Korunk legkorábbi Mennybemenetele és Pünkösdje

A tavaszi időszaknak, a húsvéti ünnepkörnek három főünnepe van: maga a Húsvét, a Mennybemenetel és a Pünkösd. A két utóbbi ünnep időpontja (a Húsvéthoz kötött, annak időpontjától függő, úgynevezett mozgó ünnepek lévén) mindig követi a Húsvét éppen aktuális időpontját, minden évben együtt mozog vele: vagyis Mennybemenetel mindig a Húsvét utáni 39., illetve 40. napra, mindig (Áldozó)csütörtökre, Pünkösd pedig a Húsvét utáni hetedik vasárnapra, vagyis a (7*7=) 49., illetve - amint arra neve is utal (Pentecoste, Pfingsten, Pünkösd stb.) - a Húsvét utáni 50. napra esik. És mivel az idei volt korunk legkorábbi Húsvétja, így az idei lesz korunk legkorábbi Mennybemenetele és legkorábbi Pünkösdje is.

Húsvét(vasárnap) időpontja március 22-e és április 25-e között „ingadozik”, s ezzel mindig együtt mozog Mennybemenetel napjának és Pünkösd (vasár)napjának az időpontja is: előbbi április 30-a és június 3-a, utóbbi pedig május 10-e és június 13-a között. És mivel Húsvét vasárnapja idén március 23-ára, a második lehetséges legkorábbi időpontra esik, így az idei Áldozócsütörtök és a Pünkösdvasárnap is a második legkorábbira esik a lehetséges időpontok közül: Mennybemenetel május 1-jére, Pünkösd pedig május 11-ére. (Azért a második legkorábbiról van szó, mert Húsvét lehetséges legkorábbi napja március 22-e - így Áldozócsütörtöké április 30-a, Pünkösdé pedig május 10-e -, ám ilyen esztendő legutóbb 1818-ban (vagyis több mint fél évszázaddal a jelenlegi Michael-korszak kezdete előtt) volt, és legközelebb csak 2285-ben, vagyis fél évszázaddal e korszak vége után lesz ismét: vagyis az 1879-től 2233-ig tartó Michael-korszakban nem volt és nem is lesz ilyen korai időpont.)

1913 - 2008 - 2160

A „korunk legkorábbi Húsvétja” (március 23.), „legkorábbi Mennybemenetele” (május 1.) és „legkorábbi Pünkösdje” (május 11.) elnevezés tehát nemcsak arra utal, hogy 2008-ban vannak a 21. század legkorábbi tavaszi főünnepei, hanem arra is, hogy ez ugyanakkor az egész jelenlegi Michael-korszak egyik legkorábbi Húsvétját, Mennybemenetelét és Pünkösdjét is jelenti: 1913-ban estek utoljára ilyen korai időpontra a húsvéti ünnepkör főünnepei (azt megelőzően csak a Michael-korszak kezdete előtt volt ilyen), és legközelebb is csupán 2160-ban lesz ilyen korán Húsvét, Mennybemenetel és Pünkösd ünnepe.

Mindezeket a kronológiai tényeket egyfajta okkult jelzésként is felfoghatjuk. Rudolf Steiner mindenesetre így tett, és 1913 Húsvétvasárnapján (március 23-án) - éppen esedékes hollandiai ciklusát megszakítva - külön előadást tartott saját korának legkorábbi - illetve az egész Michael-korszaknak az egyik legkorábbi - Húsvétjáról (GA 145 és 150).