2024. december 10. |
A Tűzkatasztrófás előadástól Az amerikai elnök
karmájáig
(Az elmúlt két év előadásai – a centrális
antropozófia jegyében)
Ízelítő abból a négyszáz előadásból
és szemináriumból, amiket Balázs az elmúlt 20 évben (2005 eleje óta)
tartott a Magyar Antropozófiai Társaság Bimbó úti központjában, majd a Rudolf
Steiner Házban, a Hattyúházban (Sophianum–Trinitum) és a Makovecz Központban.
Ezek közül néhány megtekinthető a Novalis oldalán,
a Megnézhető előadások között (Petőfi és Kaspar Hauser I–II.; Templomtisztítás
kell a Goetheanumban; Nemi identitás és karma; Ahrimán inkarnációja: hol és
mikor?; Rudolf Steiner születésének körülményei; Harc az orosz kultúrcsíráért;
Csontváry géniusza – Az éteriség festője; Rudolf Steiner és az ezoterikus
kereszténység mesterei – könyvbemutató): Novalis
Szellemtudományi és antropozófiai folyóirat - Megnézhető előadások
Balázs könyvei és írásai itt megtalálhatók (tartalomjegyzékkel): Korcsog
Balázs szellemtudományos könyvei és folyóirat-publikációi (2003-2024)
|
Utolsó frissítés ( 2024. december 11. )
|
Tovább...
|
2024. november 13. |
Prokofjev 2009-ben Budapesten Ki volt Szergej O. Prokofjev? - erre a kérdésre is keressük a választ a jövő heti két előadáson, szerda este és szombat délután, a Rudolf Steiner Házban. A Karácsonyi Gyűlés és a karma-előadások egyik nagy titkát érintjük ezzel: a száz éve jelen volt (jórészt arisztotelikus beállítottságú) antropozófus lelkek lehetséges visszatérését 80-100 év elteltével, és a platonikus hangoltságú lelkek ekkorra várható szabályos inkarnációját. A két áramlat együttműködését (vagyis az antropozófiát száz éve megalapozó arisztotelikusok és az azt kiteljesítő platonikusok összefogását és reménybeli együttműködését a mi mostani századfordulónkon) nevezi úgy Rudolf Steiner, hogy az antropozófia kulminációja. A 20. század további történetét ismerve (1925 után) persze felmerülhet a kérdés, hogy mi valósulhatott meg ebből?!
Az előadások címe: Platonikusok és arisztotelikusok - száz éve és ma (Rudolf Steiner és Szergej O. Prokofjev karmája)
Időpontok: november 20-án szerdán 18 órától és nov. 23-án szombaton 16 órától
Helyszín: Rudolf Steiner Ház (1026 Budapest, Riadó u. 2/b)
|
Utolsó frissítés ( 2024. november 28. )
|
Tovább...
|
2024. november 05. |
Trump jobbján: Pence alelnök, Kushner és Churchill Thomas Meyer
Trump – Amerika vagy
az emberiség szolgálatában?
Az Amerikai Egyesült Államok 45. elnökét Donald
Trumpnak hívják. Beiktatási beszéde[1]
pofonként érte az USA elitjét és az amerikai médiát, s egyfajta hűségeskü
volt a szuverenitás igazi letéteményeséhez – az amerikai néphez. Beszédét ugyanakkor
teljesen áthatotta az USA szokásos kiválasztottság- és küldetéstudata a
világban. „America first” (Amerika az
első), „We will make America great again”
(Ismét naggyá tesszük Amerikát) – ezek voltak Trump beszédének többször is elismételt
és nagy tetszést kiváltó szlogenjei.
|
Utolsó frissítés ( 2024. november 06. )
|
Tovább...
|
2024. október 04. |
Rudolf Steiner spirituális biográfiája
Előadás-sorozat Rudolf Steiner halálának 100. évfordulójára
Platonikusok és arisztotelikusok - az antropozófia két századfordulóján
(R. Steiner és Sz. O. Prokofjev karmája)
2024. november 23. szombat 16h PLAKÁT ITT
Rudolf Steiner spirituális biográfiája, 1. rész
(Holdcsomók)
2025. február 1. szombat 16h
Rudolf Steiner spirituális biográfiája, 2. rész
(Karmikus összefüggések)
2025. március 1. szombat 16h
Rudolf Steiner spirituális biográfiája, 3. rész
Könyvbemutató előadás Rudolf Steiner halálának 100. évfordulóján:
A Pünkösdi Kongresszustól a Karácsonyi Gyűlésig - Rudolf Steiner és az Antropozófiai Társaság. Steiner idő előtti halálának okairól
2025. március 30. vasárnap 15h
Korcsog Balázs előadás-sorozata a Rudolf Steiner Házban
a Magyar Antropozófiai Társaság szervezésében
Helyszín: 1026 Budapest, Riadó u. 2/b
A Prokofjev Szeminárium következő időpontjai: december 4., január 15., január 29., február 12. (mindig szerdán 18 órától).
|
Utolsó frissítés ( 2024. december 05. )
|
Tovább...
|
2024. szeptember 23. |
Száz éve hangzott el Rudolf Steiner
utolsó két karma-előadása
(a "vorletzte" és a "letzte Ansprache", 1924. szept. 23. és szept. 28.)
Január végén, az első karma-előadás kapcsán már utaltunk rá, hogy a Steiner-összkiadás sajátosságaiból (vagy furcsaságaiból) adódóan Rudolf Steiner legelső és legutolsó karma-előadásai nem az első, illetve utolsó karma-kötetben szerepelnek: az első három karma-előadás a hatodik kötetben (GA 240), az utolsó karma-előadások pedig a negyedik kötetben találhatók (GA 238).
Az utolsó előtti, pontosabban: utolsó befejezett karma-előadásában ("vorletzte Karma-Ansprache") Rudolf Steiner Karl Julius Schröer pozsonyi születésű német irodalomprofesszor karmájáról beszélt (Platón - Hroswitha - K. J. Schröer), aki az ifjú Steiner egyik tanára volt a bécsi Műszaki Főiskolán (GA 238, 1924. szept. 23.). - Rudolf Steiner utolsó befejezett karma-előadása tehát a Platón-individualitás karmájáról szólt, akkori működéséről és Goethéhez való kapcsolatáról. "Ezzel akartam lekerekíteni ezt az előadás-sorozatot" - mondta a szeptember 23-i (!) karma-előadás végén Rudolf Steiner. (Sőt, már a szeptember 21-i Campanella-Weininger-előadást azzal zárta Steiner, hogy "ezt az előadás-sorozatot a következő (tehát a szept. 23-i) előadáson fejezem be".)
Vagyis az 1924. szeptember 23-áig megtartott 81 karma-előadás a Steiner által eredetileg tervezett karma-előadásoknak "csupán" az első nagy sorozata volt. Az öt nappal később, szeptember 28-án, Michael-nap előestéjén elhangzott utolsó, immár befejezetlen karma-előadás - amely egyúttal Rudolf Steiner legutolsó előadását vagy nyilvános felszólalását, beszédét jelenti (letzte Ansprache) - nem lezárás volt, hanem egy új kezdet: egy második nagy karma-sorozatnak a nyitánya.
Róluk: Platónról, Goethéről, Schröerről, Steinerről és a hozzájuk kapcsolódó áramlatokról lesz szó, illetve hogy miről szólt az első, és miről szólt volna a második nagy karma-sorozat, és vajon lett volna harmadik is? - Ezekről fogunk beszélni a szerdai Prokofjev Szemináriumon (szept. 25. 18h) és a szombati MAT ünnepi előadáson (szept. 28. 16h) a Rudolf Steiner Házban.
Korcsog Balázs
2024. szeptember 23.
|
Utolsó frissítés ( 2024. szeptember 26. )
|
2024. szeptember 22. |
A Keresztelő és János evangélista Michael, a Karácsonyi Gyűlés és a misztériumáramlatok
(Rudolf Steiner legutolsó előadása mint egy második nagy karma-sorozat nyitánya)
A Magyar Antropozófiai Társaság Michael-napi ünnepsége, Rudolf Steiner legutolsó előadásának (letzte Ansprache) 100. évfordulóján
Korcsog Balázs előadása
Időpont: 2024. szeptember 28. szombat 16h
Helyszín: Rudolf Steiner Ház
(1026 Budapest, Riadó u. 2/b)
Prokofjev Szeminárium négyhetente lesz a Rudolf Steiner Házban, a következő időpontokban: szept. 11. helyett szeptember 25., október 9., november 6., december 4. (mindig szerdán 18 órától).
|
Utolsó frissítés ( 2024. október 04. )
|
Tovább...
|
2024. augusztus 18. |
A pozsonyi vártól az esztergomi dómig
A Bécs-Budapest vonatút korabeli leírása
(Alexander Strakosch leírása, útban az 1909-es budapesti teozófus kongresszusra - ugyanezen a vonaton ült Rudolf Steiner is#)
A gyorsvonat Bécsből Budapestre nyílegyenesen halad a Duna mentén, a síkság (alföld) felé, és a vasútvonal többször is érinti a folyót. Már messziről megpillanthatjuk a pozsonyi vár dombját és a várat a négy saroktoronnyal, melyet a népnyelv "felfordított ágy"-nak nevez. A dunai síkságon fekszik a Főrév (Oberufer) nevű falucska (ma Pozsonynak az óvárostól keletre fekvő városrésze - K. B.), ahol Karl Julius Schröer (pozsonyi születésű bécsi irodalomprofesszor, az ifjú Rudolf Steiner egyik tanára a bécsi Műszaki Főiskolán, akinek karmájáról Steiner az utolsó, befejezett karma-előadásban beszél (Platón - Hroswitha - K. J. Schröer), GA 238, 1924. szept. 23. - K. B.) rátalált azokra a régi német karácsonyi játékokra (Die Oberuferer Weihnachtspiele - A főrévi karácsonyi játékok, lásd a Steiner-összkiadás egyik legújabb kötetében: GA 43 (2023) - K. B.), melyeket most minden évben előadnak Dornachban és még sok más helyen, ahol antropozófusok vagy a Keresztény Közösség tagjai tevékenykednek. Egy szakaszon, mielőtt még Budapestre ér az ember, még egyszer dombok érik el a folyót (ez a Dunakanyar Esztergomnál és Visegrádnál - K. B.), és az esztergomi dóm hatalmas épülete messzire magasodik a tájban (Párkány felől messziről látszik az esztergomi bazilika - K. B.). A Duna ezután még egy éles kanyart vesz dél felé (a Vác fölötti Naszály-hegynél - K. B.). Gyorsan közeledünk a célhoz, ahol a széles folyó a két testvérváros, Buda és Pest között, a királyi Vár lábánál és a Sváb-hegy mentén, majd a tágas Alföld felé folytatja útját.
# 1889-ben, amikor Rudolf Steiner (28 éves korában) először, és 1909-ben is, amikor (48 évesen) - bizonyára a budapesti teozófus kongresszuson történtek miatt is - utoljára járt Budapesten és Magyarországon (az itt történtekről részletesebben lásd a Csontváry géniusza. Az éteriség festője c. könyvemet (2019), 75-83. és 115-118. o.).
Összeállította, fordította és a magyarázatokat írta: Korcsog Balázs
Megjelent: Alexander Strakosch: Lebenswege mit Rudolf Steiner. Erinnerungen (Életutak Rudolf Steinerrel. Visszaemlékezések). Verlag am Goetheanum, Dornach, 1994. 46. o.
|
Utolsó frissítés ( 2024. augusztus 28. )
|
Tovább...
|
2024. augusztus 04. |
Rudolf Steiner magyar vonatkozású fejtegetései 1924 júniusában
0. rész: Koberwitz - Száz éve írta R. Steiner az Életutam "magyar fejezetét"
1. rész: Út a magyar nyelvszellemhez (Száz éve hangzott el R. Steiner Dianára mint magyar nyelvgéniuszra történő utalása)
2. rész: Dévény, Dunakanyar, Dobogókő "szívmuzsikája" (R. Steiner utalása Dianára mint a magyar nyelv géniuszára, 2. rész)
3. rész: Kép-, hang- és lény-élmény Rudolf Steiner két magyar leírásában (A Diana- és a Deák-utalás imaginatív, inspiratív és intuitív szintje)
4. rész: "Erdőn-mezőn portyázva..." (A magyar nép eredendő kettőssége: egy erdei-vadászó és egy pusztai-lovas nép egyesülése; a csodaszarvas-monda és a turul-monda)
5. rész: A magyar nyelv hangzása, a magyar beszéd (és a magyaros verselés) legfőbb sajátossága: mintha "minden harmadik szó után le kellene lőni egy szarvast..." (Egy magyar vers a Beszéd-euritmia kurzusban)
6. rész: A szarvas és a vadász (Szkíthiánosz és Diana; Artemisz/Diana "nőisége"; a vadászó és az epheszoszi Diana: a Logosz-misztériumok)
(Részlet a 2. részből: Röviden arról van szó, hogy a magyar népviselet az az egykor erdei-vadászó életmódot folytató köznép viselete volt, ahogy a magyar nyelv is a minden bizonnyal már itt talált ("késő-avar"-onogur) népesség nyelve volt (az orosz krónikák szóhasználatával: a "fehér ugoroké" vagy "fehér magyaroké"), és nem a később érkezett, pusztai-lovasnomád uralkodó rétegé: az Árpád népével bejött "fekete ugoroké" vagy "fekete magyaroké" - nem véletlenül nevezik őket "türk"-nek a bizánci és más források. (Folytatás a 4. részben.)
|
Utolsó frissítés ( 2024. november 30. )
|
Tovább...
|
2024. július 14. |
A Dunakanyar, szemben a visegrádi Várhegy Dévény, Dunakanyar, Dobogókő "szívmuzsikája"
Rudolf Steiner 1924. júniusi
Diana- és Deák-utalása
Rudolf Steiner 1924. június 27-én, a "Beszéd-euritmia kurzus" (GA 279) negyedik előadásában tehát a nyelvek - és a lényszerűen mögöttük álló nyelvszellemek (vagy nyelvgéniuszok) - különbözőségéről beszél, és egy-egy "foglalkozással" vagy hivatással jellemzi és nevezi meg az egyes nyelvszellemeket. A német nyelv plasztikus, alakító-formáló jellege miatt a német nyelvgéniuszt szobrásznak ("képfaragónak") nevezi, a latin nyelvek (németül romanisch, ami nem a román, hanem a latin-újlatin nyelveket, itt elsősorban az olaszt jelenti), tehát a latin nyelvek géniuszát pedig (nyelvük bizonygató, érvelő, testáló jellege miatt) egy ügyvédhez vagy jogászhoz hasonlítja. És ezek után beszél a magyar és a finn nyelv hangzásáról. Kicsit később, de ugyanebben az előadásban még az angol, a francia és az orosz nyelv géniuszára is utal Rudolf Steiner: az angolt a tenger hullámait uraló tengerésznek vagy hajóskapitánynak, a franciát egyfajta táncosnak nevezi, aki a szavak lényege elől tovalibben, az oroszt pedig a szavak lényegének nyomait fürkésző, jövőbe mutató nyelvnek.
Tehát "minden nyelvnek megvan a maga temperamentuma és a nyelvgéniuszából adódó jellege" - mondja Rudolf Steiner. "Olyannyira így van ez, hogy ha például ungarusz vagy magyar (Ungarisch oder Magyarisch) vagy akár finn beszédet hall az ember, akkor óhatatlanul is az az érzése támad, hogy itt valójában hiányzik valami." - Ha Rudolf Steiner Diana-utalását olyan eminens szövegnek tekintjük, ahol minden egyes részletnek, minden szónak és hangsúlynak jelentősége van, akkor legalább három vagy négy dolgot kell kiemelnünk az előadásnak ebből a mondatából: (1) Rudolf Steiner a magyarok (a magyar nép és a magyar nyelv) kettős elnevezését használja: a türk, bolgár-török onogur szóból eredő, a legtöbb európai nyelvben átvett "hungarusz" vagy "ungarusz" elnevezést (Ungarisch), és a magyarok sajátos nyelvi önelnevezését, a "magyart" (Magyarisch) - ugyanúgy, ahogy a török krónikák is mindkét elnevezést használták a magyarokra (lásd Tarih-i Üngürüsz, illetve Madzsar Tarihi: A magyarok története). - A magyar népnek ez a kettős elnevezése összefügg a magyar eredetmonda, a Csodaszarvas-monda két hősének, Hunornak és Magyarnak a nevével (erről lásd László Gyula régészprofesszornak a témában írott egyik alapművét, a Csodaszarvas-monda részletes elemzésével: Hunor és Magyar nyomában, 1967, különösen 16-17. és 50-52. o.).
(2) A másik, hogy Rudolf Steiner a finn nyelv mellett beszél a magyarról ("ha ungarusz vagy magyar, vagy akár finn beszédet hall az ember...") - és ezzel félreérthetetlenül arra utal, hogy nyelvileg az uráli-finnugor nyelvekkel hozza rokonságba a magyar nyelvet. Ugyanakkor itt fontos hangsúlyoznunk, hogy nem a magyar népet, hanem a magyar nyelvet, a magyar nyelv hangzását rokonítja a finnel - itt ugyanis nem a népekről és népszellemekről, hanem a nyelvekről, a nyelvek hangzásában és a beszédben megnyilvánuló nyelvszellemekről van szó. És ahogy a népszellem sem azonos a nyelvgéniusszal (hiszen itt két különböző szellemi lényről van szó), úgy a rokon nép sem azonos a rokon nyelvvel. A Magyar géniusz c. könyv - külső okokból félbemaradt, régóta érlelődő - második kötetében részletesen fogunk foglalkozni a nép és a nyelv - a "néprokonság" és a nyelvrokonság - megkülönböztetésével, s így a magyar nép és a magyar nyelv eredetének megkülönböztetésével is - ez a kulcsa ugyanis a magyarság spirituális történelmének. S ezt a kulcsot (illetve annak egyik felét) adja meg itt Rudolf Steiner, a "Beszéd-euritmia kurzus" Diana-utalásának ebben a mondatában. A másik, "bolgár kulcsról" is részletesen lesz szó A Magyar géniusz második kötetében: "Néprokonság és nyelvrokonság" (A magyar nép és a magyar nyelv eredete - Magyarok és bolgárok, magyarok és finnek). (3) A hiány, a törés, a lélegzetvételnyi szünet jelentőségére ("ha ungarusz vagy magyar, vagy akár finn beszédet hall az ember, óhatatlanul is az az érzése támad, hogy itt valójában hiányzik valami") még visszatérünk.
De még egy szót ki kell emelnünk az előbb idézett mondatból, a "hall" igét: "ha ungarusz vagy magyar, vagy akár finn beszédet hall az ember..." - hiszen ez arra utal Rudolf Steiner leírásában, hogy itt egy hangélményről, a beszéddel és a hallással kapcsolatos hangélményről (szellemi értelemben egyfajta inspirációról) van szó. Majd így folytatja: "A magyar nyelvet, a magyar beszédet nem lehet anélkül hallgatni, hogy olyan érzésünk ne támadna, hogy minden harmadik szó után hiányzik (vagy hibádzik) valami." - Nem más történik itt, mint hogy Rudolf Steiner - valószínűleg még gyermekkorában, jórészt a lajtaszentmiklósi magyar iskolában és a plébánián, ahova járt (ma Neudörfl, Burgenland) - "szellemi hallásával" megfigyelte a magyar beszédet, a magyar nyelv hangzását (és annak "temperamentumát, nyelvgéniuszából adódó jellegét"), és most, 1924 nyarán, a "Beszéd-euritmia kurzus" negyedik előadásában (több mint 50 év távlatából!) egy KÉPBEN sűríti össze ezt a hangélményt (vagy inspirációt): "Ha magyar nyelven beszélnek, akkor tulajdonképpen minden harmadik szó után agyon kellene lőni egy szarvast, mivel a magyar nyelv nyelvgéniusza egy vadász."
A német nyelv géniusza tehát szobrász, az olaszé ügyvéd, a franciáé táncos, az angolé tengerész, a magyaré pedig - vadász. De mire utal itt Rudolf Steiner képszerűen? Mit fejezett ki képi nyelven (imaginatív formában) úgy, hogy "ha magyar nyelven beszélnek, akkor tulajdonképpen minden harmadik szó után le kellene lőni egy szarvast"? Egyrészt a magyar nép eredetére és ősi életmódjára, másrészt a magyar nyelv, a magyar beszéd legfőbb sajátosságára utal. Lássuk először az eredetet és életmódot.
|
Utolsó frissítés ( 2024. szeptember 25. )
|
Tovább...
|
2024. június 25. |
Diana-dombormű Aquincumból Száz éve, 1924. június 27-én hangzott el Rudolf Steiner
Dianára mint magyar nyelvgéniuszra történő utalása
- egy eddig hiányzó kulcsmondattal
Rudolf Steiner a koberwitzi pünkösdi kurzus után (a koberwitzi és boroszlói ciklusok, illetve az antropozófusok karmájának kozmikus hátterét feltáró, nevezetes arnheimi karma-előadások között), a gyógypedagógiai kurzussal párhuzamosan tartotta meg 1924 júniusának végén, július első felében, Dornachban Az euritmia mint látható beszéd című, úgynevezett "Beszédhang-euritmia kurzusát" (Lauteurythmiekurs, GA 279). Ennek június 27-én (mindössze öt nappal az Életutam "magyar fejezetének" - az ifjú Rudolf Steiner felvidéki vonatútjának, első budapesti látogatásának és erdélyi útjának leírását tartalmazó fejezetének - Goetheanumbeli megjelenését követően) elhangzott negyedik előadásában tette Rudolf Steiner a magyar nyelv szellemére, a magyar nyelvgéniuszra vonatkozó fontos utalását.
Az euritmia mint látható beszéd című "Beszédhang-euritmia kurzus" (vagy röviden: "Beszéd-euritmia kurzus") először 1927-ben jelent meg Marie Steiner gondozásában, és 1990-ig öt kiadást ért meg, nagyjából változatlan formában. A legelterjedtebb sokáig az 1955-ös 2. kiadás volt, az idős antropozófusok, a zenetörténész Barna István, Braun Tibor és mások könyvtárában (és a MAT könyvtárában is) évtizedekig ez a kiadás volt megtalálható, és Göröntsér Márton (sokunk szeretett Marci bácsija) is ebből fordította magyarra a "Beszédhang-euritmia kurzust" (1994 Karácsonyára, A látható beszéd, az euritmia címmel). Magyarul mindmáig nem jelent meg könyv alakban, az euritmisták azonban ezt a kéziratos fordítást használják, és a MAT könyvtárában (katalógusszám: 959) és a MAT honlapján is megtalálható: antropozofia.hu/ga279 (a minket érintő negyedik előadás itt olvasható : antropozofia.hu/ga279/#f4).
Göröntsér Márton zenészként és antropozófusként egy, az életútjáról szóló 2011-es beszélgetés végén így összegezte a fordítás spirituális jelentőségéről elhangzottakat: "Mi tehát a helyes út a fordításnál? Spontán meditálás a szöveggel! Nem buddhista meditáció, hanem olyasfajta együttélés a fordítandó szöveggel, hogy az belülről szólaljon meg a fordítóban. Szellemi értelemben a fordítás: út a nyelv- és a népszellemhez - mind a magyarhoz, mind a némethez. Ők sugallják a megoldást, ami egyszer csak felvillan a fordítóban." (A teljes beszélgetés megjelent a MAT Antropozófia c. lapjának 2014. húsvéti számában, 19-23. o., a fordítás spirituális jelentőségéről szóló idézett részt lásd a 23. oldalon - a beszélgetést lejegyezte és szerkesztette: Barna Péter, Mezei Katalin és Korcsog Balázs.)
Úgy egy holdcsomóval (nagyjából 18 és fél évvel) ezelőtt, 2006 februárjában, akkor még ifjú, lelkes antropozófusként én magam is készítettem egy fordítást a "Beszédhang-euritmia kurzus" negyedik előadásának magyar vonatkozású részeiből - a MAT régi tagjai még emlékezhetnek rá a Bimbó úti időszakból. A másfél oldalas szöveg a "Rudolf Steiner a német és a magyar nyelvszellemről" címet viselte, és a következőképpen szólt (akkori legjobb tudásom szerint, mai javításokkal). Tehát Rudolf Steiner szavait halljuk száz évvel ezelőttről, 1924. június 27-én, Dornachban, a "Beszédhang-euritmia kurzus" negyedik előadásában, ahol a nyelvek és nyelvszellemek különböző természetéről beszélt, ami szemmel láthatóan is megjelenik az euritmiában ("az euritmia különösen alkalmas arra, hogy azt a lényt, aki megtestesül az adott nyelvben, annak természetében vagy karakterében, teljesen világosan kifejezésre juttassa. Vagyis azt, ami a nyelv mögött rejlik" - mondta ugyanebben az előadásában Rudolf Steiner), benne a magyar nyelvgéniusz jellemzésével és néven nevezésével. Azt a címet is adhatnánk ennek a résznek, hogy "Út a magyar nyelvszellemhez":
"Kérem, vegyék figyelembe, hogy milyen mély jelentése van annak, amiről ezekben a napokban beszéltem Önöknek: hogy a szavak megnevezéseinek, a dolgok szavakkal történő megnevezéseinek különbözősége az egyes nyelvekben onnan ered, hogy a különböző nyelvek más-más dolgokat neveznek meg. Mint mondtam, ha németül azt mondjuk: "fej" (Kopf), akkor ez a fej formájára, annak plasztikájára utal; hogyha olaszul mondjuk azt, hogy "fej" (testa), akkor arra utalunk, ami a fejben történik, amikor az éppen bizonygat valamit. Ez tehát két különböző dolog a két nyelvben. Amit tehát németül "Kopf"-nak ("fej"-nek) neveznek, azt olaszul is "Kopf"-nak hívnák, ha olaszul is ugyanazt a dolgot akarnák megnevezni.
A nyelvek ilyen szempontból igencsak különböznek egymástól. Ha a német nyelvet nézzük, akkor azt látjuk, hogy a német nyelv voltaképpen egy plasztikus nyelv. A német nyelv géniusza valójában egy szobrász (egy képfaragó, Bildhauer). Ezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ez egy rendkívüli jellegzetesség: a német nyelv géniusza egy szobrász. A latin nyelvek nyelvgéniusza pedig arra az ügyvédre vagy jogászra hasonlít, aki éppen kifejezésre juttat, bizonygat, tanúsít valamit.
Ezt egyáltalán ne kritikának, csupán jellemzésnek vegyék. Hiszen ugyanígy minden nyelvnek megvan a maga temperamentuma és a nyelvgéniuszából adódó jellege. Olyannyira így van ez, hogy ha például ungarusz vagy magyar (Ungarisch oder Magyarisch) vagy akár finn beszédet hall az ember, óhatatlanul is az az érzése támad, hogy itt valójában hiányzik valami. A magyar beszédet nem lehet anélkül hallgatni, hogy olyan érzésünk ne támadna, hogy minden harmadik szó után hiányzik (hibádzik) valami. Ha ungarusz vagy magyar nyelven beszélnek, akkor tulajdonképpen minden harmadik szó után agyon kellene lőni egy szarvast, mivel a magyar nyelv nyelvgéniusza egy vadász. Az összes szó, amelyik nem a vadászó életmódból eredően került a magyar nyelvbe, valójában mind jövevényszó.
|
Utolsó frissítés ( 2024. augusztus 27. )
|
Tovább...
|
2024. június 14. |
Az ifjú Rudolf Steiner Nagyszebenben (1889)
Koberwitz - Száz éve született
a steineri Életutam
"magyar fejezete"
Száz éve, 1924. június 14. éjjelén írta Rudolf Steiner az Életutam című önéletrajzának magyar vonatkozású fejezetét, az akkor Németországhoz, ma Lengyelországhoz tartozó sziléziai Boroszló melletti koberwitzi kastélyban, Keyserlingk gróf vendégeként, a biodinamikus mezőgazdaság megszületését jelentő koberwitzi pünkösdi kurzus és a boroszlói karma- és klassze-előadások napjaiban. Ugyanezekben a napokban írta Rudolf Steiner a Karácsonyi Gyűlésen összehívott ezoterikus vezetőség jelen nem lévő két tagjának, Albert Steffennek ("kedves Steffen uram"-nak) és Ita Wegmannak ("legkedvesebb Mysa-Itám"-nak) szóló, karmikus szempontból is nagy jelentőségű koberwitzi leveleket (az utolsót éppen június 14-én). Az Ita Wegmannak írott koberwitzi levelek dokumentálják legmélyrehatóbban Nagy Sándor (illetve az Alexandrosz-individualitás) "visszatérését" tanítójához, Arisztotelészhez - Rudolf Steiner utolsó földi Pünkösdjén. Emanuel Zeylmans szerint Ita Wegman "minden bizonnyal ezen az 1924-es Pünkösd vasárnapján élte át azt a megrázkódtatást, amely amiatt érte, hogy nem korábban ébredt rá (Rudolf Steinerrel közösen átélt korábbi inkarnációira)". (Lásd Ki volt Ita Wegman? 4. kötet, az eredeti, német nyelvű kiadásban 311. o., a magyar kiadásban 300-301. o. - A koberwitzi levelek kérdéséről lásd a Ki volt Ita Wegman? 1. és 4. kötetét, valamint az Emanuel Zeylmansszal készült interjúkötetet: Ita Wegman és az antropozófia. A témához lásd még Rudolf Steiner: Briefe und Meditationen für Ita Wegman (Levelek és meditációk Ita Wegmannak). Arlesheim, 2018 - benne Barna Péter írásával a koberwitzi levelek datálásának kérdéséről.)
Rudolf Steiner heti folytatásokban, egy lélegzettel vetette papírra az Életutam című kései önéletírásának fejezeteit, és ez a magyar vonatkozású fejezet egy hét múlva, június 22-én látott napvilágot az Antropozófiai Társaság dornachi hetilapjában, a Das Goetheanum hasábjain. Az utóbbi időben Irene Diet német antropozófus azonban többször felhívta a figyelmet arra, hogy a steineri Életutam közkézen forgó kiadásai (így a Steiner-összkiadás (GA 28) és az ennek alapján készült magyar Genius-fordítás) nem követik Rudolf Steiner eredeti fejezetbeosztását. Irene Diet kutatásait folytatva azt találjuk, hogy ez bizony a "magyar fejezet" esetében is komoly hangsúlyeltolódásokat eredményez, mivel a magyar vonatkozású részeket eddig következetesen, mintegy epizódként beolvasztották a német és osztrák vonatkozású fejezetekbe, holott Rudolf Steiner eredetileg egy teljesen önálló, kerek és spirituális szempontból is nagy jelentőségű fejezetet szentelt ifjúkori magyarországi utazásainak: felvidéki, budapesti és erdélyi úti élményeinek. Rudolf Steiner eredeti fejezetbeosztása szerint a magyarországi úti élmények alkották az önálló XXIX. fejezetet - ezt a részt a Marie Steinernek tulajdonított átdolgozások és összevonások után jelenleg az Életutam XIII. fejezetében találjuk. (A magyar Genius-kiadásban a 129-132. oldalon, a "Mielőtt életem első szakasza véget ért, még Budapestre és Erdélybe is ellátogattam" kezdetű résztől a 132. oldal alsó bekezdéshatáráig: "sekélyes, szellem nélküli locsogással kiirt a lelkéből minden mélyen emberit". - Irene Diet saját, rekonstruált Életutam-kiadásában ezt a fejezetet a 130-132. oldalon találjuk. Lásd Rudolf Steiner: Mein Lebensgang. Hg. von Irene Diet. IGNIS Verlag, 2016, 2. kiadás: 2017.)
A steineri Életutamnak ez a "magyar fejezete" (eredetileg tehát a XXIX., a mostani fejezetbeosztás szerint a XIII. fejezetbe beolvasztva) - az éteri Krisztus sorozat (GA 118) Petőfi-utalása, az 1909-es budapesti teozófus kongresszusról szóló beszámoló Madáchcsal kapcsolatos fejtegetései (GA 250) és a "Beszédhang-euritmia kurzus" (GA 279) Dianával mint magyar nyelvgéniusszal kapcsolatos leírása mellett - Rudolf Steiner legfontosabb kijelentéseit tartalmazza a magyarság spirituális természetéről, temperamentumáról, a gyönyörű felvidéki vonatút kapcsán (akkoriban ugyanis nem a mai útvonalon, hanem a Pozsony, Galánta, Érsekújvár, Párkány, Vác vasútvonalon (a túloldalon Esztergommal és Visegráddal) - a magyar spirituális hagyományban a Kárpát-medence éteri szívének (vagy szívcsakrájának, lásd Dobogókő) tartott Dunakanyar érintésével - járt a vonat Bécsből Budapestre) a magyar táj étergeográfiai adottságairól (jellegzetes éteraurájáról), és a budapesti Deák-szobor kapcsán pedig a sajátos magyar alkatról és észjárásról beszél itt mélyrehatóan Rudolf Steiner. A Magyar géniusz c. könyvben (Novalis, 2021) részletesen foglalkoztunk Rudolf Steiner magyarországi útleírásának felvidéki és budapesti szakaszával (24-37. o., lásd még az Európai Közép honlapján és 2020. őszi számában, 36-40. o.), Steiner ifjúkori erdélyi útjának spirituális jelentőségével pedig a Magyarország "misztériumhelyei" - Christian Rosenkreutz és Rudolf Steiner nyomában a történelmi Magyarországon c. kétórás előadásban foglalkoztunk 2019. február 22-én, a Hattyúházban (az előadásról gazdagon illusztrált filmfelvétel is készült), valamint a "Rudolf Steiner erdélyi útja és nagyszebeni előadásai"# című írásunkban (Novalis.hu, 2009. dec. 29. és 2015. febr. 26.).
Alig két héttel azután, hogy Rudolf Steiner a koberwitzi pünkösdi kurzus alatt megírta az Életutam "magyar fejezetét" (a felvidéki vonatút, a budapesti Deák-szobor és az erdélyi út leírásával), s mindössze öt nappal a "magyar fejezet" Goetheanumbeli megjelenését követően, ezt 1924. június 27-én a "Beszédhang-euritmia kurzus" (Az euritmia mint látható beszéd, GA 279) negyedik előadása követi, ahol Rudolf Steiner a különböző nyelvek (így az angol, a francia és az orosz) eltérő jellegéről beszél, amely az euritmiában is láthatóvá válik, s itt beszél Rudolf Steiner (a finn mellett) a magyar nyelv vadászos jellegéről és a magyar nyelv géniuszáról, Dianáról.
Így 1924 júniusa - Rudolf Steiner magyarsággal kapcsolatos kijelentéseinek legfőbb csomópontja. A másik nagy csomópont - a Petőfiről és Madáchról szóló fejtegetésekkel - az 1909/1910-es időszakra: a budapesti teozófiai kongresszus és az arra válaszként (egyfajta spirituális kiegyensúlyozásként) adott "éteri Krisztus sorozat" időszakára tehető. És 100 év után - az antropozófia kulminációjának jegyében, Steiner "elszórt" kijelentéseinek platonikus áttekintésével - ma már "összeolvashatjuk" Rudolf Steinernek ezeket a szellemi kutatásait, s így átfogó képet kaphatunk a modern szellemtudomány magyarságképéről. Ezt az áttekintést kezdtük el A Magyar géniusz című könyv első kötetével (Novalis, 2021).
Korcsog Balázs
2024. június 12-14.
# Rudolf Steiner 1889-es nagyszebeni Goethe-előadása ("A nő a goethei világszemlélet fényében. Adalék a nőkérdéshez") csak 2017-ben került be az összkiadás új Goethe-kötetébe (GA 68c), korábban csak az összkiadás kísérőfüzeteiben (Beiträge zur Rudolf Steiner Gesamtausgabe) jelent meg, 1978-ban (BGA 61/62).
Kapcsolódó írások:
A Magyar géniusz 1. kötet (A magyar népszellem, nyelvszellem és gondolkodásszellem nyomában)
(1) Út a magyar nyelvszellemhez (Száz éve hangzott el R. Steiner Diana-utalása)
(2) Dévény, Dunakanyar, Dobogókő "szívmuzsikája" (R. Steiner utalása Dianára mint a magyar nyelv géniuszára, 2. rész)
(3) Kép-, hang- és lény-élmény Rudolf Steiner két magyar leírásában (A Diana- és a Deák-utalás imaginatív, inspiratív és intuitív szintje)
A pozsonyi vártól az esztergomi dómig (Alexander Strakosch leírása a Bécs-Budapest vonatútról, útban az 1909-es budapesti teozófus kongresszusra - ugyanezen a vonaton ült Rudolf Steiner is)
Rudolf Steiner erdélyi útja és nagyszebeni előadásai (1889)
Koberwitz, Pünkösd, 1924-2024
|
Utolsó frissítés ( 2024. augusztus 09. )
|
Tovább...
|
2024. június 05. |
Kafka és a küszöb, 2. rész (Rilke, Kafka és Rudolf Steiner. Küszöb- és angyalélmény a 20. században). Június 19. szerda 18h, Rudolf Steiner Ház
A júniusra tervezett Magyar eredet, magyar identitás című szimpózium a tervek szerint szeptemberben lesz megrendezve az Európai Közép és a Makovecz Központ közös szervezésében (Ertsey Attila, G. Ekler Ágnes, Korcsog Balázs és Zajti Ferenc előadásaival).
Az előadásokról részletek itt találhatók. Kapcsolódó könyvek: A Magyar géniusz (A magyar népszellem, nyelvszellem és gondolkodásszellem nyomában); Ki a közép-európai népszellem? (Az európai arkangyalok működése).
És megjelent az Európai Közép 2024. nyári száma. Részlet Ertsey Attila szerkesztői bevezetőjéből: "Nyári számunkban Korcsog Balázs a Karácsonyi Gyűlés és a társaság újjáalapításának karmikus összefüggéseit vizsgálja. Vajon kik ezek a szereplők, akik talán itt vannak körülöttünk? Mintha ismétlődnének a történések. (...) Egy világháború küszöbén egyensúlyozunk, de most a 'valótlanság karmájának' és Közép-Európa szétverésének évszázada lejárni látszik, és a feltámadás ideje közeleg. (...) Az egész történés mögött az emberiség beavatási folyamata áll. Ott toporgunk a Küszöb előtt. Ennek a határélménynek az átélése ma öntudatlanul vagy tudatosan is történhet. Erre is érvényes Jakob Böhme mondása: csak az lépheti át a küszöböt, aki már ebben az életében meghalt és feltámadt."
|
Utolsó frissítés ( 2024. június 06. )
|
Tovább...
|
2024. május 29. |
Rilke, Kafka és Rudolf Steiner
Küszöb- és angyalélmény a 20. században
Rilke Duinói elégiái mint küszöb- és angyalélmény az Ötödik evangélium korában; Kafka és Rudolf Steiner találkozása a Küszöb városában, Prágában - megemlékezés Kafka halálának 100. évfordulóján
2024. június 5. szerda 18h - Rudolf Steiner Ház, Prokofjev Szeminárium. 2. rész: június 19. szerda 18h
"Hogyha kiáltanék, ki hallana engem
az angyalok rendjéből? és ha netán a szivére
vonna hirtelen egyik: én belepusztulnék
az erősebb lét közelébe. (...)"
(Rilke: Duinói elégiák. Az első elégia, részlet. Nemes Nagy Ágnes fordítása)
Kapcsolódó írásaink:
Belső horizont (Peter Selg Rainer Maria Rilke és Franz Kafka. Életút, betegség és sors a 20. században c. könyvéről)
Kafka találkozása Rudolf Steinerrel (Prága, 1911. március 28.)
|
Utolsó frissítés ( 2024. június 04. )
|
Tovább...
|
2024. május 20. |
Koberwitz, Pünkösd, 1924 - 2024
Zsúfolásig megtelt szombaton, május 18-án a budapesti Rudolf Steiner Ház. Többen is voltak, akik azt mondták, hogy nem csak az a 60-70 ember volt ott, akik szerették volna megünnepelni és élővé tenni az 1924 Pünkösdjén (Rudolf Steiner utolsó földi Pünkösdjén) megtartott koberwitzi mezőgazdasági kurzus (és a hozzá kapcsolódó boroszlói karma-előadások és klassze-órák) impulzusát, hanem a társaság elhunyt tagjai közül is többen jelen voltak.
Mezei Mihály a mezőgazdasági kurzus kulcskérdéseit tekintette át (pl. a külső bolygók hatását a növények föld alatti, és a belső bolygókét a növények föld fölötti részeire). Korcsog Balázs a koberwitzi és boroszlói előadások közös krisztológiai magváról és az antropozófiai és helytörténeti összefüggésekről beszélt (Breslau, Wroclaw, Boroszló), a témához kapcsolódó fényképritkaságok vetítésével egybekötve; Treiber Gabriella pedig a földművelés és a trágyahasználat fejlődésének és a kultúrkorszakoknak az összefüggéseit mutatta be. És Balog Alexandra zongoraművésznő házikoncertje (a zseniális Schubert-, Chopin- és Kodály-darabok nagyszerű előadása) is nagyban emelte a Magyar Antropozófiai Társaság és a Magyar Biodinamikus Egyesület közös pünkösdi ünnepének fényét.
Képes FB-beszámoló itt olvasható.
A következő előadás témája: Rilke, Kafka és Rudolf Steiner (Küszöb- és angyalélmény a 20. században). Június 5. szerda 18h. Részletek itt.
További előadások és szemináriumok itt találhatók.
|
Utolsó frissítés ( 2024. június 06. )
|
Tovább...
|
2024. február 05. |
A Magyar eredet, magyar identitás című szimpózium a tervek szerint szeptemberben lesz megrendezve az Európai Közép és a Makovecz Központ közös szervezésében (Ertsey Attila, G. Ekler Ágnes, Korcsog Balázs és Zajti Ferenc előadásaival).
A Karácsonyi Gyűlésről szóló előadás-sorozat 4. része
(A tűzkatasztrófától a Karácsonyi Gyűlés végnapjáig - Rudolf Steiner halálának okairól, annak 99. évfordulóján)
2024. március 30. szombat 16h - Rudolf Steiner Ház
Edith Maryon spirituális biográfiájáról
(Misztérium, művészet, antropozófia) - Edith Maryon halálának 100. évfordulója
2024. április 27. szombat 16h - Rudolf Steiner Ház
Ismétlés: 2024. május 8. szerda 18h
A koberwitzi kurzus és a Karácsonyi Gyűlés
A föld (a Föld) átalakítása és egy új mezőgazdaság születésének órája - Rudolf Steiner utolsó földi Pünkösdjén
(A koberwitzi pünkösdi mezőgazdasági kurzus centenáriumi ünnepsége)
2024. május 18. szombat 10-14h - a MAT pünkösdi ünnepsége a Magyarországi Biodinamikus Egyesület szervezésében. Részletek itt.
Rövid összefoglaló itt olvasható.
Rilke, Kafka és Rudolf Steiner
(Rilke Duinói elégiái mint küszöb- és angyalélmény az Ötödik evangélium korában; Kafka és Rudolf Steiner találkozása a Küszöb városában, Prágában - megemlékezés Kafka halálának 100. évfordulóján)
2024. június 5. szerda 18h - Rudolf Steiner Ház, Prokofjev Szeminárium. Részletek itt.
Kafka és a küszöb, 2. rész: június 19. szerda 18h
A Keresztelő és az Evangélista Michael, a Karácsonyi Gyűlés és a misztériumáramlatok
(Rudolf Steiner utolsó előadása mint egy második nagy karma-sorozat nyitánya)
2024. szeptember 28. szombat 16h - a MAT Michael-napi ünnepi előadása, Rudolf Steiner legutolsó előadásának (letzte Ansprache) 100. évfordulóján
Prokofjev Szeminárium négyhetente lesz, a következő időpontokban: január 17., február 14., március 13., április 10., május 8., június 5. (mindig szerdán 18 órától)
A május 8-i szeminárium témája: az Edith Maryon spirituális biográfiájáról szóló előadás tömörített ismétlése. További tervezett témák: a misztériumáramlatok kettes, hármas és négyes felosztásai, és Prokofjev Az év körforgása c. könyvének bemutatója.
A június 5-i szeminárium témája: Rilke, Kafka és Rudolf Steiner (Küszöb- és angyalélmény a 20. században - Kafka halálának 100. évfordulóján). 2. rész: június 19. szerda 18h
|
Utolsó frissítés ( 2024. június 06. )
|
Tovább...
|
2024. január 25. |
Száz éve, 1924. január 25-én hangzott el a svájci Bernben Rudolf Steiner első karma-előadása (Nap-kapu, Hold-kapu, Nap-karma, Hold-karma), amely az összkiadás sajátosságaiból (vagy furcsaságaiból) adódóan nem a karma-ciklusok első kötetében, hanem a hatodikban található (GA 240: az első három karma-előadás ebben a kötetben szerepel).
Az 1924-es karma-előadásokról mint a Karácsony Gyűlés egyik legszebb gyümölcséről is szó lesz Korcsog Balázs készülő könyvében: A Szeretet Alapköve (A Karácsonyi Gyűlés és gyümölcsei).
|
Utolsó frissítés ( 2024. január 30. )
|
2023. november 20. |
A belső tanítóra kell rátalálni
G. Ekler Ágnes beszélgetése Korcsog Balázzsal
Néhány részlet a beszélgetésből. A képre kattintva vagy itt meghallgatható:
"Nem foglalkozhatunk úgy antropozófiával, hogy ne foglalkoznánk Rudolf Steinerrel."
"Legnagyobb tanítását Steiner nem az előadásaival és a könyveivel, hanem az életútjával adta."
"A Goetheanum mindig ott van, ahol Rudolf Steiner szellemében tevékenykednek."
A Kor-Szó-Társ podcast-sorozat összes beszélgetése megtalálható itt.
|
Utolsó frissítés ( 2024. április 24. )
|
Tovább...
|
2023. november 01. |
Az előadás-sorozat 4. része március 30-án, Rudolf Steiner halálának 99. évfordulóján hangzik el a budapesti Rudolf Steiner Házban.
2. rész: A Pünkösdi Kongresszustól
a Karácsonyi Gyűlésig
(Az 1923-as Karácsonyi Gyűlés helye Rudolf Steiner életútján és az antropozófia történetében)
Rudolf Steiner Ház, 2023. december 2., szombat 16 óra
"Az 1923-as Karácsonyi Gyűlésen, az új, tisztán szellemi Alapkőletétel során Rudolf Steiner - az Alapkő-meditáció szavai és ritmusai révén - a jóakaratú emberek szívébe és lelkébe helyezte a Szeretet Alapkövét."
Részlet Korcsog Balázs készülő könyvéből: A Szeretet Alapköve. A Karácsonyi Gyűlés és gyümölcsei
3. rész: "Bárcsak meghallanák az emberek!"
(A Karácsonyi Gyűlés ezoterikus jelentősége)
Rudolf Steiner Ház, 2024. január 27., szombat 16 óra
ALAPKŐ-MEDITÁCIÓ új fordítás, egy holdcsomó után... itt olvasható
KI SZÓL ÍGY?: "Emberlélek!", "Bárcsak meghallanák az emberek!" - Egy ÓHAJ ez, egy szellemi lény óhaja az emberek felé. Ki lehet ez a lény? Ki szólhat így az emberhez? És miért nevezi Rudolf Steiner Szeretet-kőnek (Liebesstein) a Karácsonyi Gyűlés Alapkövét? - Ezekről (is) fogunk beszélni a jan. 27-i előadáson.
Az előadás-sorozat 3. része január 27-én, 4. része pedig március 30-án, Rudolf Steiner halálának 99. évfordulóján hangzik el a budapesti Rudolf Steiner Házban.
|
Utolsó frissítés ( 2024. február 04. )
|
Tovább...
|
2023. október 31. |
Tűzzel és Szellemmel
Antropozófiai írások - a szellemi horizont tisztaságáért
(a Karácsonyi Gyűlés és a szellemi Alapkőletétel százéves évfordulójára)
Hermann Hesse és a tűz kérdéséről, Kaspar Hauserről, korunk nátháni lelkéről, Michaelről és Mammonról mint ellen-korszellemről, és Rudolf Steiner spirituális biográfiájáról is lehet olvasni benne...
Könyvbemutató: november 8. szerda 18 óra, Rudolf Steiner Ház, Prokofjev Szeminárium
November 8-tól kapható a Rudolf Steiner Házban, a Keresztény Közösség Nádor utcai helyiségében, vagy megrendelhető a MAT online könyváruházában.
Könyveink, fordításköteteink itt megtalálhatók (részletes tartalomjegyzékkel).
|
Utolsó frissítés ( 2023. november 09. )
|
Tovább...
|
2023. szeptember 25. |
Az ezoterikus kereszténység igazi mestereiről és Rudolf Steiner lényéről valaha írott legjelentősebb könyv. Szergej Prokofjev szellemi hagyatéka.
Könyvbemutató szeptember 29-én, pénteken 17 órától a budapesti Rudolf Steiner Házban. Igazi Michael-napi esemény! Részletek itt.
Megrendelhető itt. Tartalom: (I. rész) (II. rész) (III. rész)
Megvásárolható a Rudolf Steiner Házban, vagy megrendelhető a MAT online könyváruházában.
Könyveink, fordításköteteink itt megtalálhatók (részletes tartalomjegyzékkel).
|
Utolsó frissítés ( 2023. december 08. )
|
Tovább...
|
2023. június 22. |
Előadás a világhelyzetről (2023. június 7., Rudolf Steiner Ház):
|
Utolsó frissítés ( 2023. július 19. )
|
Tovább...
|
2023. június 05. |
Csontváry géniusza. Az éteriség festője
A képre kattintva megtekinthető a Csontváry halálának 100. évfordulója alkalmából tartott 2019-es előadás felvétele.
A tartalomból: Csontváry életútja a modern szellemtudomány fényében; Csontváry három főművéről, vetítéssel egybekötve: a nagy Tátra-kép (nagy Tarpatak) mint élőlény; Taormina-képek a művészettörténetben és Csontváry nagy Taorminája mint éteri festészet; és A magányos cédrus mint Golgota-kép.
Az előadáshoz kapcsolódó 2019-es könyvbemutató: Az első szellemtudományos Csontváry-könyv.
Az évfordulóhoz kapcsolódó kiállítás a Szépművészti Múzeumban július 16-ig, majd augusztustól Pécsett látható.
|
Utolsó frissítés ( 2023. július 19. )
|
Tovább...
|
2023. március 20. |
Megrendelhető itt. A címlapot lásd itt.
Benne a szilveszteri Goetheanum-tűzkatasztrófáról szóló előadásom első felének 20 oldalas, kibővített anyaga. Szó esik a nagy német író, Hermann Hesse és a titokzatos mérnök kapcsolatáról, Hesse saját kezű leveleivel és rajzaival... (K. B.)
|
Utolsó frissítés ( 2023. március 23. )
|
2023. január 01. |
Petőfi 200
és Madách 200
és Himnusz 200
|
Utolsó frissítés ( 2023. március 21. )
|
Tovább...
|
2022. november 09. |
Könyvbemutató november 23-án szerdán 18 órától a Rudolf Steiner Házban.
A könyv megvásárolható a Rudolf Steiner Házban (1026 Bp., Riadó u. 2/b), a Keresztény Közösség Nádor utcai helyiségében, vagy megrendelhető a MAT online könyváruházában (antropozofia.hu/webaruhaz): Harc az orosz kultúrcsíráért.
|
Utolsó frissítés ( 2022. december 05. )
|
2022. július 20. |
Tusványos előtt és után… (2022)
Szolzsenyicintől a Friedman-doktrínáig
Az észt és örmény származású Armen Töugu „A háború
kísértete” című írásában az orosz organizmus májszerveként tekint
Ukrajnára,[1]
Oroszország „éléskamrájára” („az ukrán feketeföld vidéke az orosz lény májának
szerepét tölti be”), és az egész ukrajnai konfliktust az orosz organizmus májának
fertőzéses-gyulladásos megbetegedéseként értelmezi, s hangsúlyozza, hogy „Ukrajnának
mint Oroszország egyik létfontosságú szervének szétesése (…) egész Oroszország
számára életveszélyes lehet. Az ember a májának egy kis részével is tovább élhet,
de teljesen e nélkül a létfontosságú szerv nélkül huzamosabb ideig nem tud életben
maradni. Ezért a mai Ukrajna egy részének mindenképpen orosz befolyás alatt
kell maradnia, hogy Oroszország mint lény, mint élő organizmus életben maradjon.
Így nézve érthetővé válik, miért ütközik elkeseredett orosz ellenállásba minden
arra irányuló kísérlet, hogy elszakítsák Ukrajnát Oroszországtól. Ha a NATO
bevonul Ukrajnába [vagyis ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba és csapatokat
telepítenek az országba], azzal úgyszólván Oroszország májának szegezik a kést.
S aligha számíthatunk arra, hogy Oroszország ezt ellenállás nélkül tűrni fogja…”[2]
– Armen Töugu profetikusnak bizonyuló soraiból nemcsak a 2014/15-ös ukrajnai
eseményeket (EuroMajdan, Krím), hanem a 2022-es háborús konfliktust is teljesen
más fényben (spirituális nézőpontból) láthatjuk, és nem úgy, ahogy erről a hivatalos,
nyugati narratíva szól (orosz agresszió, Putyin őrültsége stb.) – a helyzet ennek
épp az ellenkezője: az orosz elnök ilyen értelemben az orosz organizmus, az
orosz lény földrajzi vetületének – mondjuk ki: az előrehaladó, jövőbemutató orosz
népszellem működési területének – védelmezője a spirituális értelemben
is jogosulatlan nyugati terjeszkedéssel szemben!*
|
Utolsó frissítés ( 2023. június 12. )
|
Tovább...
|
2022. július 17. |
A 20. század képe: Drezda romjai 1945-ben A „migrációs válság”
Háború Európa ellen
Száz
évvel az első világháború kitörése után a háború új formája zajlik Európában,
pontosabban: Európa ellen. A 2014/2015-ös
migránsáradatot figyelve két dolgot ugyanis már most megállapíthatunk:
|
Utolsó frissítés ( 2022. július 20. )
|
Tovább...
|
2022. május 29. |
Az áprilisi előadás felvétele
megtekinthető:
Harc az orosz
kultúrcsíráért
(Az orosz nép külső és
belső lénye -
a jelenlegi események
és jövőbeli missziója fényében)
Korcsog Balázs előadása
2022. április 1-én a budapesti Rudolf Steiner Házban
A képre kattintva vagy itt megnézhető: https://youtu.be/CWIy90k-qN8
A tartalomból:
Az oroszság külső és belső lénye (A három külső
államalkotó tényező és az igazi orosz lélek)
Oroszország három fővárosa mint az orosz organizmus és
orosz lélek részei
A kelet-európai nép hármassága (A három orosz testvérnép)
Közép- és Kelet-Európa együttműködése (Az előrehaladó
szellemek világterve és az „ellen-világterv”)
|
Utolsó frissítés ( 2023. július 20. )
|
Tovább...
|
2022. április 20. |
Du, meines Erdenraumes Geist!
Enthülle Deines Alters Licht
Der Christ-begabten Seele,
Dass strebend sie finden kann
Im Chor der Friedenssphären
Dich, tönend von Lob und Macht
Des Christ-ergebenen Menschensinns!
|
Te, földi térségem szelleme!
Tárd fel korodat, lényed fényét
A Krisztus felé törekvő léleknek,
Hogy a Béke szféráinak kórusában
Megtalálhasson Téged,
A Krisztushoz hű emberi értelem
Hatalmát és dicsőségét zengve.
|
(Korcsog
Balázs fordítása)
|
Utolsó frissítés ( 2022. április 20. )
|
Tovább...
|
2022. április 19. |
A népszellemhez szóló Béke-spruch
(Rudolf Steiner szavai az első világháború elejéről)
A
jelenlegi emberiség számára még nem könnyű, különösen napjainkban, hogy kellő
objektivitással és elfogulatlansággal belássa mindazt, amire a szellemtudomány
keretében sokszor rámutattunk, s ami a népszellemekről szóló előadásokban is
benne van. Azoknak, akik korunk igazi, valódi szellemének megfelelően akarnak foglalkozni
a szellemi élettel, meg kell érteniük, hogy a népszellemek, az igazi, valódi néplelkek
egyfajta kórust képeznek, amelyben ők már teljes összhangban élnek együtt. Ám
az embernek utat kell találnia az ő lényükhöz, s ez csak szellemi úton
lehetséges.
Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogyan találhatunk utat a
népszellemhez, miként folytathatunk meghitt párbeszédet, bizalmas, belső párbeszédet
annak a népnek a szellemével, amelyhez tartozunk. Csak tanácsolni tudom, hogy
ha van néhány percük, különösen a mostani időkben, használják a „Du, meines
Erdenraumes Geist!” („Te, földi
térségem szelleme!”) kezdetű, a népszellemhez szóló spruchot, hogy képesek
legyenek eligazodni a jelenlegi világhelyzetben.
|
Utolsó frissítés ( 2022. április 20. )
|
Tovább...
|
2022. április 12. |
Harc az orosz kultúrcsíráért
Az orosz nép külső és
belső lénye – a jelenlegi események és
jövőbeli missziója fényében
(1. rész)
A modern szellemtudomány és az orosz szellem
(Blavatszkaja – Steiner – Prokofjev)
Rudolf Steiner 1914-ben, az első világháború elején,
különböző európai nemzetekből származó antropozófus hallgatóinak adott egy Béke-spruchot. A svájci Dornach, az antropozófia földi központja
elég közel feküdt az akkori francia–német frontvonalakhoz – így Dornachban hallani
lehetett az ágyúdörgést, s éjszakánként látták a felvillanó torkolattüzek és robbanások
fényét.
Dornachban ekkor javában
zajlottak az akkor még János-épületnek nevezett későbbi Goetheanum – a
modern misztériumok tervezett földi központjának – építési munkálatai. Ezekben
a munkákban Rudolf Steiner mellett sok antropozófus is részt vett, Európa számos,
akkor egymással hadban álló országából. Az első Goetheanum faépületének
építési, festési, fafaragási, üvegezési munkáin békében dolgoztak együtt a
német, osztrák, francia, angol – és orosz antropozófusok. És amikor kitört a háború,
az európai népek testvérgyilkos háborúja, Rudolf Steinernek – aki osztrák-német
származású volt – esze ágában sem volt eltávolítani vagy hazaküldeni a János-épület
építési munkálatairól a háborúban ellentétes oldalon harcoló nemzetek fiait
és lányait. Így az oroszokat sem. Sok orosz antropozófus vett részt továbbra is
az új idők korszerű misztériumtemplomának felépítésében.[1]
De az akkoriban kibontakozó euritmia is elképzelhetetlen az első
generáció fiatal orosz euritmistái nélkül. Tatyjana Kiszeljova, Aszja Turgenyeva,
Makszimilian Volosin, Margarita Volosina, Klavdija Bugajeva, Borisz Bugajev (alias
Andrej Belij – oroszosan ejtsd: bélüj, „jerivel”) és még sok orosz antropozófus
volt ott Rudolf Steiner mellett Dornachban, vett részt az előadásain, a
Goetheanum építési munkálataiban, vagy az euritmia kibontakozásában. Fontos és
talán a legfinomabb, legérzékenyebb visszaemlékezéseket köszönhetjük nekik
Rudolf Steinerről és környezetéről: Andrej Belij „Életátalakulásá”-ban (Verwandeln
des Lebens) és Titkos feljegyzéseiben, Margarita Volosina A zöld
kígyójában vagy Aszja Turgenyeva visszaemlékezéseiben ma is élő
szemtanúként tudósítanak bennünket erről az időszakról.[2]
Belij második felesége, Klavdija Bugajeva pedig egyenesen ezzel a címmel foglalta
össze emlékeit: „Hogyan élte át Rudolf Steinert – egy orosz lélek” (Wie eine
russische Seele Rudolf Steiner erlebte).[3]
|
Utolsó frissítés ( 2022. május 09. )
|
Tovább...
|
2022. március 11. |
Ukrajna
„Határország”
Adalékok az ukrajnai háború értelmezéséhez
Zbigniew Brzezinski - aki évtizedek óta az Egyesült Államok
geopolitikájának szürke eminenciása -, A nagy sakktábla című könyvében a következőket írja az USA hegemóniájának megőrzéséről: „A világot az uralja,
aki Eurázsiát uralja. De aki Eurázsiát uralni akarja, annak Oroszországot kell
uralnia. És aki uralni akarja
Oroszországot, annak ki kell szakítania Ukrajnát az orosz érdekszférából.”
Kai Ehlers „West-EU und Ost-EU. Konflikt statt Perspektive” [Nyugat-EU és Kelet-EU. Távlat helyett konfliktus] című cikkéből. Das Goetheanum, 2014/11. (2014. március 14.), 5. o.
|
Utolsó frissítés ( 2022. március 11. )
|
Tovább...
|
2022. január 28. |
Nemi identitás és karma
A férfi-nő kérdés múltja, jelene, jövője
https://youtu.be/9fsTISlGwP0
Az előadás átfogó képet ad a nemi identitás kérdéséről a modern szellemtudomány nézőpontjából, és Rudolf Steiner kutatásai alapján segít megvilágítani és helyre tenni korunk nemi identitásválságát.
A képre kattintva megtekinthető.
|
Utolsó frissítés ( 2023. július 19. )
|
Tovább...
|
2021. december 30. |
2021-es szellemtudományos gyorsmérleg
Hitler, Merkel, Metaverzum
·
minden akadály és
hátráltató tényező ellenére március közepére megjelent A MAGYAR GÉNIUSZ című új
könyvem, a magyar népszellem témájának első szellemtudományos feldolgozása. (Megrendelhető
itt: A Magyar géniusz – Magyar Antropozófiai Társaság (antropozofia.hu))
· tavasszal két online
közvetített előadást tartottam Rudolf Steiner születésének körülményeiről (az
1. részben a család és a szülőhely, a 2. részben a születés időpontjának
szellemi összefüggéseiről), mindkét előadás visszanézhető (mindkettő 30 percnél
kezdődik): az 1. rész itt: https://fb.watch/adsgbsKd_I/,
a 2. rész itt: https://fb.watch/adspXFpHAS/
· ősszel (szeptember
végétől december végéig) hét előadás hangzott el a Rudolf Steiner Házban, a
szerdai Prokofjev Szeminárium keretében, köztük külön előadás szólt MICHAEL,
MAMMON és az 1879-es év spirituális jelentőségéről (azóta megjelent az AntropoSophia
lapban és az Európai Közép-ben is), külön alkalommal foglalkozunk (Tóth
Márk Szabad Gondolat-ban olvasható kiváló cikke alapján) Rudolf Steiner
és a HIMLŐOLTÁS kérdésével (az antropozófus körökben ezzel kapcsolatban
terjesztett valótlanságok, manipulációk és félrevezetések miatt), és legutóbb,
dec. 22-én éves összefoglalót tartottam az utóbbi hónapok két fontos fejleménye
kapcsán: (1) METÁ-vá, azaz METAVERZUMMÁ, a való világ „helyettesítőjének” szánt
virtuális valóságvilággá alakul a Facebook, illetve (2) az új német kormánnyal
új szakaszhoz érkezik az európai Közép elleni százéves háború, melynek végrehajtói
- Európa és Németország „sírásói”: Hitler, Merkel, és társaik
· a METÁ-ról szóló október végi bejelentés az év egyik (ha nem a)
legfontosabb eseménye volt, szellemtudományos nézőpontból is: itt bújik ki a szög
a zsákból, hogy mire megy ki a játék, hogy miről is szólt valójában a tavalyi és az idei esztendő. Az emberhez legközelebbi
érzékfeletti világba (az éteriségbe, ahol korunkban Krisztus megtapasztalható) való felemelkedés helyett a természetalatti,
alsó asztrális világ virtuális valóságába akarják zárni az embereket. Ez az ellen- vagy árnyékuniverzum a Metaverzum, röviden META. (Rövid összefoglaló a bejelentésről itt olvasható: https://forbes.hu/uzlet/meta-facebook-metaverzum-video/)
·
az év második felében
lefordítottam Szergej Prokofjev Rudolf Steiner és az ezoterikus
kereszténység mesterei című könyvének első harmadát (a tervek szerint őszre
elkészül a teljes könyv). A többi téma mellett ennek első, bevezető fejezetét dolgoztuk fel a Prokofjev Szeminárium alkalmain. Jövőre a hét mesterrel
folytatjuk: Mánival, Jézus mesterrel, Szkíthiánosszal és a többiekkel...!!!
·
több tanulmányom és
fordításom is megjelent az Európai Közép, az AntropoSophia és a Michaeliták
című lapokban (lásd itt: Novalis Szellemtudományi és antropozófiai folyóirat - Szellemtudományos folyóirat-publikációk (2003-2021))
· és idén
is számos cikkemet és fordításomat föltettem a 14 éve saját erőből működtetett Novalis-ra... (ide :-)
Korcsog Balázs
|
Utolsó frissítés ( 2021. december 31. )
|
2021. november 29. |
„Minden tetőről látni a
napot”
Pilinszky és az
éteri Krisztus-élmény
„Én nem akarok egyéb
lenni, mint tanúságtevő.”
Pilinszky életműve annak az elhíresült adornói kijelentésnek
az élő cáfolata, hogy „Auschwitz után nem lehet – illetve barbárság – verset írni”. De mit mondhatunk spirituális nézőpontból Pilinszky gyermeki-angyali lényéről? Különleges megszólalásmódjáról, versnyelvéről…? Kisesszé egy magyar géniuszról.
November 27-én volt száz éve, hogy Pilinszky
János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője megszületett. Úgy adódott,
hogy éppen ezen a napon együtt volt néhány antropozófus, és beszélgetett.
„Egyáltalán találkozott már
valaki az éteri Krisztussal?” – kérdezte egyikük, az antropozófus
körökben sokat emlegetett újraeljövetelre, Krisztus éteri megjelenésére utalva.
„Pilinszky!” – mondta erre
valaki.
Igen.
|
Utolsó frissítés ( 2022. december 15. )
|
Tovább...
|
2021. november 09. |
Michael, Mammon, Mihály – 1879
1. rész: Michael vagy Mihály?
Hogyan mondta ki Rudolf
Steiner a jelenlegi korszellem nevét?
A Michael héber eredetű név, onnan került át a
görögbe, majd a latinba, és a legtöbb európai nyelv innen vette át. A név
eredeti héber jelentése: aki (MI) olyan, mint (KÁ) isten (ÉL). Vagyis már maga a
Michael név is az azt viselő szellemi lény működésének lényegére utal: Michaelre
mint közvetítőre, mint Isten orcájára, aki a Golgotai misztérium előtt
Jahve mint Hold-isten (Hold-eloha) impulzusait közvetítette az ókori
zsidó nép számára, a Golgotai misztérium után viszont Krisztus
orcájává vált, s azóta a Földre költözött kozmikus Nap-szellem impulzusait közvetíti
az egész emberiség számára.
Így Michaelnek már a
nevében is benne rejlik a hármasság princípiuma. És a Rudolf Steiner által
hozott modern szellemtudomány értelmében – melynek éppen Michael az egyik
legfőbb szellemi inspirátora – a makro- és a mikrokozmosznak is a hármasság a
legfőbb alapelve: a világ és az ember is hármas tagolódású, vagyis nem a
kettősség, hanem minden téren a hármasság az alapelve (test, lélek,
szellem; gondolkodás, érzés, akarat; fejrendszer, keringési rendszer, végtagrendszer;
gazdasági élet, jogi élet, szellemi élet; és így tovább).
De hogyan mondta ki Rudolf Steiner a jelenlegi
korszellem, Michael nevét? És miért fontos ez?
|
Utolsó frissítés ( 2021. november 25. )
|
Tovább...
|
2021. október 04. |
A »GA 2025« projektről
(Steiner halálának
centenáriumára teljessé válik az életműkiadás)
Kevés hír jut el a magyar antropozófusokhoz a
nemzetközi és a dornachi antropozófiai életből. Ezért is fontos, hogy röviden
beszámoljunk az utóbbi évek egyik legjelentősebb antropozófiai kezdeményezéséről:
Rudolf Steiner halálának közelgő centenáriumára (2025) teljessé akarják tenni a
modern szellemtudomány alapítójának életműkiadását, a röviden csak GA-ként
emlegetett sorozatot (GesamtAusgabe: összkiadás).
Steiner műveinek összkiadása
1961-ben, a szerző születésének centenáriumi évében kezdődött, és azóta is a világ
egyik legnagyobb könyvkiadói vállalkozásának számít, ami az egyes szerzők
műveinek kiadását illeti. Máig összesen 417 kötet jelent meg a sorozatban (a
zsebkönyvekkel, tematikus válogatásokkal és egyéb kiadványokkal együtt). A
Steiner-összkiadást eredetileg 354 kötetre tervezték, ebből a mostani projekt
kezdetéig csaknem 300 kötet látott napvilágot.
|
Utolsó frissítés ( 2021. október 16. )
|
Tovább...
|
2021. augusztus 31. |
Szergej O. Prokofjev
Rudolf Steiner, a
Teozófiai Társaság és a Nyugat mesterei
(Rudolf Steiner és az ezoterikus kereszténység mesterei, I/1. fejezet)
3. rész: A nyugati ezotéria valódi mesterei
Rudolf Steiner a hallgatóit e centrális közlésekre előkészítve mélyítette el és bővítette ki 1909-ben az ezoterikus kereszténység mestereinek
bemutatását. Ennek jegyében utalt arra a „Buddhától Krisztushoz” című előadásában,
melyet a Teozófiai Társaság európai szekcióinak következő nemzetközi kongresszusán,
Budapesten tartottak 1909 májusában, hogy a rózsakeresztesek ezoterikus iskoláiban
kezdettől fogva olyan nagy beavatottak tanítottak, mint Zarathusztra (Jézus mester),
Szkíthiánosz és Gótama Buddha (utóbbi érzékfeletti testben, ún. nirmanakajában).
Ők mindnyájan a keresztény misztériumokat tanították a tanítványaiknak, melyek
középpontja a kozmikus Krisztus-lény és a Golgotai misztérium centrális jelentőségének
megértése az egész földfejlődés szempontjából. Ezen a kongresszuson Rudolf Steiner
a Teozófiai Társaság vezetőinek jelenlétében a következőket mondta: „Ő [Gótama
Buddha] egyike volt azoknak, akikkel mi együtt élünk a rózsakeresztes
teozófiában. Három mestert neveztünk meg: Zarathaszt (Zarathusztrát), Szkíthiánoszt
és Boddhát vagy Buddhát.” (GA 109, 1909. máj. 31.)
|
Utolsó frissítés ( 2021. augusztus 31. )
|
Tovább...
|
2021. augusztus 16. |
Szergej O. Prokofjev
Rudolf Steiner, a
Teozófiai Társaság és a Nyugat mesterei
(Rudolf Steiner és az ezoterikus
kereszténység mesterei, I/1. fejezet)
2. rész: Az 1909-es év spirituális jelentősége
Ez az egész fejlődés az 1909-es év elejétől kezdve
döntően megváltozott. Rudolf Steiner szellemtudományi kutatása szerint ezt az
évet kell a kiindulópontnak tekinteni korunk legjelentősebb szellemi eseményével:
Krisztus éteri alakban, azaz tisztán érzékfeletti formában történő „visszatérésével”
kapcsolatban (lásd GA 175, 1917. febr. 6.). Az egész emberiség számára általánosan
a 20. század harmincas éveitől kezdődően vált átélhetővé ez az esemény, a beavatottak
számára viszont, magasabb síkokon, már 1909-ben elkezdődött. Ha figyelembe vesszük,
hogy a Teozófiai Társaságban éppen ebben az esztendőben vette kezdetét Krisnamúrti
elhíresült és tragikus története, akkor megérthetjük, hogy Rudolf Steiner később
miért beszélt olyan határozottan azokról a Krisztus-ellenes (antikrisztusi)
erőkről, akik e „kalandos vállalkozás” mögött álltak. Hiszen a Krisnamúrti-ügy mögött
okkult hatalmak rejtőztek, akik tudtak az „újraeljövetel” titkáról, s abban a pillanatban,
amikor az éteri Krisztus megjelent, megpróbáltak a fizikai síkon
egy hamis messiást szembeállítani vele.
|
Utolsó frissítés ( 2021. augusztus 20. )
|
Tovább...
|
2021. július 19. |
Szergej O. Prokofjev
Rudolf Steiner, a
Teozófiai Társaság és a Nyugat mesterei
(Rudolf Steiner és az ezoterikus
kereszténység mesterei, I/1. fejezet)
1. rész: Visszavezetni a teozófiai mozgalmat rózsakeresztes
gyökereihez
Az antropozófiai mozgalom fejlődése, történetileg
nézve, a Teozófiai Társaságon belül kezdődött, ahová meghívták Rudolf Steinert,
hogy tartson előadásokat, legelőször Nietzschéről, 1900-ban bekövetkezett halála
kapcsán, később pedig saját belátása szerinti témákról. Előadásainak olyan
sikere volt, hogy már 1902-ben felkérték, hogy legyen a Teozófiai Társaság tagja,
s egyúttal vállalja el az éppen akkor megalakuló német szekció főtitkári posztját.
Rudolf Steiner elfogadta a
felkérést, mivel a Teozófiai Társaság vezetősége teljes szellemi szabadságot biztosított
a munkájához a német szekción belül. Így Steiner a Teozófiai Társaságban a
kezdet kezdetétől olyasvalamit nyújtott, amit – az ő saját szavaival – ott „sehol
sem tanítottak” (GA 28, XXX. fejezet): megismertette hallgatóit az ezoterikus vagy
rózsakeresztes kereszténység alapvető igazságaival. Világosan tanúskodik erről
az első két nagy előadásciklus, amit Rudolf Steiner 1901 és 1902 telén tartott a
Teozófiai Társaságban, s amit a keresztény misztikusoknak, illetve a kereszténység
mint spirituális-misztikus tény témájának szentelt (később könyvvé is átdolgozta
mindkét ciklust: GA 7 és GA 8).
|
Utolsó frissítés ( 2021. augusztus 01. )
|
Tovább...
|
2021. június 03. |
A Szergej O. Prokofjev Akadémia
megnyitója Heidelbergben
„A transzhumanizmus technokrata emberképével az Ember
valódi képét kell szembeállítanunk…!”
2021. április 11-én, egy vasárnapi napon, Ralf
Gleide és Ricarda Murswiek vezetésével Heidelbergben megnyílt a Szergej O.
Prokofjev Akadémia. A szűk körben tartott eseményen felszólalt Astrid
Prokofieff [Szergej Prokofjev özvegye], Ricarda Murswiek, Ralf Gleide és Friedrich
Engelhardt. A megnyitót zene és az Alapkő-meditáció felolvasása keretezte.
A Szergej O. Prokofjev Akadémia azt tekinti feladatának,
hogy a világunkat egyre inkább elsötétítő történések közepette a figyelmet a
20. század és a rákövetkező évszázadok Nagy Eseményére irányítsa: Krisztus
megjelenésére az éteriségben. A technokrata emberképpel, ahogy az például a
transzhumanizmusban megjelenik, az Ember valódi képét kell szembeállítanunk.
Kevesen kutatták olyan elmélyülten Rudolf Steiner nyomán ezt a képet, mint
Szergej O. Prokofjev. Az ő munkássága roppant körültekintően, ugyanakkor nagyon
erőteljesen tárja fel a Krisztus-impulzus mélységeit. A Prokofjev Akadémiának
az a célkitűzése, hogy gondozza ezt az életművet, és tovább vigye, s amennyire
lehetséges, közkinccsé tegye a Prokofjev által alkalmazott kutatási módszert,
amely az antropozófia kutatási módszerét magát testesíti meg. Mindezt
előadások, szemináriumok, konferenciák és publikációk segítségével.
(fordította: Korcsog Balázs)
A
tudósítás az Ein Nachrichtenblatt nevű független dornachi hírlevél 2021.
május 2-i számában jelent meg (Nr. 10/2021, p. 15.).
|
Utolsó frissítés ( 2021. június 03. )
|
Tovább...
|
2021. május 20. |
Szergej O. Prokofjev
Rudolf Steiner – egy spirituális
biográfia töredéke
Ralf Gleide könyvismertetője
Kerek száz esztendő választ el bennünket Rudolf Steiner
életének utolsó éveitől. Ennek fényében felmerül a kérdés, hogy a történelmi
távolság vajon szükségszerűen a vele való kapcsolat elvesztéséhez vezet, vagy egy
másik szinten e kapcsolat elmélyülésének a lehetőségét is magában hordozza. Ehhez
jön még az a kérdés, hogy Rudolf Steiner jelenleg vajon újra megtestesült
állapotban van-e, s ma milyen módon tudunk találkozni vele. Szergej Prokofjev
rendkívül intenzíven foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, s e befejezetlenül
maradt könyvében belátható szempontokat ad ezek megválaszolásához.
|
Utolsó frissítés ( 2021. november 25. )
|
Tovább...
|
2021. április 15. |
Terry Boardman
Ahrimán inkarnációja: mikor
és hol?
3. rész
Két amerikai szobor
Képzeljék maguk elé a Szabadság-szobrot, mely
a római Libertas (Szabadság) istennő mintájára készült, római öltözékben, rideg
arcvonásokkal és a feje körül hét éles fénysugárral. A szobor euritmiai mozdulata
lényegében az „i” hangnak felel meg, az „ego” és/vagy az „én” magánhangzójának.
Ez jelenthet egyfelől önzést és önérvényesítést, de jelentheti a magasabb Én
kiegyensúlyozottságát (ahogy Steiner szoborcsoportján is láthatjuk a Goetheanumban),
a megismerés fáklyáját tartva. A szobor hivatalos neve: „A Szabadság
megvilágosítja a világot” – szerénynek éppen nem mondható igény! A könyvön, melyet
a nőalak a bal kezében tart, az 1776. július 4. felirat áll, római számokkal.
|
Utolsó frissítés ( 2021. április 16. )
|
Tovább...
|
2021. március 30. |
Steiner beavatási foka
„Miniesszé” A Magyar géniusz című könyvből
A
modern szellemtudomány megalapozását jelentő életművével, melyet az 1923/24-es
Karácsonyi Gyűléssel koronázott meg, Rudolf Steiner maga is olyan beavatási
fokot ért el, hogy halála után – későbbi fizikai megtestesüléseitől függetlenül
–, kizárólag szellemi úton is kapcsolatba lehet lépni vele, bizonyos
feltételekkel. („Csak a fizikai síkot kell elhagynom…” – mondta Steiner
a halála előtt Ita Wegmannak.) Ezt a beavatási fokot fejezi ki az az imagináció
is, melyet Steiner Ita Wegmannak adott: egy oltár áll a szellemi világban, és
ketten állnak előtte: (szemből nézve) jobbra Christian Rosenkreutz kék
stólában, balra Rudolf Steiner vörös stólában. (Lásd pl. Viktor Stracke: Das
Geistgebäude der Rosenkreuzer [A rózsakeresztesek szellemi építménye]. Verlag am Goetheanum, 1993, 20062. 236.
o.)
Az itt említett imagináció értelmében –
az 1923-as Karácsonyi Gyűlés véghezvitelével – Rudolf Steiner beavatási foka és
jövőbeli működése Christian Rosenkreutzéhoz lesz hasonlatos: fizikailag is
megtestesül majd ugyan, de nem ez lesz a lényeg, legerősebb hatását ezentúl éterileg
fejti majd ki! – Szergej O. Prokofjev szerint ezért nem Steiner esetleges reinkarnációját
kell keresnünk, hanem szellemileg kell kapcsolódnunk a tanítóként hozott
munkásságához, hiszen most és a jövőben is mindenekelőtt szellemi síkon
tudunk kapcsolatba lépni vele. Vagyis nem egy újabb nagy tanítóra kell várnunk:
a tanító itt van, csak nem a fizikai síkon! – Ahogy Christian Rosenkreutz
esetében sem!
|
Utolsó frissítés ( 2021. április 02. )
|
Tovább...
|
2021. március 17. |
Korcsog Balázs
A Magyar géniusz
A magyar népszellem, nyelvszellem
és gondolkodásszellem nyomában
Első kötet
A modern magyarság
A magyar
antropozófiai élet régi nagy adóssága Rudolf Steiner magyarsággal kapcsolatos
közléseinek korszerű, módszeres és szellemtudományos alapokon álló feldolgozása.
Korcsog Balázs kétkötetesre tervezett könyvéből bepillantást kaphatunk Steiner
magyarság-képébe, s abba, mit tudhatunk a magyar népet vezető isteni-szellemi lényekről
a modern szellemtudomány nézőpontjából. Steiner eddig ismertnek vélt kijelentései
is új megvilágításba kerülnek az itt olvasható új, hiteles fordításokból, és olyan,
magyarul eddig publikálatlan Steiner-közléseket is tartalmaz mindkét kötet,
melyek nélkül nem alkothatunk valós képet a magyar nép spirituális történelméről.
Részlet
a könyvből:
„Ha
a magyar nép arkangyalát keressük, akkor nekünk sem ennek a lénynek a nevével
– a magyar népszellem konkrét megnevezésével – kell foglalkoznunk, hanem azzal,
hol érhető tetten az ő kézjegye: hogyan nyilvánulnak meg a magyar népszellem sajátosságai
és inspirációi Deák és Széchenyi közéleti munkásságában, Petőfi és Arany lírájában,
Madách „emberiségdrámájában”, Katona és Erkel Bánk bánjában, Csontváry napút-távlatában,
Bartók Kékszakállújában, vagy Krúdy és Huszárik Szindbádjában, Latinovits
versmondásában, a népdaléneklésre épülő Kodály-módszerben, Kós Károly és
Makovecz organikus épületeiben… – a magyar nép legnagyszerűbb szellemi és
kulturális teljesítményeiben. A magyaroknak is úgy kellene megbecsülniük népük
e kimagasló kulturális értékeit, szellemi vívmányait és művészi alkotásait, mint
saját népszellemük adományait.”
|
Utolsó frissítés ( 2022. június 07. )
|
Tovább...
|
2021. március 12. |
Március közepétől kapható a Rudolf Steiner Házban (Riadó u. 2/b), a MAT online könyváruházában és a Keresztény Közösség Nádor utcai helyiségében.
|
Utolsó frissítés ( 2022. február 26. )
|
2020. november 07. |
Terry Boardman
Ahrimán inkarnációja: mikor
és hol?
(1. rész)
Rudolf Steiner 1919 végén tartott nyolc
előadásában tett utalásokat Ahrimán inkarnációjára. Mielőtt ezekkel foglalkoznék,
bevezetésképpen röviden szeretnék kitérni néhány korábbi kijelentésére.
1918. július 16-án, azon a
napon, amikor a bolsevikok kivégezték a cári családot Oroszországban, aznap beszélt
Rudolf Steiner (GA 181) „az ahrimáni szellem egy megtestesüléséről” Enrico
Dandalo velencei dózséban (hercegben), aki sokat tett azért, hogy eltérítse
a negyedik keresztes háború menetét 1204-ben, azét a keresztes háborúét, amely Konstantinápoly
kifosztásához vezetett. Ez körülbelül 700 évvel, vagyis nagyjából egy
kultúrkorszak egyharmadával korábban történt. Mindig érdekes meghallgatni, miket
mond Rudolf Steiner Velencéről. Ez a szigetszerű kereskedőállam rendkívül
fontos szerepet játszott Európa és a nyugati világ történetében. De ennek
részleteibe most nem tudok belemenni.
Röviden ennyit Steinernek
arról az utalásáról, amely, ezt fontos megjegyeznünk, nem magának Ahrimánnak,
hanem egy ahrimáni szellemnek az inkarnációjára vonatkozik, jelen esetben
Dandalóban, a velencei dózse személyében. Velence volt az a város, amely később
Anglia és az USA kereskedelmi és imperialista törekvéseinek mintapéldája lett.
|
Utolsó frissítés ( 2021. április 15. )
|
Tovább...
|
2020. július 10. |
Világjárvány vagy
eltervezett
akció?
„A jövőben csak egy
választási lehetősége lesz az úgynevezett civilizált világnak: egyfelől a
bolsevizmus, másfelől a hármas tagozódás. És aki nem látja be, hogy a jövőben
csupán e két dolog közül választhatunk, az semmit sem ért az események
menetéből.”
(Rudolf Steiner, GA 199,
1920. aug. 7-i előadás)
Azok, akik foglalkoztak antropozófiával vagy
Goethe Faustjával, lelkileg jól előkészültek a jelenlegi eseményekre.
Antropozófiai tanulmányaink hosszú évei alatt mindig arról olvastunk, írtunk és
beszéltünk, hogy a modern, „fausti” ember csak akkor jut tovább a tudati lélek
fejlődésében, ha szembesül a Gonosszal, és azon is fáradozik, hogy átlássa a Gonosz
működését, s így váljon érettebbé. Korunk szociális és szellemi betegségét
eddig csak egyes jelenségekben érzékelhettük. Most azonban olyan erővel mutatkozott
meg ez a betegség, ami eddig teljesen elképzelhetetlen volt számunkra. Most
szervezetünk legkisebb sejtjeiig menően megtapasztalhattuk, hogyan hívják a Gonosz
ábrázatát: Hazugságnak! Ez a hazugságvírus többé-kevésbé minden nemzetet
érintett, s rövid idő alatt a feje tetejére állította mindennapi életünk
ritmusát és szokásait.
|
Utolsó frissítés ( 2021. május 05. )
|
Tovább...
|
2020. június 29. |
A szellemi kutatás
alaptörvénye
Rudolf Steiner 1909-es
budapesti
figyelmeztetése
Minden tudományos kutatásnak, így a Rudolf Steiner
által hozott modern szellemtudománynak is az egyik alaptörvénye, hogy jogosulatlan
minden olyan kutatás, amelyik nem veszi figyelembe a már elért eredményeket.
Egy képi hasonlattal élve: olyan ez, mintha úgy akarnánk meghódítani egy
hegycsúcsot, hogy közben nem törődnénk vele: volt már, aki
feljutott erre a csúcsra…
Ennek a törvénynek van egy exoterikus és egy ezoterikus oldala. Exoterikus értelemben a külső tudományos vizsgálódás is mindig úgy kezdődik, hogy a kutató mindent megkeres és elolvas, amit az adott témában addig írtak. (És ez csupán a kiindulópontja a kutatásnak.) De ennek a törvénynek van egy ezoterikus oldala is, amelyre Rudolf Steiner világított rá, méghozzá az egyik budapesti előadásában, az 1909-ben itt megrendezett teozófus kongresszust követő napokban:
|
Utolsó frissítés ( 2020. december 17. )
|
Tovább...
|
2020. május 10. |
Ahrimán egyik Musk-ja
Elon Musk, a Tesla és az 5G-műholdakat felbocsátó SpaceX tulajdonosa, a Neuralink technológia (az emberi agyba ültetett számítógép) úttörője újszülött gyermekének az „X Æ A-12” nevet adta párjával, mintha egy robot vagy cyborg lenne a Csillagok háborújából. A névadásról ő maga számolt be. A név okkult elemeket is tartalmaz: az A-12 az Archangel-12-re (magyarul Arkangyal 12), a CIA felderítő repülőjére utal, amit később továbbfejlesztettek SR-71 Blackbird (Fekete madár) néven. Elon Musk – Ahrimánnak ez a „maszkja” – tehát az „Arkangyal 12” névre keresztelte újszülött gyermekét. Vajon miért? Mire utal ezzel? – Ez ugyanis egy szellemi lénynek a neve…
A készülődő Világdiktatúra egyik fő építőeleme, hogy a tényleges hatalom egyre inkább olyan magánemberek kezébe kerül a világban, akiket erre a tevékenységre senki sem hatalmazott fel (pontosabban: NEM EMBER hatalmazta fel őket): AHRIMÁN földi inkarnációjának legfőbb előkészítői ők, a hazugság és halál fejedelmének földi útját egyengetik, az ő egész Földet behálózó digitális diktatúráját építik.
|
Utolsó frissítés ( 2020. december 17. )
|
Tovább...
|
2020. március 20. |
Hölderlin – Hegel –Beethoven
születésének 250. évfordulója
„Hölderlin ist ihnen unbekannt?
Tavaly volt Leonardo, idén Raffaello halálának 500. évfordulója. A két reneszánsz géniusz mellett (a harmadik természetesen Michelangelo) idén egy másik kiemelkedő szellemi csomópont, a német idealizmus és klasszika időszakának nagyjaira is emlékezhetünk: idén március 20-án van Hölderlin, augusztus 27-én Hegel, december 17-én pedig Beethoven születésének 250. évfordulója.
Hölderlin, Hegel, Beethoven. – Minden idők egyik legnagyobb költője, minden idők egyik legnagyobb filozófusa, minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője.
Hármójuk – és szellemi-karmikus környezetük (Fichte, Lessing, Herder, Schelling, Goethe, Schiller, Novalis) – munkássága egyben az egész európai kultúra egyik csúcspontja, és talán csak a klasszikus görögséghez és a már említett érett reneszánszhoz fogható aranykora.
Tudjuk-e még egyáltalán, hogy ki ők? Olvasunk-e még Hölderlin-himnuszokat? Hallgatunk-e Beethoven-kvartetteket? „Hölderlin ist ihnen unbekannt?” – kérdezhetjük Örkény egypercesének szavaival[1] (Nem ismeri Hölderlint..., Hölderlin költészetét?). Ha nem, akkor ez az európai kultúra végét, s egyben Európa végét jelenti. Hiszen a kettő egy és ugyanaz. Erről szól ez az évforduló.
„Így ők hárman, Schelling, Hegel és Hölderlin, akik tübingeni évfolyamtársakként egy közös szobában laktak (!), életükben és alkotásaikban is elszakadtak ugyan egymástól, ám ez az elszakadás nem egyszerűen szétszóródást jelentett. A maga saját törvényei szerint mindegyikük a német szellem egy sajátos formáját hozta létre, olyan formát, amelynek történelmi erővé való átalakulása még nem történt meg. Ez az átalakulás csak akkor lehetséges, ha előbb ismét megtanuljuk tisztelni és csodálni a teremtő alkotást.”[2]
K. B.
[1] Örkény István: „In memoriam dr. K. H. G.” In: Egyperces novellák.
[2] Martin Heidegger: Schelling értekezése az emberi szabadság lényegéről (1809). Bevezető fejtegetések.
|
Utolsó frissítés ( 2020. december 17. )
|
Tovább...
|
2020. március 12. |
A koronavírus mint megismerési kérdés
A KORONAVÍRUS mint megismerési kérdés: a megkülönböztető-képesség próbaköve
A KORONAVÍRUS mint politikai kérdés: a VILÁGKORMÁNY „FŐPRÓBÁJA”
A Novalison eddig is sok fontos történésről próbáltunk hírt adni a modern szellemtudomány nézőpontjából, a Rudolf Steiner által is kezdeményezett független, szellemtudományos hírügynökség gondolata jegyében. Volt szó a MIGRÁCIÓS válságról, a modern KÍNA kérdéséről, az 5G telepítésének veszélyeiről, a NÉMETORSZÁGI fejleményekről, a NEMI IDENTITÁS válságáról és legutóbb a KLÍMAVÁLTOZÁS és a környezetvédelem kérdéseiről, szellemtudományos szempontból. Ám eddig egyetlen szó sem esett a KORONAVÍRUSRÓL – szándékosan.
Megítélésem szerint a koronavírus is – az előbbiekhez hasonlóan – elsősorban MEGISMERÉSI kérdés, sőt: ez is a megkülönböztető-képesség egyik próbaköve lehet napjainkban. Csak a GONDOLKODÁS az, ami segíthet eligazodni ebben a kérdésben. Például olyan kérdések józan átgondolása, hogy hány ember betegedett és halt meg eddig a koronavírusban, és hány ember hal meg más fertőzésekben (pl. a „rendes” influenzában) minden évben. Mi az oka, hogy vezető hírként mondják be, hogy megvan a 16.(!) fertőzött beteg Magyarországon, holott minden évben TÖBB EZER ember hal meg a „szokásos” influenza következtében! A koronavírussal kapcsolatos híradások felülreprezentáltsága a mainstream mediában mindenesetre elgondolkodtató.
|
Utolsó frissítés ( 2020. december 17. )
|
Tovább...
|
2019. május 14. |
Az 5G – a végső támadás
„A teljes elektromágneses lefedettséggel járó hálózat azzal fenyeget, hogy egy teljes illúzióvilág börtönébe zárja az embert. És végképp elfeledteti vele a szellemet.” (Thomas Meyer)
Az utóbbi időben több külföldi antropozófiai lap is foglalkozott a tervezett 5G (ötödik generációs) mobilhálózattal, szellemtudományos szempontból. Svájcban polgári tiltakozás és aláírásgyűjtés indult ellene, az egészségre is káros hatásai miatt („A svájciak nem kísérleti patkányok.”). A következőkben Thomas Meyer márciusi vezércikkét közöljük.
|
Utolsó frissítés ( 2020. december 17. )
|
Tovább...
|
|