Az amerikai elnök karmája, száz éve és ma

Amerikanizmus és arabizmus, amerikanizmus és pápaság

(Woodrow Wilson és Donald Trump karmája)

Pontos időpont és helyszín még szervezés alatt

(a tervek szerint 2025. január 15-én és/vagy 18-án, szerdán és szombaton)

Trump jobbján: Pence alelnök, Kushner és Churchill

Thomas Meyer

Trump – Amerika vagy az emberiség szolgálatában?

Az Amerikai Egyesült Államok 45. elnökét Donald Trumpnak hívják. Beiktatási beszéde[1] pofonként érte az USA elitjét és az amerikai médiát, s egyfajta hűségeskü volt a szuverenitás igazi letéteményeséhez – az amerikai néphez. Beszédét ugyanakkor teljesen áthatotta az USA szokásos kiválasztottság- és küldetéstudata a világban. „America first” (Amerika az első), „We will make America great again” (Ismét naggyá tesszük Amerikát) – ezek voltak Trump beszédének többször is elismételt és nagy tetszést kiváltó szlogenjei.

Rudolf Steiner spirituális biográfiája

Előadás-sorozat Rudolf Steiner halálának 100. évfordulójára

Platonikusok és arisztotelikusok - az antropozófia két századfordulóján

(R. Steiner és Sz. O. Prokofjev karmája)

2024. november 23. szombat 16h PLAKÁT ITT

Rudolf Steiner spirituális biográfiája, 1. rész

(Holdcsomók)

2025. február 1. szombat 16h

Rudolf Steiner spirituális biográfiája, 2. rész

(Karmikus összefüggések)

2025. március 1. szombat 16h

Rudolf Steiner spirituális biográfiája, 3. rész

Könyvbemutató előadás Rudolf Steiner halálának 100. évfordulóján:

A Pünkösdi Kongresszustól a Karácsonyi Gyűlésig - Rudolf Steiner és az Antropozófiai Társaság. Steiner idő előtti halálának okairól

Korcsog Balázs előadás-sorozata a Rudolf Steiner Házban

a Magyar Antropozófiai Társaság szervezésében

Helyszín: 1026 Budapest, Riadó u. 2/b

A Prokofjev Szeminárium következő időpontjai: november 6., november 20., december 4., január 15. (mindig szerdán 18 órától).

Száz éve hangzott el Rudolf Steiner

utolsó két karma-előadása

(a "vorletzte" és a "letzte Ansprache", 1924. szept. 23. és szept. 28.) 

Január végén, az első karma-előadás kapcsán már utaltunk rá, hogy a Steiner-összkiadás sajátosságaiból (vagy furcsaságaiból) adódóan Rudolf Steiner legelső és legutolsó karma-előadásai nem az első, illetve utolsó karma-kötetben szerepelnek: az első három karma-előadás a hatodik kötetben (GA 240), az utolsó karma-előadások pedig a negyedik kötetben találhatók (GA 238).

Az utolsó előtti, pontosabban: utolsó befejezett karma-előadásában ("vorletzte Karma-Ansprache") Rudolf Steiner Karl Julius Schröer pozsonyi születésű német irodalomprofesszor karmájáról beszélt (Platón - Hroswitha - K. J. Schröer), aki az ifjú Steiner egyik tanára volt a bécsi Műszaki Főiskolán (GA 238, 1924. szept. 23.). - Rudolf Steiner utolsó befejezett karma-előadása tehát a Platón-individualitás karmájáról szólt, akkori működéséről és Goethéhez való kapcsolatáról. "Ezzel akartam lekerekíteni ezt az előadás-sorozatot" - mondta a szeptember 23-i (!) karma-előadás végén Rudolf Steiner. (Sőt, már a szeptember 21-i Campanella-Weininger-előadást azzal zárta Steiner, hogy "ezt az előadás-sorozatot a következő (tehát a szept. 23-i) előadáson fejezem be".)

Vagyis az 1924. szeptember 23-áig megtartott 81 karma-előadás a Steiner által eredetileg tervezett karma-előadásoknak "csupán" az első nagy sorozata volt. Az öt nappal később, szeptember 28-án, Michael-nap előestéjén elhangzott utolsó, immár befejezetlen karma-előadás - amely egyúttal Rudolf Steiner legutolsó előadását vagy nyilvános felszólalását, beszédét jelenti (letzte Ansprache) - nem lezárás volt, hanem egy új kezdet: egy második nagy karma-sorozatnak a nyitánya.

Róluk: Platónról, Goethéről, Schröerről, Steinerről és a hozzájuk kapcsolódó áramlatokról lesz szó, illetve hogy miről szólt az első, és miről szólt volna a második nagy karma-sorozat, és vajon lett volna harmadik is? - Ezekről fogunk beszélni a szerdai Prokofjev Szemináriumon (szept. 25. 18h) és a szombati MAT ünnepi előadáson (szept. 28. 16h) a Rudolf Steiner Házban.

Korcsog Balázs

2024. szeptember 23.

A Keresztelő és János evangélista

Michael, a Karácsonyi Gyűlés és a misztériumáramlatok

(Rudolf Steiner legutolsó előadása mint egy második nagy karma-sorozat nyitánya)

A Magyar Antropozófiai Társaság Michael-napi ünnepsége, Rudolf Steiner legutolsó előadásának (letzte Ansprache) 100. évfordulóján

Korcsog Balázs előadása  

Helyszín: Rudolf Steiner Ház

(1026 Budapest, Riadó u. 2/b) 

Prokofjev Szeminárium négyhetente lesz a Rudolf Steiner Házban, a következő időpontokban: szept. 11. helyett szeptember 25., október 9., november 6., december 4. (mindig szerdán 18 órától).

A pozsonyi vártól az esztergomi dómig 

A Bécs-Budapest vonatút korabeli leírása

(Alexander Strakosch leírása, útban az 1909-es budapesti teozófus kongresszusra - ugyanezen a vonaton ült Rudolf Steiner is#) 

A gyorsvonat Bécsből Budapestre nyílegyenesen halad a Duna mentén, a síkság (alföld) felé, és a vasútvonal többször is érinti a folyót. Már messziről megpillanthatjuk a pozsonyi vár dombját és a várat a négy saroktoronnyal, melyet a népnyelv "felfordított ágy"-nak nevez. A dunai síkságon fekszik a Főrév (Oberufer) nevű falucska (ma Pozsonynak az óvárostól keletre fekvő városrésze - K. B.), ahol Karl Julius Schröer (pozsonyi születésű bécsi irodalomprofesszor, az ifjú Rudolf Steiner egyik tanára a bécsi Műszaki Főiskolán, akinek karmájáról Steiner az utolsó, befejezett karma-előadásban beszél (Platón - Hroswitha - K. J. Schröer), GA 238, 1924. szept. 23. - K. B.) rátalált azokra a régi német karácsonyi játékokra (Die Oberuferer Weihnachtspiele - A főrévi karácsonyi játékok, lásd a Steiner-összkiadás egyik legújabb kötetében: GA 43 (2023) - K. B.), melyeket most minden évben előadnak Dornachban és még sok más helyen, ahol antropozófusok vagy a Keresztény Közösség tagjai tevékenykednek. Egy szakaszon, mielőtt még Budapestre ér az ember, még egyszer dombok érik el a folyót (ez a Dunakanyar Esztergomnál és Visegrádnál - K. B.), és az esztergomi dóm hatalmas épülete messzire magasodik a tájban (Párkány felől messziről látszik az esztergomi bazilika - K. B.). A Duna ezután még egy éles kanyart vesz dél felé (a Vác fölötti Naszály-hegynél - K. B.). Gyorsan közeledünk a célhoz, ahol a széles folyó a két testvérváros, Buda és Pest között, a királyi Vár lábánál és a Sváb-hegy mentén, majd a tágas Alföld felé folytatja útját.

# 1889-ben, amikor Rudolf Steiner (28 éves korában) először, és 1909-ben is, amikor (48 évesen) - bizonyára a budapesti teozófus kongresszuson történtek miatt is - utoljára járt Budapesten és Magyarországon (az itt történtekről részletesebben lásd a Csontváry géniusza. Az éteriség festője c. könyvemet (2019), 75-83. és 115-118. o.).

Összeállította, fordította és a magyarázatokat írta: Korcsog Balázs

Megjelent: Alexander Strakosch: Lebenswege mit Rudolf Steiner. Erinnerungen (Életutak Rudolf Steinerrel. Visszaemlékezések). Verlag am Goetheanum, Dornach, 1994. 46. o.

Rudolf Steiner magyar vonatkozású fejtegetései 1924 júniusában

0. rész: Koberwitz - Száz éve írta R. Steiner az Életutam "magyar fejezetét"

1. rész: Út a magyar nyelvszellemhez (Száz éve hangzott el R. Steiner Dianára mint magyar nyelvgéniuszra történő utalása)

2. rész: Dévény, Dunakanyar, Dobogókő "szívmuzsikája" (R. Steiner utalása Dianára mint a magyar nyelv géniuszára, 2. rész)

3. rész: Kép-, hang- és lény-élmény Rudolf Steiner két magyar leírásában (A Diana- és a Deák-utalás imaginatív, inspiratív és intuitív szintje) 

4. rész: "Erdőn-mezőn portyázva..." (A magyar nép eredendő kettőssége: egy erdei-vadászó és egy pusztai-lovas nép egyesülése; a csodaszarvas-monda és a turul-monda)

5. rész: A magyar nyelv hangzása, a magyar beszéd (és a magyaros verselés) legfőbb sajátossága: mintha "minden harmadik szó után le kellene lőni egy szarvast..." (Egy magyar vers a Beszéd-euritmia kurzusban)

6. rész: A szarvas és a vadász (Szkíthiánosz és Diana; Artemisz/Diana "nőisége"; a vadászó és az epheszoszi Diana: a Logosz-misztériumok)

(Részlet a 2. részből: a MAGYAR ŐSTÖRTÉNET LÉNYEGE EGY MONDATBAN, hogy a magyar népviselet az az egykor erdei-vadászó életmódot folytató köznép viselete volt, ahogy a magyar nyelv is a minden bizonnyal már itt talált ("késő-avar"-onogur) népesség nyelve volt (az orosz krónikák szóhasználatával: a "fehér ugoroké" vagy "fehér magyaroké"), és nem a később érkezett, pusztai-lovasnomád uralkodó rétegé: az Árpád népével bejött "fekete ugoroké" vagy "fekete magyaroké" - nem véletlenül nevezik őket "türk"-nek a bizánci és más források. (Folytatás a 4. részben.)

Sz. O. Prokofjev: Rudolf Steiner és az ezoterikus kereszténység mesterei

A képre kattintva vagy itt meghallgatható a 2023. szeptember 29-i könyvbemutató előadás hangfelvétele.

A Dunakanyar, szemben a visegrádi Várhegy

Dévény, Dunakanyar, Dobogókő "szívmuzsikája"

Rudolf Steiner 1924. júniusi

Diana- és Deák-utalása

Rudolf Steiner 1924. június 27-én, a "Beszéd-euritmia kurzus" (GA 279) negyedik előadásában tehát a nyelvek - és a lényszerűen mögöttük álló nyelvszellemek (vagy nyelvgéniuszok) - különbözőségéről beszél, és egy-egy "foglalkozással" vagy hivatással jellemzi és nevezi meg az egyes nyelvszellemeket. A német nyelv plasztikus, alakító-formáló jellege miatt a német nyelvgéniuszt szobrásznak ("képfaragónak") nevezi, a latin nyelvek (németül romanisch, ami nem a román, hanem a latin-újlatin nyelveket, itt elsősorban az olaszt jelenti), tehát a latin nyelvek géniuszát pedig (nyelvük bizonygató, érvelő, testáló jellege miatt) egy ügyvédhez vagy jogászhoz hasonlítja. És ezek után beszél a magyar és a finn nyelv hangzásáról. Kicsit később, de ugyanebben az előadásban még az angol, a francia és az orosz nyelv géniuszára is utal Rudolf Steiner: az angolt a tenger hullámait uraló tengerésznek vagy hajóskapitánynak, a franciát egyfajta táncosnak nevezi, aki a szavak lényege elől tovalibben, az oroszt pedig a szavak lényegének nyomait fürkésző, jövőbe mutató nyelvnek.

Tehát "minden nyelvnek megvan a maga temperamentuma és a nyelvgéniuszából adódó jellege" - mondja Rudolf Steiner. "Olyannyira így van ez, hogy ha például ungarusz vagy magyar (Ungarisch oder Magyarisch) vagy akár finn beszédet hall az ember, akkor óhatatlanul is az az érzése támad, hogy itt valójában hiányzik valami." - Ha Rudolf Steiner Diana-utalását olyan eminens szövegnek tekintjük, ahol minden egyes részletnek, minden szónak és hangsúlynak jelentősége van, akkor legalább három vagy négy dolgot kell kiemelnünk az előadásnak ebből a mondatából: (1) Rudolf Steiner a magyarok (a magyar nép és a magyar nyelv) kettős elnevezését használja: a türk, bolgár-török onogur szóból eredő, a legtöbb európai nyelvben átvett "hungarusz" vagy "ungarusz" elnevezést (Ungarisch), és a magyarok sajátos nyelvi önelnevezését, a "magyart" (Magyarisch) - ugyanúgy, ahogy a török krónikák is mindkét elnevezést használták a magyarokra (lásd Tarih-i Üngürüsz, illetve Madzsar Tarihi: A magyarok története). - A magyar népnek ez a kettős elnevezése összefügg a magyar eredetmonda, a Csodaszarvas-monda két hősének, Hunornak és Magyarnak a nevével (erről lásd László Gyula régészprofesszornak a témában írott egyik alapművét, a Csodaszarvas-monda részletes elemzésével: Hunor és Magyar nyomában, 1967, különösen 16-17. és 50-52. o.).

(2) A másik, hogy Rudolf Steiner a finn nyelv mellett beszél a magyarról ("ha ungarusz vagy magyar, vagy akár finn beszédet hall az ember...") - és ezzel félreérthetetlenül arra utal, hogy nyelvileg az uráli-finnugor nyelvekkel hozza rokonságba a magyar nyelvet. Ugyanakkor itt fontos hangsúlyoznunk, hogy nem a magyar népet, hanem a magyar nyelvet, a magyar nyelv hangzását rokonítja a finnel - itt ugyanis nem a népekről és népszellemekről, hanem a nyelvekről, a nyelvek hangzásában és a beszédben megnyilvánuló nyelvszellemekről van szó. És ahogy a népszellem sem azonos a nyelvgéniusszal (hiszen itt két különböző szellemi lényről van szó), úgy a rokon nép sem azonos a rokon nyelvvel. A Magyar géniusz c. könyv - külső okokból félbemaradt, régóta érlelődő - második kötetében részletesen fogunk foglalkozni a nép és a nyelv - a "néprokonság" és a nyelvrokonság - megkülönböztetésével, s így a magyar nép és a magyar nyelv eredetének megkülönböztetésével is - ez a kulcsa ugyanis a magyarság spirituális történelmének. S ezt a kulcsot (illetve annak egyik felét) adja meg itt Rudolf Steiner, a "Beszéd-euritmia kurzus" Diana-utalásának ebben a mondatában. A másik, "bolgár kulcsról" is részletesen lesz szó A Magyar géniusz második kötetében: "Néprokonság és nyelvrokonság" (A magyar nép és a magyar nyelv eredete - Magyarok és bolgárok, magyarok és finnek). (3) A hiány, a törés, a lélegzetvételnyi szünet jelentőségére ("ha ungarusz vagy magyar, vagy akár finn beszédet hall az ember, óhatatlanul is az az érzése támad, hogy itt valójában hiányzik valami") még visszatérünk.

De még egy szót ki kell emelnünk az előbb idézett mondatból, a "hall" igét: "ha ungarusz vagy magyar, vagy akár finn beszédet hall az ember..." - hiszen ez arra utal Rudolf Steiner leírásában, hogy itt egy hangélményről, a beszéddel és a hallással kapcsolatos hangélményről (szellemi értelemben egyfajta inspirációról) van szó. Majd így folytatja: "A magyar nyelvet, a magyar beszédet nem lehet anélkül hallgatni, hogy olyan érzésünk ne támadna, hogy minden harmadik szó után hiányzik (vagy hibádzik) valami." - Nem más történik itt, mint hogy Rudolf Steiner - valószínűleg még gyermekkorában, jórészt a lajtaszentmiklósi magyar iskolában és a plébánián, ahova járt (ma Neudörfl, Burgenland) - "szellemi hallásával" megfigyelte a magyar beszédet, a magyar nyelv hangzását (és annak "temperamentumát, nyelvgéniuszából adódó jellegét"), és most, 1924 nyarán, a "Beszéd-euritmia kurzus" negyedik előadásában (több mint 50 év távlatából!) egy KÉPBEN sűríti össze ezt a hangélményt (vagy inspirációt): "Ha magyar nyelven beszélnek, akkor tulajdonképpen minden harmadik szó után agyon kellene lőni egy szarvast, mivel a magyar nyelv nyelvgéniusza egy vadász."

A német nyelv géniusza tehát szobrász, az olaszé ügyvéd, a franciáé táncos, az angolé tengerész, a magyaré pedig - vadász. De mire utal itt Rudolf Steiner képszerűen? Mit fejezett ki képi nyelven (imaginatív formában) úgy, hogy "ha magyar nyelven beszélnek, akkor tulajdonképpen minden harmadik szó után le kellene lőni egy szarvast"? Egyrészt a magyar nép eredetére és ősi életmódjára, másrészt a magyar nyelv, a magyar beszéd legfőbb sajátosságára utal. Lássuk először az eredetet és életmódot.

Diana-dombormű Aquincumból

Száz éve, 1924. június 27-én hangzott el Rudolf Steiner

Dianára mint magyar nyelvgéniuszra történő utalása

- egy eddig hiányzó kulcsmondattal 

Rudolf Steiner a koberwitzi pünkösdi kurzus után (a koberwitzi és boroszlói ciklusok, illetve az antropozófusok karmájának kozmikus hátterét feltáró, nevezetes arnheimi karma-előadások között), a gyógypedagógiai kurzussal párhuzamosan tartotta meg 1924 júniusának végén, július első felében, Dornachban Az euritmia mint látható beszéd című, úgynevezett "Beszédhang-euritmia kurzusát" (Lauteurythmiekurs, GA 279). Ennek június 27-én (mindössze öt nappal az Életutam "magyar fejezetének" - az ifjú Rudolf Steiner felvidéki vonatútjának, első budapesti látogatásának és erdélyi útjának leírását tartalmazó fejezetének - Goetheanumbeli megjelenését követően) elhangzott negyedik előadásában tette Rudolf Steiner a magyar nyelv szellemére, a magyar nyelvgéniuszra vonatkozó fontos utalását.

Az euritmia mint látható beszéd című "Beszédhang-euritmia kurzus" (vagy röviden: "Beszéd-euritmia kurzus") először 1927-ben jelent meg Marie Steiner gondozásában, és 1990-ig öt kiadást ért meg, nagyjából változatlan formában. A legelterjedtebb sokáig az 1955-ös 2. kiadás volt, az idős antropozófusok, a zenetörténész Barna István, Braun Tibor és mások könyvtárában (és a MAT könyvtárában is) évtizedekig ez a kiadás volt megtalálható, és Göröntsér Márton (sokunk szeretett Marci bácsija) is ebből fordította magyarra a "Beszédhang-euritmia kurzust" (1994 Karácsonyára, A látható beszéd, az euritmia címmel). Magyarul mindmáig nem jelent meg könyv alakban, az euritmisták azonban ezt a kéziratos fordítást használják, és a MAT könyvtárában (katalógusszám: 959) és a MAT honlapján is megtalálható: antropozofia.hu/ga279 (a minket érintő negyedik előadás itt olvasható : antropozofia.hu/ga279/#f4).

Göröntsér Márton zenészként és antropozófusként egy, az életútjáról szóló 2011-es beszélgetés végén így összegezte a fordítás spirituális jelentőségéről elhangzottakat: "Mi tehát a helyes út a fordításnál? Spontán meditálás a szöveggel! Nem buddhista meditáció, hanem olyasfajta együttélés a fordítandó szöveggel, hogy az belülről szólaljon meg a fordítóban. Szellemi értelemben a fordítás: út a nyelv- és a népszellemhez - mind a magyarhoz, mind a némethez. Ők sugallják a megoldást, ami egyszer csak felvillan a fordítóban." (A teljes beszélgetés megjelent a MAT Antropozófia c. lapjának 2014. húsvéti számában, 19-23. o., a fordítás spirituális jelentőségéről szóló idézett részt lásd a 23. oldalon - a beszélgetést lejegyezte és szerkesztette: Barna Péter, Mezei Katalin és Korcsog Balázs.)

Úgy egy holdcsomóval (nagyjából 18 és fél évvel) ezelőtt, 2006 februárjában, akkor még ifjú, lelkes antropozófusként én magam is készítettem egy fordítást a "Beszédhang-euritmia kurzus" negyedik előadásának magyar vonatkozású részeiből - a MAT régi tagjai még emlékezhetnek rá a Bimbó úti időszakból. A másfél oldalas szöveg a "Rudolf Steiner a német és a magyar nyelvszellemről" címet viselte, és a következőképpen szólt (akkori legjobb tudásom szerint, mai javításokkal). Tehát Rudolf Steiner szavait halljuk száz évvel ezelőttről, 1924. június 27-én, Dornachban, a "Beszédhang-euritmia kurzus" negyedik előadásában, ahol a nyelvek és nyelvszellemek különböző természetéről beszélt, ami szemmel láthatóan is megjelenik az euritmiában ("az euritmia különösen alkalmas arra, hogy azt a lényt, aki megtestesül az adott nyelvben, annak természetében vagy karakterében, teljesen világosan kifejezésre juttassa. Vagyis azt, ami a nyelv mögött rejlik" - mondta ugyanebben az előadásában Rudolf Steiner), benne a magyar nyelvgéniusz jellemzésével és néven nevezésével. Azt a címet is adhatnánk ennek a résznek, hogy "Út a magyar nyelvszellemhez":

"Kérem, vegyék figyelembe, hogy milyen mély jelentése van annak, amiről ezekben a napokban beszéltem Önöknek: hogy a szavak megnevezéseinek, a dolgok szavakkal történő megnevezéseinek különbözősége az egyes nyelvekben onnan ered, hogy a különböző nyelvek más-más dolgokat neveznek meg. Mint mondtam, ha németül azt mondjuk: "fej" (Kopf), akkor ez a fej formájára, annak plasztikájára utal; hogyha olaszul mondjuk azt, hogy "fej" (testa), akkor arra utalunk, ami a fejben történik, amikor az éppen bizonygat valamit. Ez tehát két különböző dolog a két nyelvben. Amit tehát németül "Kopf"-nak ("fej"-nek) neveznek, azt olaszul is "Kopf"-nak hívnák, ha olaszul is ugyanazt a dolgot akarnák megnevezni.

A nyelvek ilyen szempontból igencsak különböznek egymástól. Ha a német nyelvet nézzük, akkor azt látjuk, hogy a német nyelv voltaképpen egy plasztikus nyelv. A német nyelv géniusza valójában egy szobrász (egy képfaragó, Bildhauer). Ezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ez egy rendkívüli jellegzetesség: a német nyelv géniusza egy szobrász. A latin nyelvek nyelvgéniusza pedig arra az ügyvédre vagy jogászra hasonlít, aki éppen kifejezésre juttat, bizonygat, tanúsít valamit.

Ezt egyáltalán ne kritikának, csupán jellemzésnek vegyék. Hiszen ugyanígy minden nyelvnek megvan a maga temperamentuma és a nyelvgéniuszából adódó jellege. Olyannyira így van ez, hogy ha például ungarusz vagy magyar (Ungarisch oder Magyarisch) vagy akár finn beszédet hall az ember, óhatatlanul is az az érzése támad, hogy itt valójában hiányzik valami. A magyar beszédet nem lehet anélkül hallgatni, hogy olyan érzésünk ne támadna, hogy minden harmadik szó után hiányzik (hibádzik) valami. Ha ungarusz vagy magyar nyelven beszélnek, akkor tulajdonképpen minden harmadik szó után agyon kellene lőni egy szarvast, mivel a magyar nyelv nyelvgéniusza egy vadász. Az összes szó, amelyik nem a vadászó életmódból eredően került a magyar nyelvbe, valójában mind jövevényszó.

Az ifjú Rudolf Steiner Nagyszebenben (1889)

Koberwitz - Száz éve született

a steineri Életutam

"magyar fejezete"

Száz éve, 1924. június 14. éjjelén írta Rudolf Steiner az Életutam című önéletrajzának magyar vonatkozású fejezetét, az akkor Németországhoz, ma Lengyelországhoz tartozó sziléziai Boroszló melletti koberwitzi kastélyban, Keyserlingk gróf vendégeként, a biodinamikus mezőgazdaság megszületését jelentő koberwitzi pünkösdi kurzus és a boroszlói karma- és klassze-előadások napjaiban. Ugyanezekben a napokban írta Rudolf Steiner a Karácsonyi Gyűlésen összehívott ezoterikus vezetőség jelen nem lévő két tagjának, Albert Steffennek ("kedves Steffen uram"-nak) és Ita Wegmannak ("legkedvesebb Mysa-Itám"-nak) szóló, karmikus szempontból is nagy jelentőségű koberwitzi leveleket (az utolsót éppen június 14-én). Az Ita Wegmannak írott koberwitzi levelek dokumentálják legmélyrehatóbban Nagy Sándor (illetve az Alexandrosz-individualitás) "visszatérését" tanítójához, Arisztotelészhez - Rudolf Steiner utolsó földi Pünkösdjén. Emanuel Zeylmans szerint Ita Wegman "minden bizonnyal ezen az 1924-es Pünkösd vasárnapján élte át azt a megrázkódtatást, amely amiatt érte, hogy nem korábban ébredt rá (Rudolf Steinerrel közösen átélt korábbi inkarnációira)". (Lásd Ki volt Ita Wegman? 4. kötet, az eredeti, német nyelvű kiadásban 311. o., a magyar kiadásban 300-301. o. - A koberwitzi levelek kérdéséről lásd a Ki volt Ita Wegman? 1. és 4. kötetét, valamint az Emanuel Zeylmansszal készült interjúkötetet: Ita Wegman és az antropozófia. A témához lásd még Rudolf Steiner: Briefe und Meditationen für Ita Wegman (Levelek és meditációk Ita Wegmannak). Arlesheim, 2018 - benne Barna Péter írásával a koberwitzi levelek datálásának kérdéséről.)

Rudolf Steiner heti folytatásokban, egy lélegzettel vetette papírra az Életutam című kései önéletírásának fejezeteit, és ez a magyar vonatkozású fejezet egy hét múlva, június 22-én látott napvilágot az Antropozófiai Társaság dornachi hetilapjában, a Das Goetheanum hasábjain. Az utóbbi időben Irene Diet német antropozófus azonban többször felhívta a figyelmet arra, hogy a steineri Életutam közkézen forgó kiadásai (így a Steiner-összkiadás (GA 28) és az ennek alapján készült magyar Genius-fordítás) nem követik Rudolf Steiner eredeti fejezetbeosztását. Irene Diet kutatásait folytatva azt találjuk, hogy ez bizony a "magyar fejezet" esetében is komoly hangsúlyeltolódásokat eredményez, mivel a magyar vonatkozású részeket eddig következetesen, mintegy epizódként beolvasztották a német és osztrák vonatkozású fejezetekbe, holott Rudolf Steiner eredetileg egy teljesen önálló, kerek és spirituális szempontból is nagy jelentőségű fejezetet szentelt ifjúkori magyarországi utazásainak: felvidéki, budapesti és erdélyi úti élményeinek. Rudolf Steiner eredeti fejezetbeosztása szerint a magyarországi úti élmények alkották az önálló XXIX. fejezetet - ezt a részt a Marie Steinernek tulajdonított átdolgozások és összevonások után jelenleg az Életutam XIII. fejezetében találjuk. (A magyar Genius-kiadásban a 129-132. oldalon, a "Mielőtt életem első szakasza véget ért, még Budapestre és Erdélybe is ellátogattam" kezdetű résztől a 132. oldal alsó bekezdéshatáráig: "sekélyes, szellem nélküli locsogással kiirt a lelkéből minden mélyen emberit". - Irene Diet saját, rekonstruált Életutam-kiadásában ezt a fejezetet a 130-132. oldalon találjuk. Lásd Rudolf Steiner: Mein Lebensgang. Hg. von Irene Diet. IGNIS Verlag, 2016, 2. kiadás: 2017.)

A steineri Életutamnak ez a "magyar fejezete" (eredetileg tehát a XXIX., a mostani fejezetbeosztás szerint a XIII. fejezetbe beolvasztva) - az éteri Krisztus sorozat (GA 118) Petőfi-utalása, az 1909-es budapesti teozófus kongresszusról szóló beszámoló Madáchcsal kapcsolatos fejtegetései (GA 250) és a "Beszédhang-euritmia kurzus" (GA 279) Dianával mint magyar nyelvgéniusszal kapcsolatos leírása mellett - Rudolf Steiner legfontosabb kijelentéseit tartalmazza a magyarság spirituális természetéről, temperamentumáról, a gyönyörű felvidéki vonatút kapcsán (akkoriban ugyanis nem a mai útvonalon, hanem a Pozsony, Galánta, Érsekújvár, Párkány, Vác vasútvonalon (a túloldalon Esztergommal és Visegráddal) - a magyar spirituális hagyományban a Kárpát-medence éteri szívének (vagy szívcsakrájának, lásd Dobogókő) tartott Dunakanyar érintésével - járt a vonat Bécsből Budapestre) a magyar táj étergeográfiai adottságairól (jellegzetes éteraurájáról), és a budapesti Deák-szobor kapcsán pedig a sajátos magyar alkatról és észjárásról beszél itt mélyrehatóan Rudolf Steiner. A Magyar géniusz c. könyvben (Novalis, 2021) részletesen foglalkoztunk Rudolf Steiner magyarországi útleírásának felvidéki és budapesti szakaszával (24-37. o., lásd még az Európai Közép honlapján és 2020. őszi számában, 36-40. o.), Steiner ifjúkori erdélyi útjának spirituális jelentőségével pedig a Magyarország "misztériumhelyei" - Christian Rosenkreutz és Rudolf Steiner nyomában a történelmi Magyarországon c. kétórás előadásban foglalkoztunk 2019. február 22-én, a Hattyúházban (az előadásról gazdagon illusztrált filmfelvétel is készült), valamint a "Rudolf Steiner erdélyi útja és nagyszebeni előadásai"# című írásunkban (Novalis.hu, 2009. dec. 29. és 2015. febr. 26.).

Alig két héttel azután, hogy Rudolf Steiner a koberwitzi pünkösdi kurzus alatt megírta az Életutam "magyar fejezetét" (a felvidéki vonatút, a budapesti Deák-szobor és az erdélyi út leírásával), s mindössze öt nappal a "magyar fejezet" Goetheanumbeli megjelenését követően, ezt 1924. június 27-én a "Beszédhang-euritmia kurzus" (Az euritmia mint látható beszéd, GA 279) negyedik előadása követi, ahol Rudolf Steiner a különböző nyelvek (így az angol, a francia és az orosz) eltérő jellegéről beszél, amely az euritmiában is láthatóvá válik, s itt beszél Rudolf Steiner (a finn mellett) a magyar nyelv vadászos jellegéről és a magyar nyelv géniuszáról, Dianáról.

Így 1924 júniusa - Rudolf Steiner magyarsággal kapcsolatos kijelentéseinek legfőbb csomópontja. A másik nagy csomópont - a Petőfiről és Madáchról szóló fejtegetésekkel - az 1909/1910-es időszakra: a budapesti teozófiai kongresszus és az arra válaszként (egyfajta spirituális kiegyensúlyozásként) adott "éteri Krisztus sorozat" időszakára tehető. És 100 év után - az antropozófia kulminációjának jegyében, Steiner "elszórt" kijelentéseinek platonikus áttekintésével - ma már "összeolvashatjuk" Rudolf Steinernek ezeket a szellemi kutatásait, s így átfogó képet kaphatunk a modern szellemtudomány magyarságképéről. Ezt az áttekintést kezdtük el A Magyar géniusz című könyv első kötetével (Novalis, 2021).

Korcsog Balázs

2024. június 12-14.

# Rudolf Steiner 1889-es nagyszebeni Goethe-előadása ("A nő a goethei világszemlélet fényében. Adalék a nőkérdéshez") csak 2017-ben került be az összkiadás új Goethe-kötetébe (GA 68c), korábban csak az összkiadás kísérőfüzeteiben (Beiträge zur Rudolf Steiner Gesamtausgabe) jelent meg, 1978-ban (BGA 61/62).

Kapcsolódó írások:

A Magyar géniusz 1. kötet (A magyar népszellem, nyelvszellem és gondolkodásszellem nyomában)

(1) Út a magyar nyelvszellemhez (Száz éve hangzott el R. Steiner Diana-utalása)

(2) Dévény, Dunakanyar, Dobogókő "szívmuzsikája" (R. Steiner utalása Dianára mint a magyar nyelv géniuszára, 2. rész)

(3) Kép-, hang- és lény-élmény Rudolf Steiner két magyar leírásában (A Diana- és a Deák-utalás imaginatív, inspiratív és intuitív szintje)

A pozsonyi vártól az esztergomi dómig (Alexander Strakosch leírása a Bécs-Budapest vonatútról, útban az 1909-es budapesti teozófus kongresszusra - ugyanezen a vonaton ült Rudolf Steiner is) 

Rudolf Steiner erdélyi útja és nagyszebeni előadásai (1889)

Koberwitz, Pünkösd, 1924-2024

Kafka és a küszöb, 2. rész (Rilke, Kafka és Rudolf Steiner. Küszöb- és angyalélmény a 20. században). Június 19. szerda 18h, Rudolf Steiner Ház

A júniusra tervezett Magyar eredet, magyar identitás című szimpózium a tervek szerint szeptemberben lesz megrendezve az Európai Közép és a Makovecz Központ közös szervezésében (Ertsey Attila, G. Ekler Ágnes, Korcsog Balázs és Zajti Ferenc előadásaival).

Az előadásokról részletek itt találhatók. Kapcsolódó könyvek: A Magyar géniusz (A magyar népszellem, nyelvszellem és gondolkodásszellem nyomában); Ki a közép-európai népszellem? (Az európai arkangyalok működése).

És megjelent az Európai Közép 2024. nyári száma. Részlet Ertsey Attila szerkesztői bevezetőjéből: "Nyári számunkban Korcsog Balázs a Karácsonyi Gyűlés és a társaság újjáalapításának karmikus összefüggéseit vizsgálja. Vajon kik ezek a szereplők, akik talán itt vannak körülöttünk? Mintha ismétlődnének a történések. (...) Egy világháború küszöbén egyensúlyozunk, de most a 'valótlanság karmájának' és Közép-Európa szétverésének évszázada lejárni látszik, és a feltámadás ideje közeleg. (...) Az egész történés mögött az emberiség beavatási folyamata áll. Ott toporgunk a Küszöb előtt. Ennek a határélménynek az átélése ma öntudatlanul vagy tudatosan is történhet. Erre is érvényes Jakob Böhme mondása: csak az lépheti át a küszöböt, aki már ebben az életében meghalt és feltámadt."

Rilke, Kafka és Rudolf Steiner

Küszöb- és angyalélmény a 20. században 

Rilke Duinói elégiái mint küszöb- és angyalélmény az Ötödik evangélium korában; Kafka és Rudolf Steiner találkozása a Küszöb városában, Prágában - megemlékezés Kafka halálának 100. évfordulóján

2024. június 5. szerda 18h - Rudolf Steiner Ház, Prokofjev Szeminárium. 2. rész: június 19. szerda 18h

Kapcsolódó írásaink:

Belső horizont (Peter Selg Rainer Maria Rilke és Franz Kafka. Életút, betegség és sors a 20. században c. könyvéről)

Kafka találkozása Rudolf Steinerrel (Prága, 1911. március 28.)

Koberwitz, Pünkösd, 1924 - 2024

Zsúfolásig megtelt szombaton, május 18-án a budapesti Rudolf Steiner Ház. Többen is voltak, akik azt mondták, hogy nem csak az a 60-70 ember volt ott, akik szerették volna megünnepelni és élővé tenni az 1924 Pünkösdjén (Rudolf Steiner utolsó földi Pünkösdjén) megtartott koberwitzi mezőgazdasági kurzus (és a hozzá kapcsolódó boroszlói karma-előadások és klassze-órák) impulzusát, hanem a társaság elhunyt tagjai közül is többen jelen voltak.

Mezei Mihály a mezőgazdasági kurzus kulcskérdéseit tekintette át (pl. a külső bolygók hatását a növények föld alatti, és a belső bolygókét a növények föld fölötti részeire). Korcsog Balázs a koberwitzi és boroszlói előadások közös krisztológiai magváról és az antropozófiai és helytörténeti összefüggésekről beszélt (Breslau, Wroclaw, Boroszló), a témához kapcsolódó fényképritkaságok vetítésével egybekötve; Treiber Gabriella pedig a földművelés és a trágyahasználat fejlődésének és a kultúrkorszakoknak az összefüggéseit mutatta be. És Balog Alexandra zongoraművésznő házikoncertje (a zseniális Schubert-, Chopin- és Kodály-darabok nagyszerű előadása) is nagyban emelte a Magyar Antropozófiai Társaság és a Magyar Biodinamikus Egyesület közös pünkösdi ünnepének fényét.

Képes FB-beszámoló itt olvasható.

A következő előadás témája: Rilke, Kafka és Rudolf Steiner (Küszöb- és angyalélmény a 20. században). Június 5. szerda 18h. Részletek itt.

További előadások és szemináriumok itt találhatók.

A Magyar eredet, magyar identitás című szimpózium a tervek szerint szeptemberben lesz megrendezve az Európai Közép és a Makovecz Központ közös szervezésében (Ertsey Attila, G. Ekler Ágnes, Korcsog Balázs és Zajti Ferenc előadásaival).

A Karácsonyi Gyűlésről szóló előadás-sorozat 4. része

(A tűzkatasztrófától a Karácsonyi Gyűlés végnapjáig - Rudolf Steiner halálának okairól, annak 99. évfordulóján)

2024. március 30. szombat 16h - Rudolf Steiner Ház

Edith Maryon spirituális biográfiájáról

(Misztérium, művészet, antropozófia) - Edith Maryon halálának 100. évfordulója

2024. április 27. szombat 16h - Rudolf Steiner Ház

Ismétlés: 2024. május 8. szerda 18h

A koberwitzi kurzus és a Karácsonyi Gyűlés

A föld (a Föld) átalakítása és egy új mezőgazdaság születésének órája - Rudolf Steiner utolsó földi Pünkösdjén

(A koberwitzi pünkösdi mezőgazdasági kurzus centenáriumi ünnepsége)

2024. május 18. szombat 10-14h - a MAT pünkösdi ünnepsége a Magyarországi Biodinamikus Egyesület szervezésében. Részletek itt.

Rövid összefoglaló itt olvasható.

Rilke, Kafka és Rudolf Steiner

(Rilke Duinói elégiái mint küszöb- és angyalélmény az Ötödik evangélium korában; Kafka és Rudolf Steiner találkozása a Küszöb városában, Prágában - megemlékezés Kafka halálának 100. évfordulóján)

2024. június 5. szerda 18h - Rudolf Steiner Ház, Prokofjev Szeminárium. Részletek itt.

Kafka és a küszöb, 2. rész: június 19. szerda 18h

A Keresztelő és az Evangélista

(Rudolf Steiner utolsó előadása mint egy második nagy karma-sorozat nyitánya)

2024. szeptember 28. szombat 16h - a MAT Michael-napi ünnepi előadása, Rudolf Steiner legutolsó előadásának (letzte Ansprache) 100. évfordulóján

Prokofjev Szeminárium négyhetente lesz, a következő időpontokban: január 17., február 14., március 13., április 10., május 8., június 5. (mindig szerdán 18 órától)

A május 8-i szeminárium témája: az Edith Maryon spirituális biográfiájáról szóló előadás tömörített ismétlése. További tervezett témák: a misztériumáramlatok kettes, hármas és négyes felosztásai, és Prokofjev Az év körforgása c. könyvének bemutatója.

A június 5-i szeminárium témája: Rilke, Kafka és Rudolf Steiner (Küszöb- és angyalélmény a 20. században - Kafka halálának 100. évfordulóján). 2. rész: június 19. szerda 18h

Száz éve, 1924. január 25-én hangzott el a svájci Bernben Rudolf Steiner első karma-előadása (Nap-kapu, Hold-kapu, Nap-karma, Hold-karma), amely az összkiadás sajátosságaiból (vagy furcsaságaiból) adódóan nem a karma-ciklusok első kötetében, hanem a hatodikban található (GA 240: az első három karma-előadás ebben a kötetben szerepel).

Az 1924-es karma-előadásokról mint a Karácsony Gyűlés egyik legszebb gyümölcséről is szó lesz Korcsog Balázs készülő könyvében: A Szeretet Alapköve (A Karácsonyi Gyűlés és gyümölcsei).

A belső tanítóra kell rátalálni

G. Ekler Ágnes beszélgetése Korcsog Balázzsal

Néhány részlet a beszélgetésből. A képre kattintva vagy itt meghallgatható:

"Nem foglalkozhatunk úgy antropozófiával, hogy ne foglalkoznánk Rudolf Steinerrel."

"Legnagyobb tanítását Steiner nem az előadásaival és a könyveivel, hanem az életútjával adta."

"A Goetheanum mindig ott van, ahol Rudolf Steiner szellemében tevékenykednek." 

A Kor-Szó-Társ podcast-sorozat összes beszélgetése megtalálható itt. 

Az előadás-sorozat 4. része március 30-án, Rudolf Steiner halálának 99. évfordulóján hangzik el a budapesti Rudolf Steiner Házban.

2. rész: A Pünkösdi Kongresszustól

a Karácsonyi Gyűlésig

(Az 1923-as Karácsonyi Gyűlés helye Rudolf Steiner életútján és az antropozófia történetében)

Rudolf Steiner Ház, 2023. december 2., szombat 16 óra

"Az 1923-as Karácsonyi Gyűlésen, az új, tisztán szellemi Alapkőletétel során Rudolf Steiner - az Alapkő-meditáció szavai és ritmusai révén - a jóakaratú emberek szívébe és lelkébe helyezte a Szeretet Alapkövét."

Részlet Korcsog Balázs készülő könyvéből: A Szeretet Alapköve. A Karácsonyi Gyűlés és gyümölcsei

3. rész: "Bárcsak meghallanák az emberek!"

(A Karácsonyi Gyűlés ezoterikus jelentősége)

Rudolf Steiner Ház, 2024. január 27., szombat 16 óra

  ALAPKŐ-MEDITÁCIÓ új fordítás, egy holdcsomó után... itt olvasható

KI SZÓL ÍGY?: "Emberlélek!", "Bárcsak meghallanák az emberek!" - Egy ÓHAJ ez, egy szellemi lény óhaja az emberek felé. Ki lehet ez a lény? Ki szólhat így az emberhez? És miért nevezi Rudolf Steiner Szeretet-kőnek (Liebesstein) a Karácsonyi Gyűlés Alapkövét? - Ezekről (is) fogunk beszélni a jan. 27-i előadáson. 

Az előadás-sorozat 3. része január 27-én, 4. része pedig március 30-án, Rudolf Steiner halálának 99. évfordulóján hangzik el a budapesti Rudolf Steiner Házban. 

Tűzzel és Szellemmel

Antropozófiai írások - a szellemi horizont tisztaságáért

(a Karácsonyi Gyűlés és a szellemi Alapkőletétel százéves évfordulójára)

Hermann Hesse és a tűz kérdéséről, Kaspar Hauserről, korunk nátháni lelkéről, Michaelről és Mammonról mint ellen-korszellemről, és Rudolf Steiner spirituális biográfiájáról is lehet olvasni benne...

Könyvbemutató: november 8. szerda 18 óra, Rudolf Steiner Ház, Prokofjev Szeminárium

November 8-tól kapható a Rudolf Steiner Házban, a Keresztény Közösség Nádor utcai helyiségében, vagy megrendelhető a MAT online könyváruházában.

Könyveink, fordításköteteink itt megtalálhatók (részletes tartalomjegyzékkel).

Az ezoterikus kereszténység igazi mestereiről és Rudolf Steiner lényéről valaha írott legjelentősebb könyv. Szergej Prokofjev szellemi hagyatéka.

Könyvbemutató szeptember 29-én, pénteken 17 órától a budapesti Rudolf Steiner Házban. Igazi Michael-napi esemény! Részletek itt.

Megrendelhető itt. Tartalom: (I. rész) (II. rész) (III. rész) 

Megvásárolható a Rudolf Steiner Házban, vagy megrendelhető a MAT online könyváruházában.

Könyveink, fordításköteteink itt megtalálhatók (részletes tartalomjegyzékkel).

Csontváry géniusza. Az éteriség festője

A képre kattintva megtekinthető a Csontváry halálának 100. évfordulója alkalmából tartott 2019-es előadás felvétele.

A tartalomból: Csontváry életútja a modern szellemtudomány fényében; Csontváry három főművéről, vetítéssel egybekötve: a nagy Tátra-kép (nagy Tarpatak) mint élőlény; Taormina-képek a művészettörténetben és Csontváry nagy Taorminája mint éteri festészet; és A magányos cédrus mint Golgota-kép.

Az előadáshoz kapcsolódó 2019-es könyvbemutató: Az első szellemtudományos Csontváry-könyv.

Az évfordulóhoz kapcsolódó kiállítás a Szépművészti Múzeumban július 16-ig, majd augusztustól Pécsett látható.

Kapcsolódó írásunk (2014):

Richard Strauss, az opera ötödik evangélistája (1. rész) (2. rész) (3. rész) (4. rész) 

Kaspar Hauser szülőhelye: a karlsruhei Nap-kastély

... és ami maradt belőle 1945-ben...

Az előadásnak folytatása is lesz: Petőfi és Kaspar Hauser, 2. rész:
Petőfi, a materializmus kora és az érzékfeletti Golgota
(a tervek szerint szeptemberben, az ismert csatornákon meg lesz hirdetve) 

A pápalátogatás margójára:

A pápa lemondása, a tudati lélek kora és a római egyház alkonya (2013-as írásunk) 

Petőfi és Kaspar Hauser

Az ezoterikus kereszténység impulzusai

Közép-Európában a 19. században

Korcsog Balázs előadása, 2023. május 10.

Makovecz Központ és Archívum

Petőfi és Kaspar Hauser: egy eddig nem vizsgált téma a PETŐFI 200 évfordulóhoz kapcsolódva...  

Részletek és regisztráció itt. Facebook-esemény: https://fb.me/e/ROvWhyhc

Az előadásról rövid összefoglaló itt olvasható. 

Megrendelhető itt.    A címlapot lásd itt.

Benne a szilveszteri Goetheanum-tűzkatasztrófáról szóló előadásom első felének 20 oldalas, kibővített anyaga. Szó esik a nagy német író, Hermann Hesse és a titokzatos mérnök kapcsolatáról, Hesse saját kezű leveleivel és rajzaival... (K. B.) 

Könyvbemutató november 23-án szerdán 18 órától a Rudolf Steiner Házban.

A könyv megvásárolható a Rudolf Steiner Házban (1026 Bp., Riadó u. 2/b), a Keresztény Közösség Nádor utcai helyiségében, vagy megrendelhető a MAT online könyváruházában (antropozofia.hu/webaruhaz): Harc az orosz kultúrcsíráért.  

Tusványos előtt és után… (2022)

Szolzsenyicintől a Friedman-doktrínáig

Az észt és örmény származású Armen Töugu „A háború kísértete” című írásában az orosz organizmus májszerveként tekint Ukrajnára,[1] Oroszország „éléskamrájára” („az ukrán feketeföld vidéke az orosz lény májának szerepét tölti be”), és az egész ukrajnai konfliktust az orosz organizmus májának fertőzéses-gyulladásos megbetegedéseként értelmezi, s hangsúlyozza, hogy „Ukrajnának mint Oroszország egyik létfontosságú szervének szétesése (…) egész Oroszország számára életveszélyes lehet. Az ember a májának egy kis részével is tovább élhet, de teljesen e nélkül a létfontosságú szerv nélkül huzamosabb ideig nem tud életben maradni. Ezért a mai Ukrajna egy részének mindenképpen orosz befolyás alatt kell maradnia, hogy Oroszország mint lény, mint élő organizmus életben maradjon. Így nézve érthetővé válik, miért ütközik elkeseredett orosz ellenállásba minden arra irányuló kísérlet, hogy elszakítsák Ukrajnát Oroszországtól. Ha a NATO bevonul Ukrajnába [vagyis ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba és csapatokat telepítenek az országba], azzal úgyszólván Oroszország májának szegezik a kést. S aligha számíthatunk arra, hogy Oroszország ezt ellenállás nélkül tűrni fogja…”[2] – Armen Töugu profetikusnak bizonyuló soraiból nemcsak a 2014/15-ös ukrajnai eseményeket (EuroMajdan, Krím), hanem a 2022-es háborús konfliktust is teljesen más fényben (spirituális nézőpontból) láthatjuk, és nem úgy, ahogy erről a hivatalos, nyugati narratíva szól (orosz agresszió, Putyin őrültsége stb.) – a helyzet ennek épp az ellenkezője: az orosz elnök ilyen értelemben az orosz organizmus, az orosz lény földrajzi vetületének – mondjuk ki: az előrehaladó, jövőbemutató orosz népszellem működési területének – védelmezője a spirituális értelemben is jogosulatlan nyugati terjeszkedéssel szemben!*

A 20. század képe: Drezda romjai 1945-ben

A „migrációs válság”

Háború Európa ellen

Száz évvel az első világháború kitörése után a háború új formája zajlik Európában, pontosabban: Európa ellen. A 2014/2015-ös migránsáradatot figyelve két dolgot ugyanis már most megállapíthatunk:

Az áprilisi előadás felvétele megtekinthető:

Harc az orosz kultúrcsíráért

(Az orosz nép külső és belső lénye -

a jelenlegi események

és jövőbeli missziója fényében)

Korcsog Balázs előadása 2022. április 1-én a budapesti Rudolf Steiner Házban

A képre kattintva vagy itt megnézhető: https://youtu.be/CWIy90k-qN8

A tartalomból:
Az oroszság külső és belső lénye (A három külső államalkotó tényező és az igazi orosz lélek)
Oroszország három fővárosa mint az orosz organizmus és orosz lélek részei
A kelet-európai nép hármassága (A három orosz testvérnép)
Közép- és Kelet-Európa együttműködése (Az előrehaladó szellemek világterve és az „ellen-világterv”)

(Korcsog Balázs fordítása)

Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogyan találhatunk utat a népszellemhez, miként folytathatunk meghitt párbeszédet, bizalmas, belső párbeszédet annak a népnek a szellemével, amelyhez tartozunk. Csak tanácsolni tudom, hogy ha van néhány percük, különösen a mostani időkben, használják a „Du, meines Erdenraumes Geist!” („Te, földi térségem szelleme!”) kezdetű, a népszellemhez szóló spruchot, hogy képesek legyenek eligazodni a jelenlegi világhelyzetben.

Harc az orosz kultúrcsíráért

Az orosz nép külső és belső lénye – a jelenlegi események és jövőbeli missziója fényében

(1. rész)

A modern szellemtudomány és az orosz szellem

(Blavatszkaja – Steiner – Prokofjev)

Rudolf Steiner 1914-ben, az első világháború elején, különböző európai nemzetekből származó antropozófus hallgatóinak adott egy Béke-spruchot. A svájci Dornach, az antropozófia földi központja elég közel feküdt az akkori francia–német frontvonalakhoz – így Dornachban hallani lehetett az ágyúdörgést, s éjszakánként látták a felvillanó torkolattüzek és robbanások fényét.

Dornachban ekkor javában zajlottak az akkor még János-épületnek nevezett későbbi Goetheanum – a modern misztériumok tervezett földi központjának – építési munkálatai. Ezekben a munkákban Rudolf Steiner mellett sok antropozófus is részt vett, Európa számos, akkor egymással hadban álló országából. Az első Goetheanum faépületének építési, festési, fafaragási, üvegezési munkáin békében dolgoztak együtt a német, osztrák, francia, angol – és orosz antropozófusok. És amikor kitört a háború, az európai népek testvérgyilkos háborúja, Rudolf Steinernek – aki osztrák-német származású volt – esze ágában sem volt eltávolítani vagy hazaküldeni a János-épület építési munkálatairól a háborúban ellentétes oldalon harcoló nemzetek fiait és lányait. Így az oroszokat sem. Sok orosz antropozófus vett részt továbbra is az új idők korszerű misztériumtemplomának felépítésében.[1] De az akkoriban kibontakozó euritmia is elképzelhetetlen az első generáció fiatal orosz euritmistái nélkül. Tatyjana Kiszeljova, Aszja Turgenyeva, Makszimilian Volosin, Margarita Volosina, Klavdija Bugajeva, Borisz Bugajev (alias Andrej Belij – oroszosan ejtsd: bélüj, „jerivel”) és még sok orosz antropozófus volt ott Rudolf Steiner mellett Dornachban, vett részt az előadásain, a Goetheanum építési munkálataiban, vagy az euritmia kibontakozásában. Fontos és talán a legfinomabb, legérzékenyebb visszaemlékezéseket köszönhetjük nekik Rudolf Steinerről és környezetéről: Andrej Belij „Életátalakulásá”-ban (Verwandeln des Lebens) és Titkos feljegyzéseiben, Margarita Volosina A zöld kígyójában vagy Aszja Turgenyeva visszaemlékezéseiben ma is élő szemtanúként tudósítanak bennünket erről az időszakról.[2] Belij második felesége, Klavdija Bugajeva pedig egyenesen ezzel a címmel foglalta össze emlékeit: „Hogyan élte át Rudolf Steinert – egy orosz lélek” (Wie eine russische Seele Rudolf Steiner erlebte).[3]

Ukrajna

„Határország”

Adalékok az ukrajnai háború értelmezéséhez

2021-es szellemtudományos gyorsmérleg

Hitler, Merkel, Metaverzum

·       minden akadály és hátráltató tényező ellenére március közepére megjelent A MAGYAR GÉNIUSZ című új könyvem, a magyar népszellem témájának első szellemtudományos feldolgozása. (Megrendelhető itt: A Magyar géniusz – Magyar Antropozófiai Társaság (antropozofia.hu))

·      tavasszal két online közvetített előadást tartottam Rudolf Steiner születésének körülményeiről (az 1. részben a család és a szülőhely, a 2. részben a születés időpontjának szellemi összefüggéseiről), mindkét előadás visszanézhető (mindkettő 30 percnél kezdődik): az 1. rész itt: https://fb.watch/adsgbsKd_I/, a 2. rész itt: https://fb.watch/adspXFpHAS/

·       ősszel (szeptember végétől december végéig) hét előadás hangzott el a Rudolf Steiner Házban, a szerdai Prokofjev Szeminárium keretében, köztük külön előadás szólt MICHAEL, MAMMON és az 1879-es év spirituális jelentőségéről (azóta megjelent az AntropoSophia lapban és az Európai Közép-ben is), külön alkalommal foglalkozunk (Tóth Márk Szabad Gondolat-ban olvasható kiváló cikke alapján) Rudolf Steiner és a HIMLŐOLTÁS kérdésével (az antropozófus körökben ezzel kapcsolatban terjesztett valótlanságok, manipulációk és félrevezetések miatt), és legutóbb, dec. 22-én éves összefoglalót tartottam az utóbbi hónapok két fontos fejleménye kapcsán: (1) METÁ-vá, azaz METAVERZUMMÁ, a való világ „helyettesítőjének” szánt virtuális valóságvilággá alakul a Facebook, illetve (2) az új német kormánnyal új szakaszhoz érkezik az európai Közép elleni százéves háború, melynek végrehajtói - Európa és Németország „sírásói”: Hitler, Merkel, és társaik

·    a METÁ-ról szóló október végi bejelentés az év egyik (ha nem a) legfontosabb eseménye volt, szellemtudományos nézőpontból is: itt bújik ki a szög a zsákból, hogy mire megy ki a játék, hogy miről is szólt valójában a tavalyi és az idei esztendő. Az emberhez legközelebbi érzékfeletti világba (az éteriségbe, ahol korunkban Krisztus megtapasztalható) való felemelkedés helyett a természetalatti, alsó asztrális világ virtuális valóságába akarják zárni az embereket. Ez az ellen- vagy árnyékuniverzum a Metaverzum, röviden META. (Rövid összefoglaló a bejelentésről itt olvasható: https://forbes.hu/uzlet/meta-facebook-metaverzum-video/) 

·       az év második felében lefordítottam Szergej Prokofjev Rudolf Steiner és az ezoterikus kereszténység mesterei című könyvének első harmadát (a tervek szerint őszre elkészül a teljes könyv). A többi téma mellett ennek első, bevezető fejezetét dolgoztuk fel a Prokofjev Szeminárium alkalmain. Jövőre a hét mesterrel folytatjuk: Mánival, Jézus mesterrel, Szkíthiánosszal és a többiekkel...!!!

·       több tanulmányom és fordításom is megjelent az Európai Közép, az AntropoSophia és a Michaeliták című lapokban (lásd itt: Novalis Szellemtudományi és antropozófiai folyóirat - Szellemtudományos folyóirat-publikációk (2003-2021))

·      és idén is számos cikkemet és fordításomat föltettem a 14 éve saját erőből működtetett Novalis-ra... (ide :-)

Korcsog Balázs

„Minden tetőről látni a napot”

Pilinszky és az

éteri Krisztus-élmény

„Én nem akarok egyéb lenni, mint tanúságtevő.”

Pilinszky életműve annak az elhíresült adornói kijelentésnek az élő cáfolata, hogy „Auschwitz után nem lehet – illetve barbárság – verset írni”. De mit mondhatunk spirituális nézőpontból Pilinszky gyermeki-angyali lényéről? Különleges megszólalásmódjáról, versnyelvéről…? Kisesszé egy magyar géniuszról.  

November 27-én volt száz éve, hogy Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője megszületett. Úgy adódott, hogy éppen ezen a napon együtt volt néhány antropozófus, és beszélgetett.

„Egyáltalán találkozott már valaki az éteri Krisztussal?” – kérdezte egyikük, az antropozófus körökben sokat emlegetett újraeljövetelre, Krisztus éteri megjelenésére utalva.

„Pilinszky!” – mondta erre valaki.

Igen.

Michael, Mammon, Mihály – 1879

1. rész: Michael vagy Mihály?

Hogyan mondta ki Rudolf Steiner a jelenlegi korszellem nevét?

A Michael héber eredetű név, onnan került át a görögbe, majd a latinba, és a legtöbb európai nyelv innen vette át. A név eredeti héber jelentése: aki (MI) olyan, mint (KÁ) isten (ÉL). Vagyis már maga a Michael név is az azt viselő szellemi lény működésének lényegére utal: Michaelre mint közvetítőre, mint Isten orcájára, aki a Golgotai misztérium előtt Jahve mint Hold-isten (Hold-eloha) impulzusait közvetítette az ókori zsidó nép számára, a Golgotai misztérium után viszont Krisztus orcájává vált, s azóta a Földre költözött kozmikus Nap-szellem impulzusait közvetíti az egész emberiség számára.

Így Michaelnek már a nevében is benne rejlik a hármasság princípiuma. És a Rudolf Steiner által hozott modern szellemtudomány értelmében – melynek éppen Michael az egyik legfőbb szellemi inspirátora – a makro- és a mikrokozmosznak is a hármasság a legfőbb alapelve: a világ és az ember is hármas tagolódású, vagyis nem a kettősség, hanem minden téren a hármasság az alapelve (test, lélek, szellem; gondolkodás, érzés, akarat; fejrendszer, keringési rendszer, végtagrendszer; gazdasági élet, jogi élet, szellemi élet; és így tovább).

De hogyan mondta ki Rudolf Steiner a jelenlegi korszellem, Michael nevét? És miért fontos ez?

A »GA 2025« projektről

(Steiner halálának centenáriumára teljessé válik az életműkiadás)

Kevés hír jut el a magyar antropozófusokhoz a nemzetközi és a dornachi antropozófiai életből. Ezért is fontos, hogy röviden beszámoljunk az utóbbi évek egyik legjelentősebb antropozófiai kezdeményezéséről: Rudolf Steiner halálának közelgő centenáriumára (2025) teljessé akarják tenni a modern szellemtudomány alapítójának életműkiadását, a röviden csak GA-ként emlegetett sorozatot (GesamtAusgabe: összkiadás).

Steiner műveinek összkiadása 1961-ben, a szerző születésének centenáriumi évében kezdődött, és azóta is a világ egyik legnagyobb könyvkiadói vállalkozásának számít, ami az egyes szerzők műveinek kiadását illeti. Máig összesen 417 kötet jelent meg a sorozatban (a zsebkönyvekkel, tematikus válogatásokkal és egyéb kiadványokkal együtt). A Steiner-összkiadást eredetileg 354 kötetre tervezték, ebből a mostani projekt kezdetéig csaknem 300 kötet látott napvilágot.

Szergej O. Prokofjev

Rudolf Steiner, a Teozófiai Társaság és a Nyugat mesterei

(Rudolf Steiner és az ezoterikus kereszténység mesterei, I/1. fejezet)

3. rész: A nyugati ezotéria valódi mesterei

Rudolf Steiner a hallgatóit e centrális közlésekre előkészítve mélyítette el és bővítette ki 1909-ben az ezoterikus kereszténység mestereinek bemutatását. Ennek jegyében utalt arra a „Buddhától Krisztushoz” című előadásában, melyet a Teozófiai Társaság európai szekcióinak következő nemzetközi kongresszusán, Budapesten tartottak 1909 májusában, hogy a rózsakeresztesek ezoterikus iskoláiban kezdettől fogva olyan nagy beavatottak tanítottak, mint Zarathusztra (Jézus mester), Szkíthiánosz és Gótama Buddha (utóbbi érzékfeletti testben, ún. nirmanakajában). Ők mindnyájan a keresztény misztériumokat tanították a tanítványaiknak, melyek középpontja a kozmikus Krisztus-lény és a Golgotai misztérium centrális jelentőségének megértése az egész földfejlődés szempontjából. Ezen a kongresszuson Rudolf Steiner a Teozófiai Társaság vezetőinek jelenlétében a következőket mondta: „Ő [Gótama Buddha] egyike volt azoknak, akikkel mi együtt élünk a rózsakeresztes teozófiában. Három mestert neveztünk meg: Zarathaszt (Zarathusztrát), Szkíthiánoszt és Boddhát vagy Buddhát.” (GA 109, 1909. máj. 31.)

Szergej O. Prokofjev

Rudolf Steiner, a Teozófiai Társaság és a Nyugat mesterei

(Rudolf Steiner és az ezoterikus kereszténység mesterei, I/1. fejezet)

2. rész: Az 1909-es év spirituális jelentősége

Ez az egész fejlődés az 1909-es év elejétől kezdve döntően megváltozott. Rudolf Steiner szellemtudományi kutatása szerint ezt az évet kell a kiindulópontnak tekinteni korunk legjelentősebb szellemi eseményével: Krisztus éteri alakban, azaz tisztán érzékfeletti formában történő „visszatérésével” kapcsolatban (lásd GA 175, 1917. febr. 6.). Az egész emberiség számára általánosan a 20. század harmincas éveitől kezdődően vált átélhetővé ez az esemény, a beavatottak számára viszont, magasabb síkokon, már 1909-ben elkezdődött. Ha figyelembe vesszük, hogy a Teozófiai Társaságban éppen ebben az esztendőben vette kezdetét Krisnamúrti elhíresült és tragikus története, akkor megérthetjük, hogy Rudolf Steiner később miért beszélt olyan határozottan azokról a Krisztus-ellenes (antikrisztusi) erőkről, akik e „kalandos vállalkozás” mögött álltak. Hiszen a Krisnamúrti-ügy mögött okkult hatalmak rejtőztek, akik tudtak az „újraeljövetel” titkáról, s abban a pillanatban, amikor az éteri Krisztus megjelent, megpróbáltak a fizikai síkon egy hamis messiást szembeállítani vele.

Szergej O. Prokofjev

Rudolf Steiner, a Teozófiai Társaság és a Nyugat mesterei

(Rudolf Steiner és az ezoterikus kereszténység mesterei, I/1. fejezet)

1. rész: Visszavezetni a teozófiai mozgalmat rózsakeresztes gyökereihez

Az antropozófiai mozgalom fejlődése, történetileg nézve, a Teozófiai Társaságon belül kezdődött, ahová meghívták Rudolf Steinert, hogy tartson előadásokat, legelőször Nietzschéről, 1900-ban bekövetkezett halála kapcsán, később pedig saját belátása szerinti témákról. Előadásainak olyan sikere volt, hogy már 1902-ben felkérték, hogy legyen a Teozófiai Társaság tagja, s egyúttal vállalja el az éppen akkor megalakuló német szekció főtitkári posztját.

Rudolf Steiner elfogadta a felkérést, mivel a Teozófiai Társaság vezetősége teljes szellemi szabadságot biztosított a munkájához a német szekción belül. Így Steiner a Teozófiai Társaságban a kezdet kezdetétől olyasvalamit nyújtott, amit – az ő saját szavaival – ott „sehol sem tanítottak” (GA 28, XXX. fejezet): megismertette hallgatóit az ezoterikus vagy rózsakeresztes kereszténység alapvető igazságaival. Világosan tanúskodik erről az első két nagy előadásciklus, amit Rudolf Steiner 1901 és 1902 telén tartott a Teozófiai Társaságban, s amit a keresztény misztikusoknak, illetve a kereszténység mint spirituális-misztikus tény témájának szentelt (később könyvvé is átdolgozta mindkét ciklust: GA 7 és GA 8).

A Szergej O. Prokofjev Akadémia megnyitója Heidelbergben

„A transzhumanizmus technokrata emberképével az Ember valódi képét kell szembeállítanunk…!”

2021. április 11-én, egy vasárnapi napon, Ralf Gleide és Ricarda Murswiek vezetésével Heidelbergben megnyílt a Szergej O. Prokofjev Akadémia. A szűk körben tartott eseményen felszólalt Astrid Prokofieff [Szergej Prokofjev özvegye], Ricarda Murswiek, Ralf Gleide és Friedrich Engelhardt. A megnyitót zene és az Alapkő-meditáció felolvasása keretezte.

A Szergej O. Prokofjev Akadémia azt tekinti feladatának, hogy a világunkat egyre inkább elsötétítő történések közepette a figyelmet a 20. század és a rákövetkező évszázadok Nagy Eseményére irányítsa: Krisztus megjelenésére az éteriségben. A technokrata emberképpel, ahogy az például a transzhumanizmusban megjelenik, az Ember valódi képét kell szembeállítanunk. Kevesen kutatták olyan elmélyülten Rudolf Steiner nyomán ezt a képet, mint Szergej O. Prokofjev. Az ő munkássága roppant körültekintően, ugyanakkor nagyon erőteljesen tárja fel a Krisztus-impulzus mélységeit. A Prokofjev Akadémiának az a célkitűzése, hogy gondozza ezt az életművet, és tovább vigye, s amennyire lehetséges, közkinccsé tegye a Prokofjev által alkalmazott kutatási módszert, amely az antropozófia kutatási módszerét magát testesíti meg. Mindezt előadások, szemináriumok, konferenciák és publikációk segítségével.

(fordította: Korcsog Balázs)

A tudósítás az Ein Nachrichtenblatt nevű független dornachi hírlevél 2021. május 2-i számában jelent meg (Nr. 10/2021, p. 15.).

Szergej O. Prokofjev

Rudolf Steiner – egy spirituális biográfia töredéke

Ralf Gleide könyvismertetője

Kerek száz esztendő választ el bennünket Rudolf Steiner életének utolsó éveitől. Ennek fényében felmerül a kérdés, hogy a történelmi távolság vajon szükségszerűen a vele való kapcsolat elvesztéséhez vezet, vagy egy másik szinten e kapcsolat elmélyülésének a lehetőségét is magában hordozza. Ehhez jön még az a kérdés, hogy Rudolf Steiner jelenleg vajon újra megtestesült állapotban van-e, s ma milyen módon tudunk találkozni vele. Szergej Prokofjev rendkívül intenzíven foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, s e befejezetlenül maradt könyvében belátható szempontokat ad ezek megválaszolásához.

Terry Boardman

Ahrimán inkarnációja: mikor és hol?

3. rész

Két amerikai szobor

Képzeljék maguk elé a Szabadság-szobrot, mely a római Libertas (Szabadság) istennő mintájára készült, római öltözékben, rideg arcvonásokkal és a feje körül hét éles fénysugárral. A szobor euritmiai mozdulata lényegében az „i” hangnak felel meg, az „ego” és/vagy az „én” magánhangzójának. Ez jelenthet egyfelől önzést és önérvényesítést, de jelentheti a magasabb Én kiegyensúlyozottságát (ahogy Steiner szoborcsoportján is láthatjuk a Goetheanumban), a megismerés fáklyáját tartva. A szobor hivatalos neve: „A Szabadság megvilágosítja a világot” – szerénynek éppen nem mondható igény! A könyvön, melyet a nőalak a bal kezében tart, az 1776. július 4. felirat áll, római számokkal.

Steiner beavatási foka

A modern szellemtudomány megalapozását jelentő életművével, melyet az 1923/24-es Karácsonyi Gyűléssel koronázott meg, Rudolf Steiner maga is olyan beavatási fokot ért el, hogy halála után – későbbi fizikai megtestesüléseitől függetlenül –, kizárólag szellemi úton is kapcsolatba lehet lépni vele, bizonyos feltételekkel. („Csak a fizikai síkot kell elhagynom…” – mondta Steiner a halála előtt Ita Wegmannak.) Ezt a beavatási fokot fejezi ki az az imagináció is, melyet Steiner Ita Wegmannak adott: egy oltár áll a szellemi világban, és ketten állnak előtte: (szemből nézve) jobbra Christian Rosenkreutz kék stólában, balra Rudolf Steiner vörös stólában. (Lásd pl. Viktor Stracke: Das Geistgebäude der Rosenkreuzer [A rózsakeresztesek szellemi építménye]. Verlag am Goetheanum, 1993, 2006². 236. o.)

Az itt említett imagináció értelmében – az 1923-as Karácsonyi Gyűlés véghezvitelével – Rudolf Steiner beavatási foka és jövőbeli működése Christian Rosenkreutzéhoz lesz hasonlatos: fizikailag is megtestesül majd ugyan, de nem ez lesz a lényeg, legerősebb hatását ezentúl éterileg fejti majd ki! – Szergej O. Prokofjev szerint ezért nem Steiner esetleges reinkarnációját kell keresnünk, hanem szellemileg kell kapcsolódnunk a tanítóként hozott munkásságához, hiszen most és a jövőben is mindenekelőtt szellemi síkon tudunk kapcsolatba lépni vele. Vagyis nem egy újabb nagy tanítóra kell várnunk: a tanító itt van, csak nem a fizikai síkon! – Ahogy Christian Rosenkreutz esetében sem!

Korcsog Balázs

A Magyar géniusz

A magyar népszellem, nyelvszellem

és gondolkodásszellem nyomában

Első kötet

A modern magyarság

A magyar antropozófiai élet régi nagy adóssága Rudolf Steiner magyarsággal kapcsolatos közléseinek korszerű, módszeres és szellemtudományos alapokon álló feldolgozása. Korcsog Balázs kétkötetesre tervezett könyvéből bepillantást kaphatunk Steiner magyarság-képébe, s abba, mit tudhatunk a magyar népet vezető isteni-szellemi lényekről a modern szellemtudomány nézőpontjából. Steiner eddig ismertnek vélt kijelentései is új megvilágításba kerülnek az itt olvasható új, hiteles fordításokból, és olyan, magyarul eddig publikálatlan Steiner-közléseket is tartalmaz mindkét kötet, melyek nélkül nem alkothatunk valós képet a magyar nép spirituális történelméről.

Részlet a könyvből:

„Ha a magyar nép arkangyalát keressük, akkor nekünk sem ennek a lénynek a nevével – a magyar népszellem konkrét megnevezésével – kell foglalkoznunk, hanem azzal, hol érhető tetten az ő kézjegye: hogyan nyilvánulnak meg a magyar népszellem sajátosságai és inspirációi Deák és Széchenyi közéleti munkásságában, Petőfi és Arany lírájában, Madách „emberiségdrámájában”, Katona és Erkel Bánk bánjában, Csontváry napút-távlatában, Bartók Kékszakállújában, vagy Krúdy és Huszárik Szindbádjában, Latinovits versmondásában, a népdaléneklésre épülő Kodály-módszerben, Kós Károly és Makovecz organikus épületeiben… – a magyar nép legnagyszerűbb szellemi és kulturális teljesítményeiben. A magyaroknak is úgy kellene megbecsülniük népük e kimagasló kulturális értékeit, szellemi vívmányait és művészi alkotásait, mint saját népszellemük adományait.”

Terry Boardman

Ahrimán inkarnációja: mikor és hol?

(1. rész)

Rudolf Steiner 1919 végén tartott nyolc előadásában tett utalásokat Ahrimán inkarnációjára. Mielőtt ezekkel foglalkoznék, bevezetésképpen röviden szeretnék kitérni néhány korábbi kijelentésére.

1918. július 16-án, azon a napon, amikor a bolsevikok kivégezték a cári családot Oroszországban, aznap beszélt Rudolf Steiner (GA 181) „az ahrimáni szellem egy megtestesüléséről” Enrico Dandalo velencei dózséban (hercegben), aki sokat tett azért, hogy eltérítse a negyedik keresztes háború menetét 1204-ben, azét a keresztes háborúét, amely Konstantinápoly kifosztásához vezetett. Ez körülbelül 700 évvel, vagyis nagyjából egy kultúrkorszak egyharmadával korábban történt. Mindig érdekes meghallgatni, miket mond Rudolf Steiner Velencéről. Ez a szigetszerű kereskedőállam rendkívül fontos szerepet játszott Európa és a nyugati világ történetében. De ennek részleteibe most nem tudok belemenni.

Röviden ennyit Steinernek arról az utalásáról, amely, ezt fontos megjegyeznünk, nem magának Ahrimánnak, hanem egy ahrimáni szellemnek az inkarnációjára vonatkozik, jelen esetben Dandalóban, a velencei dózse személyében. Velence volt az a város, amely később Anglia és az USA kereskedelmi és imperialista törekvéseinek mintapéldája lett.

Világjárvány vagy

eltervezett akció?

„A jövőben csak egy választási lehetősége lesz az úgynevezett civilizált világnak: egyfelől a bolsevizmus, másfelől a hármas tagozódás. És aki nem látja be, hogy a jövőben csupán e két dolog közül választhatunk, az semmit sem ért az események menetéből.”

(Rudolf Steiner, GA 199, 1920. aug. 7-i előadás)

Azok, akik foglalkoztak antropozófiával vagy Goethe Faustjával, lelkileg jól előkészültek a jelenlegi eseményekre. Antropozófiai tanulmányaink hosszú évei alatt mindig arról olvastunk, írtunk és beszéltünk, hogy a modern, „fausti” ember csak akkor jut tovább a tudati lélek fejlődésében, ha szembesül a Gonosszal, és azon is fáradozik, hogy átlássa a Gonosz működését, s így váljon érettebbé. Korunk szociális és szellemi betegségét eddig csak egyes jelenségekben érzékelhettük. Most azonban olyan erővel mutatkozott meg ez a betegség, ami eddig teljesen elképzelhetetlen volt számunkra. Most szervezetünk legkisebb sejtjeiig menően megtapasztalhattuk, hogyan hívják a Gonosz ábrázatát: Hazugságnak! Ez a hazugságvírus többé-kevésbé minden nemzetet érintett, s rövid idő alatt a feje tetejére állította mindennapi életünk ritmusát és szokásait.

A szellemi kutatás alaptörvénye

Rudolf Steiner 1909-es

budapesti figyelmeztetése

Minden tudományos kutatásnak, így a Rudolf Steiner által hozott modern szellemtudománynak is az egyik alaptörvénye, hogy jogosulatlan minden olyan kutatás, amelyik nem veszi figyelembe a már elért eredményeket. Egy képi hasonlattal élve: olyan ez, mintha úgy akarnánk meghódítani egy hegycsúcsot, hogy közben nem törődnénk vele: volt már, aki feljutott erre a csúcsra…

 Ennek a törvénynek van egy exoterikus és egy ezoterikus oldala. Exoterikus értelemben a külső tudományos vizsgálódás is mindig úgy kezdődik, hogy a kutató mindent megkeres és elolvas, amit az adott témában addig írtak. (És ez csupán a kiindulópontja a kutatásnak.) De ennek a törvénynek van egy ezoterikus oldala is, amelyre Rudolf Steiner világított rá, méghozzá az egyik budapesti előadásában, az 1909-ben itt megrendezett teozófus kongresszust követő napokban:

Ahrimán egyik Musk-ja

Elon Musk, a Tesla és az 5G-műholdakat felbocsátó SpaceX tulajdonosa, a Neuralink technológia (az emberi agyba ültetett számítógép) úttörője újszülött gyermekének az „X Æ A-12” nevet adta párjával, mintha egy robot vagy cyborg lenne a Csillagok háborújából. A névadásról ő maga számolt be. A név okkult elemeket is tartalmaz: az A-12 az Archangel-12-re (magyarul Arkangyal 12), a CIA felderítő repülőjére utal, amit később továbbfejlesztettek SR-71 Blackbird (Fekete madár) néven. Elon Musk – Ahrimánnak ez a „maszkja” – tehát az „Arkangyal 12” névre keresztelte újszülött gyermekét. Vajon miért? Mire utal ezzel? – Ez ugyanis egy szellemi lénynek a neve…

A készülődő Világdiktatúra egyik fő építőeleme, hogy a tényleges hatalom egyre inkább olyan magánemberek kezébe kerül a világban, akiket erre a tevékenységre senki sem hatalmazott fel (pontosabban: NEM EMBER hatalmazta fel őket): AHRIMÁN földi inkarnációjának legfőbb előkészítői ők, a hazugság és halál fejedelmének földi útját egyengetik, az ő egész Földet behálózó digitális diktatúráját építik.

Hölderlin – Hegel –Beethoven

születésének 250. évfordulója

„Hölderlin ist ihnen unbekannt?

Tavaly volt Leonardo, idén Raffaello halálának 500. évfordulója. A két reneszánsz géniusz mellett (a harmadik természetesen Michelangelo) idén egy másik kiemelkedő szellemi csomópont, a német idealizmus és klasszika időszakának nagyjaira is emlékezhetünk: idén március 20-án van Hölderlin, augusztus 27-én Hegel, december 17-én pedig Beethoven születésének 250. évfordulója.

Hölderlin, Hegel, Beethoven. – Minden idők egyik legnagyobb költője, minden idők egyik legnagyobb filozófusa, minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője.

Hármójuk – és szellemi-karmikus környezetük (Fichte, Lessing, Herder, Schelling, Goethe, Schiller, Novalis) – munkássága egyben az egész európai kultúra egyik csúcspontja, és talán csak a klasszikus görögséghez és a már említett érett reneszánszhoz fogható aranykora.

Tudjuk-e még egyáltalán, hogy ki ők? Olvasunk-e még Hölderlin-himnuszokat? Hallgatunk-e Beethoven-kvartetteket? „Hölderlin ist ihnen unbekannt?” – kérdezhetjük Örkény egypercesének szavaival[1] (Nem ismeri Hölderlint..., Hölderlin költészetét?). Ha nem, akkor ez az európai kultúra végét, s egyben Európa végét jelenti. Hiszen a kettő egy és ugyanaz. Erről szól ez az évforduló.

„Így ők hárman, Schelling, Hegel és Hölderlin, akik tübingeni évfolyamtársakként egy közös szobában laktak (!), életükben és alkotásaikban is elszakadtak ugyan egymástól, ám ez az elszakadás nem egyszerűen szétszóródást jelentett. A maga saját törvényei szerint mindegyikük a német szellem egy sajátos formáját hozta létre, olyan formát, amelynek történelmi erővé való átalakulása még nem történt meg. Ez az átalakulás csak akkor lehetséges, ha előbb ismét megtanuljuk tisztelni és csodálni a teremtő alkotást.”[2]

A koronavírus mint megismerési kérdés

A KORONAVÍRUS mint megismerési kérdés: a megkülönböztető-képesség próbaköve

A KORONAVÍRUS mint politikai kérdés: a VILÁGKORMÁNY „FŐPRÓBÁJA”

A Novalison eddig is sok fontos történésről próbáltunk hírt adni a modern szellemtudomány nézőpontjából, a Rudolf Steiner által is kezdeményezett független, szellemtudományos hírügynökség gondolata jegyében. Volt szó a MIGRÁCIÓS válságról, a modern KÍNA kérdéséről, az 5G telepítésének veszélyeiről, a NÉMETORSZÁGI fejleményekről, a NEMI IDENTITÁS válságáról és legutóbb a KLÍMAVÁLTOZÁS és a környezetvédelem kérdéseiről, szellemtudományos szempontból. Ám eddig egyetlen szó sem esett a KORONAVÍRUSRÓL – szándékosan.

Megítélésem szerint a koronavírus is – az előbbiekhez hasonlóan – elsősorban MEGISMERÉSI kérdés, sőt: ez is a megkülönböztető-képesség egyik próbaköve lehet napjainkban. Csak a GONDOLKODÁS az, ami segíthet eligazodni ebben a kérdésben. Például olyan kérdések józan átgondolása, hogy hány ember betegedett és halt meg eddig a koronavírusban, és hány ember hal meg más fertőzésekben (pl. a „rendes” influenzában) minden évben. Mi az oka, hogy vezető hírként mondják be, hogy megvan a 16.(!) fertőzött beteg Magyarországon, holott minden évben TÖBB EZER ember hal meg a „szokásos” influenza következtében! A koronavírussal kapcsolatos híradások felülreprezentáltsága a mainstream mediában mindenesetre elgondolkodtató.

Az 5G – a végső támadás

„A teljes elektromágneses lefedettséggel járó hálózat azzal fenyeget, hogy egy teljes illúzióvilág börtönébe zárja az embert. És végképp elfeledteti vele a szellemet.” (Thomas Meyer)

Az utóbbi időben több külföldi antropozófiai lap is foglalkozott a tervezett 5G (ötödik generációs) mobilhálózattal, szellemtudományos szempontból. Svájcban polgári tiltakozás és aláírásgyűjtés indult ellene, az egészségre is káros hatásai miatt („A svájciak nem kísérleti patkányok.”). A következőkben Thomas Meyer márciusi vezércikkét közöljük.