Karlsruhe 1812 - 2012

Megmenthető-e még Európa?

Thomas Meyer szerkesztői bevezetője

Megmenthető-e még Európa? - Ezt a címet is adhatnánk lapunk legújabb számának. Szeptember 12-én egy fontos döntés várható: a karlsruhei Német Szövetségi Alkotmánybíróság az utolsó pillanatban még megállíthatná Németország bősz menetelését egy európai gazdasági diktatúra felé, mivel ez alkotmányellenes. Vajon meghúzzák-e a vészféket a karlsruhei bírák?

A döntés ugyabban a Karlsruhéban születik, ahol 1812. szeptember 29-én világra jött a badeni trónörökös, akit nem sokkal születése után kicseréltek egy másik gyermekkel, 16 évig fogságban tartottak, s végül meggyilkoltak. Kaspar Hauserról van szó, akit alapos okkal neveztek Európa gyermekének. Az ő individualitása ugyanis olyan szellemi hatások céljaival állt összeköttetésben, amelyek messze túlmutattak a német érdekeken, s magasan azok fölött álltak. Kaspar Hauser fogsága és halála nem csupán dinasztikus hatalmi harcoknak volt a megnyilvánulása, hanem elsősorban annak, hogy bizonyos okkult körök álltak vele szemben, melyek éppen a német nép igazi lényének (a valódi német népszellemnek) megfelelő, nemzetek fölötti politikát akarták (és akarják) megakadályozni Közép-Európában. Ezt a szempontot eddig nemigen vették figyelembe a Kaspar Hauserról szóló szakirodalomban.

Friedrich Dürrenmatt: Végső támadás (1987)

Az „európaiak” túlnyomó többsége egyáltalán nem „Európa gyermekének” barátja, hanem annak a téveszmének, annak az agyrémnek a gyermeke, miszerint mindenfajta valóság végső soron pusztán anyagi javak és materiális folyamatok eredménye. Helmuth von Moltke beszélt egyszer „az olyasfajta reményről, amely alapjaiban démonikus”. (Friedrich Dürrenmatt egy rajzot is készített erről.) S manapság sok millió ember EU-hoz fűzött reményei is ilyenek. Mindazonáltal lehetségesnek tartjuk, hogy egyszer majd kijózanodjunk e „démonikus reményekből”. Talán még nem lesz késő. 

Thomas Meyer szerkesztői bevezetője a Der Europäer 2012. szeptemberi számához (16. évfolyam, 11. szám). 2012. szeptember 29-ére, Kaspar Hauser születésének 200. évfordulójára összeállította és fordította: Korcsog Balázs

Kapcsolódó anyagok (Kaspar Hauser az antropozófia fényében):

Peter Tradowsky: Kaspar Hauser küldetése (A karlsruhei Nap-kastély mint Európa gyermekének szülőhelye)

Kaspar Hauser és Rudolf Steiner: Európa gyermeke az antropozófia fényében (200 éve született Kaspar Hauser és 100 éves az Antropozófiai Társaság) (Novalis Szeminárium 6. évfolyam, őszi szemeszter)

A felbonthatatlan szerződés (Regény Rudolf Steiner tanítványainak visszatéréséről a harmadik évezred elején)

Arisztotelész New Yorkban (Rudolf Steiner nyomában, Rembrandt és Redon képeinek tükrében)

Első híradás az éteri Krisztusról (1910. január 12.: Kép és árnykép)

A 20. század Krisztus-eseménye (Stockholmtól Dornachig)

A szellemtudomány és a misztika különbségéről (Judith von Halle fejtegetéseiről)

Krisztus és a maja naptár: 2012 és az Antikrisztus eljövetele (2012 misztériuma és az ahrimáni inkarnáció)

(1) A Tamás-motívum Rudolf Steiner földi életének utolsó napjaiban (Friedrich Eckstein és Albert Steffen)

(2) Egy életrajz mint a világrajövetel szellemi segítője (Karl Werner könyve Aquinói Tamásról)

(3) Egy „rendkívüli jelentőségű” esemény (Rudolf Steiner első „okkult összélménye”)

(4) Találkozás a Mesterrel (Három sorsdöntő bécsi találkozás: Schröer, Koguzki és a Mester)