Lényeglátó pillantás

Peter Selg Steffen-könyvéről

Peter Selg könyveiben és tanulmányaiban egy olyasfajta valóságábrázolással szembesülhet az olvasó, amely figyelmet érdemlő módon, gondolati formában ragadja meg azt, ami egy individualitás földi életében spirituális szempontból lényeges, s amely ábrázolásmód ugyanakkor a szellemtudományos tartalmakkal való együttélésről és mély átélésükről is tanúskodik.

Az Albert Steffen. Találkozás Rudolf Steinerrel című könyv lehetővé teszi számunkra, hogy elfogulatlanul tekinthessünk bele két kifejezetten jelentős individualitás találkozásába. A mű a Steffen Steinerrel való (1907-ben történt) találkozásától Steiner 1925-ben bekövetkezett haláláig tartó időszakot öleli fel, és azt a megismerési utat mutatja be, amely Albert Steffent elvezette Rudolf Steinerhez, s amelyről Steffen három könyvet is írt: először In memoriam Rudolf Steiner (1925), később pedig két ízben is Találkozások Rudolf Steinerrel címmel (1926 és 1956).

Peter Selg új könyve nem Steffenről mint költőről szóló monográfia, hanem sokkal inkább a Steffennel kapcsolatos olyasfajta munkálkodásnak a döntő fontosságú „építőköve”, amely nem kíván megállni a létezés felszínénél, hanem megpróbál eljutni a svájci költő azon legbelsőbb törekvéséig, hogy átalakítsa a világban uralkodó viszonyokat. Akinek eddig nem sikerült utat találnia Albert Steffen munkásságához, az ebben a könyvben rátalálhat erre az útra.

Peter Selg Steffen és Steiner találkozásának szellemi színteréről írott bensőséges tanulmánya már három fejezetének címében (Rátalálni a megváltás Igéjére; Minden Én Krisztust keresi önmagában; A Goetheanum sorsszerű történetéből) is olyan lelki és szellemi motívumokat enged felcsendülni Steffen sorsának alakulásából, melyek többszörös összeköttetésben állnak életútjának három fő helyszínével: Berlinnel, Münchennel és Dornachhal. A szerző fejtegetései, amelyek az Albert Steffen Alapítvány eddig publikálatlan forrásaiból merítenek (és a Goetheanum Kiadó felkérésének köszönthetik létrejöttüket), Steffennek a Goetheanumban székelő Általános Antropozófiai Társaság vezetőségi tagjaként kifejtett (korai) tevékenységét is bővebben és méltóbb megvilágításban mutatják be, mint számos eddigi, többnyire felületes tanulmány és beszámoló. A könyvből beláthatjuk, hogy a Rudolf Steiner antropozófiájáért kifejtett tevékenység Steffen számára azt jelentette, hogy szinte teljesen le kellett mondania arról, hogy a világ költőként is elismerje őt. S így még azokban is újabb kérdések merülnek fel, akik már valamelyest jártasak Steffen írói munkásságában, sőt még ahhoz is kedvet kapunk, hogy elolvassuk a műveit.

Ami a könyv olvasásakor különösen elnyerte a recenzió írójának tetszését, hogy a szerző megtalálja a módját, hogy Albert Steffen saját szellemi fejlődéséért folytatott küzdelmét szellemi kortársainak (így például Rainer Maria Rilkének) a megismerési törekvéseivel való összefüggésében mutassa be - különös tekintettel az 1925-ös esztendőre.

A könyv a dornachi Goetheanum Kiadó gondozásában látott napvilágot 2009 novemberében. Matthias Mochner könyvismertetése a Das Goetheanum 2010/3. számában jelent meg (2010. január 15-én). Fordította: Korcsog Balázs

Albert Steffennel kapcsolatos írásaink:

A világ költői átalakítása (Emlékülés a Goetheanumban a költő születésének 125. évfordulóján)

A Tamás-motívum Rudolf Steiner földi életének utolsó napjaiban (Friedrich Eckstein ifjúkori barátsága és Albert Steffen korábbi inkarnációja) (Thomas Meyer  Rudolf Steiner „legsajátabb küldetése” című könyvének 1. fejezete)

Peter Selg könyveiről a NOVALIS-ban:

Rainer Maria Rilke és Franz Kafka (Életút, betegség és sors a 20. században)

Szellemi ellenállás és felülemelkedés (Ita Wegman 1933-1935)

Christian Morgenstern (Útja Rudolf Steinerrel)

Krisztus éteri újraeljövetele (Két előadás az Ötödik evangéliumról) (Szergej Prokofjevvel közösen)

Rudolf Steiner és Felix Koguzki (Miként járult hozzá a gyógynövénygyűjtő az antropozófiához?)

Willem Zeylmans van Emmichoven (Antropozófia és Antropozófiai Társaság a 20. században)

Ita Wegman: Emlékezés Rudolf Steinerre (Közreadja Peter Selg)