. Prokofieff?) Nyomtatás E-mail
2016. július 26.

Image
Prokofjev A beavatás kapujában
„Még mindig túl kicsinek látjátok őt!”

Ki volt Szergej O. Prokofjev?

Karmikus nyomkeresés

1. rész: Kérdésfelvetés, alapélmények

 

Kérdésfelvetés

Ki volt Szergej O. Prokofjev? – Ez a kérdés az utóbbi években, évtizedekben minden bizonnyal sok antropozófust foglalkoztatott. Honnan ered az a hatalmas antropozófiai tudás, az a rendkívüli szellemi, lelki és akarati erő, mellyel Prokofjev az életművét – mintegy 50 könyvét és több mint kétezer előadását létrehozta?[1] És honnan ered az a nagy bizalom, amelyet számos antropozófus lélek tanúsított Prokofjev munkássága – könyvei, előadásai – és az ő egész lénye iránt? A Prokofjev-jelenség egyik legfontosabb tényezője ez: hogy fiatal kora ellenére – hisz első előadásait, melyekből „pályakezdő” nagy műve[2] született, 25 éves korában tartotta Moszkvában, éppen száz évvel az új Michael-korszak beköszönte (1879) után – az antropozófusok jó része kezdettől fogva nagy szellemi bizalommal és tisztelettel volt iránta, sőt: sokan Rudolf Steiner és az Antropozófia hiteles képviselőjét, valódi földi reprezentánsát látták benne.

Utolsó frissítés ( 2016. október 11. )
Tovább...
 
Megjelent: Szergej O. Prokofjev és Peter Selg válogatott írásai Nyomtatás E-mail
2016. július 18.

ImageSzergej O. Prokofjev – Peter Selg

Krízis és kulmináció

Az antropozófia második századfordulója

 

Szerkesztette és fordította: Korcsog Balázs

 

Szergej O. Prokofjev és Peter Selg munkássága, s kettejük rövid, ám nagy jelentőségű együttműködése az ezredfordulón: a Rudolf Steiner által közvetített michaeli prófécia beteljesülése, az antropozófia kulminációjának centrális eseménye a 20–21. század fordulójának válságos időszakában. Krízis és kulmináció. Ennek a centrális antropozófiai eseménynek – antropozófiai életünk egyik legfontosabb fejleményének – kívánjuk szentelni ezt a könyvet, az antropozófia második századfordulóján.

(Korcsog Balázs)

 

Könyvbemutató és megemlékezés 2016. július 26-án – Prokofjev halálának második évfordulóján –, kedden 18 órakor a budapesti Rudolf Steiner Házban (II. Riadó u. 2/b).

Utolsó frissítés ( 2016. július 20. )
 
Brexit (Mozaikok a brit politika működéséről) Nyomtatás E-mail
2016. június 27.

Már külön szó is volt rá: Brexit

„A megfelelő embereket a megfelelő helyekre…”

Mozaikok a brit politika működéséről

 

„Sokkal bizalmasabbak és rejtettebbek a dolgok az angol politikában, amelyet teljes mértékben az befolyásol, ami a háttérben zajlik – ami a brit politika hátterében áll.”

(Rudolf Steiner: Kortörténeti szemlélődések) 

1. Már külön szó is volt rá. Jó előre külön kifejezést, egy rövid, tömör, jól csengő, könnyen megjegyezhető kifejezést alkottak a folyamatra: Brexit – a britek kilépése az Európai Unióból. (Ha már az előző projekt, a Grexit, legalábbis egyelőre – jórészt a németeknek köszönhetően – nem valósult meg.) Vegyük észre, hogy már maga az elnevezés is a kilépést sugalmazza, és nem a bennmaradást.

Utolsó frissítés ( 2016. július 12. )
Tovább...
 
János-nap: A két János misztériuma - De ki a harmadik? Nyomtatás E-mail
2016. június 24.

Image
A Keresztelő és az Evangélista
Karl König

A három János

Az 1961. június 30-i előadás bevezetője[*]

(Camphill Aberdeen)

 

A csodálatos euritmiai felütés után ma este egy rövid bevezetőt szeretnék mondani a három János kérdéséhez. Ma csupán a körvonalait tudom megrajzolni ennek a hatalmas témának. Azért választottam a mai alkalomra éppen ezt a témát, mert János-nap ünnepi időszakában vagyunk. Június 24-ét a keresztény világban sok helyütt Keresztelő János születésnapjaként ünneplik, de ez a nap egyúttal János evangélista halálának is a napja, aki csaknem százéves korában halt meg Epheszoszban. Így a kereszténység első évszázadát a Keresztelő születése és az Evangélista halála fogja közre. Ez az időszak ugyanakkor – más talányok mellett – a három János rejtélyét is magában foglalja: Keresztelő Jánosét, János apostolét és János evangélistáét. Ők az a három alak, akikről szó van.

De miért három alakról beszélünk? 

Utolsó frissítés ( 2016. június 26. )
Tovább...
 
Száz éve halt meg a "középső" Moltke (1848-1916) Nyomtatás E-mail
2016. június 18.

Image
A harmadik Helmuth v. Moltke a náci népbíróságon
A korszellem szolgálatában

A három Helmuth von Moltke 

 

Helmuth von Moltkét kettőt is számon tart a történelem: az idősebbet és az ifjabbat (bár utóbbi nem fia, hanem unokaöccse volt az előbbinek): mindketten a német hadsereg vezérkari főnökei voltak. Az idősebb Moltke tábornagy (1800-1891) vezette győzelemre a német csapatokat az egységes, porosz vezetésű német nemzetállam létrejötte szempontjából sorsdöntő 1866-os porosz-osztrák és az 1870-71-es porosz-francia háborúban: ő volt a königgrätzi és a sedani csata győztese. A Második Német Birodalmat voltaképpen Bismarck politikai és az idősebb Moltke hadvezéri zsenialitásával hozták létre. Az ifjabb Moltke (1848-1916) pedig az első világháborút megelőző években, illetve a háború legelején volt a német vezérkar főnöke, ugyanakkor a hadvezetésen belül ő volt Hindenburg és Ludendorff fő ellenfele. S bár a porosz vezetésű német egységállam születése szempontjából az idősebbiket szokták a „nagy” Moltkénak tekinteni, de Rudolf Steiner szellemtudományos kutatásaiból tudjuk, hogy unokaöccse, a „kis” Moltke is világtörténelmi jelentőségű személyiség volt.

A Moltke család szellemi pozícióját és irányultságát jelzi, hogy egy harmadik Helmuth von Moltkéról is tudunk (1907-1945), aki az 1944-es Stauffenberg-féle Hitler elleni összeesküvésben és merényletben játszott szerepet (az összeesküvők egyik csoportja, a Kreisaui Kör is Moltke birtokáról kapta a nevét). 

Utolsó frissítés ( 2016. június 22. )
Tovább...