Thomas Meyer

Három példa

A szellemtudomány és a misztika különbségéről

Judith von Halle fejtegetéseiből

A szellemtudománytól eltérő misztikus úton szerzett ismeretekre Rudolf Steiner „az iszlám ezotériának a magasabb világról”, valamint „Leadbeater úrnak a szellemi világról szóló leírásait” hozza fel példaként, ezekben ugyanis csupán „a fizikai világ egyfajta másolata vagy megkettőződése” jelenik meg.

De napjainkban valami egészen hasonlót mondhatunk a Judith von Halle műveiben található leírásokról.

Három példa az általa tárgyalt legfontosabb kérdésekről:

1. Judith von Halle szerint Krisztus az utolsó vacsora előtt saját kezűleg, a zsidó vallás szertartásai szerint vágott le egy húsvéti bárányt (amit Jeruzsálemben csak a templomban volt szabad megtenni). Ezzel szemben lásd Rudolf Meyer fejtegetéseit, aki a Die Wiedergewinnung des Johannes-Evangeliums [A János-evangélium visszaszerzése] című könyvében Emil Bocktól teljesen függetlenül bemutatja, hogy miért nem volt semmiféle áldozati bárány az utolsó vacsorán.

2. Judith von Halle szerint Krisztus nem egyfajta beavatási alvásból támasztotta fel Lázárt (ahogy azt Rudolf Steiner már A kereszténység mint misztikus tény című könyvében kifejtette), hanem Lázár szerinte tényleg meghalt, és Judith von Halle elmondása szerint csak azáltal tehetett szert ismét egy új és életképes testre, s Lázár csak úgy kelhetett új életre, hogy Zebedeus János „feláldozta neki az étertestét”. (Ezzel kapcsolatban lásd Mieke Mosmuller könyvismertetését.)

3. Arról a három fekete mágusról szóló elbeszélés, akik azt a három szöget kovácsolták Palesztinában, melyeket a keresztre feszítéshez használtak, s amelyeknek Krisztus halálát és feltámadását kellett volna megakadályozniuk, sőt a Szentháromságot kellett volna szétszakítaniuk. („Hogy az Atya elveszítse a Fiút, s ezáltal az emberiséget” - ahogyan azt Judith von Halle «Das Christliche aus dem Holz herausschlagen…» - Rudolf Steiner, Edith Maryon und die Christus-Plastik [„Fából kifaragni, ami krisztusi…” - Rudolf Steiner, Edith Maryon és a Krisztus-szoborcsoport] című művében olvashatjuk.)

(...) 

Részlet Thomas Meyer Első híradás az éteri Krisztusról (1910. január 12.) - Kép és árnykép című cikkéből. Megjelent a Der Europäer 2009. december - 2010. januári számában (14. évfolyam, 2-3. szám). Fordította: Korcsog Balázs

Judith von Halléról a NOVALIS-ban:

A 20. század Krisztus-eseménye - Száz éve és napjainkban (Thomas Meyer bevezetője a Kelet és a Nyugat Csillagáról: Krisnamurtiról és Judith von Halléról)

A Prokofjev-Halle-vita (Szergej O. Prokofjev és Judith von Halle vitája - az antropozófiai mezőben)

Stigmatizáció és Krisztus-megismerés: Sorskérdés (Dietrich Rapp cikke Szergej O. Prokofjev A feltámadás misztériuma az antropozófia fényében című új könyvéről)