A Prokofjev-Halle-vita

Szergej O. Prokofjev és Judith von Halle vitája - az antropozófiai mezőben

Az utóbbi évek legfontosabb antropozófiai vitáinak (az Alapító Vezetőség felépítésével és összetételével, az Edith Maryon szerepével, a Zander-üggyel, az első Goetheanumba tervezett Michael-szoborral, valamint a Rudolf Steiner születésének időpontjával kapcsolatos vita, melyeknek szinte mindegyikében valamilyen módon érintett volt Szergej Prokofjev és Judith Halle is), tehát az utóbbi évek legjelentősebb antropozófiai vitáinak sorába illeszkedik a legújabb: a stigmatizáció és a korszerű Krisztus-megismerés (illetve konkrétan a Judith von Halle személyiségének és tevékenységének megítélése) körüli polémia is.

Szergej Prokofjev és Judith von Halle vitáját két könyv keretezi: a dornachi Goetheanum Vezetőségében tevékenykedő Szergej Prokofjev 2008 decemberében a stuttgarti Verlag Freies Geistesleben [Szabad Szellemi Élet Kiadó] gondozásában napvilágot látott újabb nagy könyve, a Das Mysterium der Auferstehung im Lichte der Anthroposophie [A feltámadás misztériuma az antropozófia fényében]; illetve a Berlinben élő Peter Tradowskynak a dornachi Goetheanum Kiadónál 2009 áprilisában megjelent kis kötete, a Stigmatization. Ein Schicksal als Erkenntnisfrage [Stigmatizáció. Egy sors mint megismerési kérdés].

Prokofjev és Tradowsky e két új könyve között bontakozott ki Szergej Prokofjev és Judith von Halle vitája a Das Goetheanum hetilap hasábjain, 2009. február 6-a és április 10-e (a Nagypénteken megjelent húsvéti szám) között:

- 2009. február 6. (Das Goetheanum, 2009/6.) - két cikk:

(1) Heinz Zimmermann (a dornachi Vezetőség egy másik tagjának) cikke: Gründliche Aufklärung [Alapos megvilágítás] - Prokofjev stigmatizáció-felfogása mellett foglal állást;

(2) Dietrich Rapp cikke (ő volt Prokofjev legelső könyvének lektora, támogatta annak stuttgarti kiadását): Eine Schicksalsfrage [Sorskérdés] - Prokofjev stigmatizáció-felfogása ellen, Judith von Halle mellett foglal állást.

- 2009. február 20. (Das Goetheanum, 2009/8.) - két cikk:

(1) Prokofjev válasza (nyílt levele) Dietrich Rapp cikkére: Kérdés: milyen követelésekkel lépünk fel? („Ami megítélésem szerint valódi problémákhoz vezet, az az, hogy Judith von Halle a stigmatizációjára és a látomásaira hivatkozva hallatlan szellemi tekintélyt követel magának. (…) Egy ilyen követelés számomra az antropozófia végét jelenti. Az egész szellemtörténet során egyetlen szent, egyetlen stigmatizált, sőt egyetlen pápa sem támasztott ilyesfajta követelményeket magával szemben. (…) Az az állítás pedig, hogy Judith von Halle a fantom[test, vagyis a feltámadott Krisztus testének] hordozója volna, számomra eleve lehetetlenné teszi a Judith von Halle írásainak és előadásainak tartalmával kapcsolatos bármiféle szabad és független vitát. (…) Ilyesfajta kijelentésekkel és követelésekkel fellépni azt jelenti, hogy egy olyan elem kerül be az antropozófiába, amely igen erőteljesen szuggesztív hatást fejt ki, korlátozva ezzel az emberek szabadságát, s ami alapvetően idegen az antropozófia lényétől.”);

(2) Dietrich Rapp viszontválasza (nyílt levele) Szergej Prokofjevnek: [Kérdés:] mennyire vagyunk „exkluzívak”?

- 2009. február 27. (Das Goetheanum, 2009/9.) - két cikk:

(1) Judith von Halle cikke Prokofjev könyvének és előbb említett cikkének őt érintő részeivel kapcsolatban: Tief traurig [Mély szomorúsággal] (Szergej Prokofjev könyvében „nem nevezi meg, sőt elhallgatja szellemtudományos fejtegetésének voltaképpeni tárgyát: azt a személyt, aki szerinte veszélyezteti az antropozófiát. (…) Már az a tény is, hogy Szergej Prokofjev - a könyvében is említett két másik stigmatizálódott személyiség - Anna Katharina Emmerich és Therese Neumann nevét is következetesen helytelenül használja, e tudományos művének renyheségéről tanúskodik.” (…) Prokofjev fejtegetésében „azt olvashatjuk, hogy »az egész szellemtörténet során egyetlen szent, egyetlen stigmatizált, sőt egyetlen pápa sem támasztott ilyesfajta követelményeket magával szemben.« Nekem viszont úgy tűnik, hogy »az egész szellemtörténet során« még az nem fordult elő sohasem, hogy Krisztus sebeinek megjelenését és ennek velejáróit, vagyis a Golgotai Misztérium során végbement történeti eseményekről szóló tanúságtételeket tekintették volna a Krisztustól eltérítő és az antropozófia végét jelentő út félreérthetetlen bizonyítékának, ahogy Prokofjev írja. Ez egy olyannyira újszerű felismerésnek tűnik, melyet kimondottan Antropozófiai Társaságunk tagjai számára tartogattak.”);

(2) Szergej Prokofjev helyreigazítása: Judith von Halle előbbi cikkének egyik „félrevezető” levélidézetét közli teljesen terjedelmében, továbbá fenntartja, sőt meg is erősíti a Judith von Halléról alkotott véleményét: „ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban a magam részéről mindent elmondtam”.

- 2009. március 13. (Das Goetheanum, 2009/11.): szerkesztőségi közlemény a stigmatizációt és Judith von Halle személyét érintő polémiával kapcsolatban beérkezett cikkekről: a szerkesztőség bizonytalan időre berekeszti a vitát és egyelőre „visszatartja” az erről szóló további cikkek közlését.

- 2009. április 3. (Das Goetheanum, 2009/14.): rövid szerkesztői kiegészítés, illetve helyesbítés Judith von Halle cikkéhez.

- 2009. április 10. (Das Goetheanum, 2009/15-16.): a Das Goetheanum Nagypénteken megjelent húsvéti számában egymás mellett állnak Szergej Prokofjevnek, Peter Selgnek és Judith von Hallénak a Golgotai Misztériummal és Krisztus lényével kapcsolatos fejtegetései: előbb a Szergej Prokofjevvel készült beszélgetést olvashatjuk az Ötödik evangéliumról mint „a megismerés evangéliumáról”, utóbb Judith von Hallénak az X és Y alakú kereszt misztériumáról szóló tanulmányában mélyedhetünk el, és kettejük (mármint Prokofjev és Halle) között pedig - mintegy csendes békítőként, egyfajta szellemi közvetítőként - Peter Selg írását olvashatjuk Rudolf Steiner Ötödik evangéliumról szóló előadásaival, „az antropozófia középpontjával” kapcsolatban.