És hogyan értékeljük azokat a Krisztussal kapcsolatos megnyilatkozásokat, amelyek mostanában Judith von Halle személyén keresztül nyilvánulnak meg? Ez utóbbi kérdést illetően kénytelenek voltunk az e folyóirat által képviselt szellemtudományi irányzat alapján egy sor tárgyilagos és kritikai szempontot érvényesíteni, mivel úgy tűnik, ennek az új keletű kinyilatkoztatási áramlatnak a hívei ugyanúgy minden fenntartás nélkül állnak vele szemben, mint ahogy a Krisnamurti körül létrehozott „Kelet Csillaga Rend” egykori tagjai viszonyultak különös rendjükhöz. Mi a magunk részéről nem fogadhatjuk el, hogy ez az új „Nyugat Csillaga” igényt tarthatna a szellemtudományos kutatás rangjára, és konkrétan is megindokoljuk, hogy miért és mennyiben vezeti sokkal inkább misztikus és látnoki tévutakra azokat, akik a szellem felé törekszenek.

Mieke Mosmuller, a holland orvos-, antropozófus- és írónő megvizsgálta számunkra Judith von Hallénak a három Jánosról írott könyvét, és ennek alapján bemutatja, hogy a Lázár feltámasztásáról szóló leírása nem csupán Rudolf Steiner kijelentéseinek mond ellent, hanem az ember teljesen hétköznapi, józan eszének követelményeivel is ellentmondásban áll.

Ám sem az én tanulmányom, sem Mosmulleré nem Judith von Halle személye ellen irányul, és azt a jogát sem vitatjuk, hogy a nyilvánosság előtt számoljon be az élményeiről. Semmiképpen sem szándékozunk Judith von Halle megnyilatkozásait vagy híveinek tevékenységét lapunk állandó témájává tenni. Az éteri Krisztus-eseményről szóló első stockholmi híradás százéves évfordulója alkalmából azonban úgy véljük, a példa kedvéért ez alkalommal kénytelenek vagyunk kivételt tenni ez alól a jövőbeni szabály alól.

Ezenkívül Rudolf Steinerrel együtt azon az állásponton vagyunk, hogy a tévedések, ha egyszer felismerjük őket, fontos kapukat képezhetnek az igazság mélyebb megismeréséhez. Ezt úgyszólván Krisnamurti későbbi fejlődéséből is kiolvashatjuk.

A lapunk karácsonyi dupla számát nyitó krisztológiai és szellemtudományos tematika azután egy sor olyan, nem kevésbé fontos témának ad helyet, ami éppen karácsonyi időszakban érdemel különös figyelmet: Horst Peters a chartres-i székesegyház labirintusának rejtelmeibe vezet be minket, Franz-Jürgen Römmeler azt mutatja be, milyen fontos szerepet játszott Albertus Magnus a kölni dóm építésében, Gerald Brei rávilágít Schiller Demetriusának szinte kimeríthetetlen mélységeire, Marcus Schneider pedig a Goethe Vonzások és választások című regényében rejlő karmikus szálakat boncolgatja. Ám e számunkban még más, most nem említett témák és motívumok is felfedezésre várnak, így például Boris Bernstein elmélkedései arról, miért nincsenek igazi példaképei a mai fiataloknak, vagy Barbara Steinmann széles távlatokat felölelő Carus-tanulmánya. (A Friedrich Ecksteinről szóló cikket terjedelmi okokból ismét későbbre kellett halasztanunk, amely így végül a februári számunkban fog megjelenni.)

A kortörténeti jelek nem ígérnek nyugodtabb új esztendőt. Ezért mindazoknak, akikben legalább az a határozott szándék megvan, hogy tisztán lássanak a gazdasági, a politikai és a szellemi élet területén, mindinkább egyesíteni kellene erőiket. Mabel Collins Rudolf Steiner által nagyra becsült művében, Az esztendő históriájában ehhez kapcsolódóan a következő meditációs szöveget olvashatjuk: „Egyetlen köve vagyok csupán a hatalmas templomnak. A seregnek csak egy katonája vagyok, és egy hajszálnyival sem szabad lemaradnom a szomszédomtól. Ha így tennék, akkor az egész sereg menete rendezetlenné válna. Tudom, hogy ezen az ünnepélyes éjszakán az egészért kell felelősséget vállalnom. Én magam is addig rendelkezem kifogyhatatlan erővel, amíg bajtársaim mellettem állnak: semmi sem győzhet le bennünket, ha egységesek vagyunk.”

Kapcsolódó anyagok:

Krisztus éteri újraeljöveteléről:

Krisztus éteri újraeljövetele (Szergej O. Prokofjev az antropozófia eredendő indítékairól)

Krisztus éteri újraeljövetele (Két előadás az Ötödik evangéliumról) (Szergej O. Prokofjev és Peter Selg első közös kötete)

Az éteri Krisztus sorozat kezdete (1910. január második fele)

Judith von Halléról:

A Prokofjev-Halle-vita (Szergej O. Prokofjev és Judith von Halle vitája - az antropozófiai mezőben)

Stigmatizáció és Krisztus-megismerés: Sorskérdés (Dietrich Rapp cikke Szergej O. Prokofjev A feltámadás misztériuma az antropozófia fényében című új könyvéről)