| A 19. század Parsifalja (Kaspar Hauser és Richard Wagner találkozása) |
|
|
| 2013. június 18. | |
|
A Művész és a Grál-király Richard Wagner és Kaspar Hauser bambergi találkozása (1833. január 22/23.)
1833 januárjában Kaspar Hauser ellátogatott Gothába és Coburgba. Erről az útjáról hazafelé megállt Bambergben (Németország szívében, Nürnbergtől mintegy 50 km-re északra, nem messze Bayreuthtól), és Kaspar Hauser rövid földi életében ekkor került sor az egyik legfontosabb - s a német kultúra és szellemtörténet szempontjából is sorsdöntő - találkozásra, mégpedig Richard Wagnerrel, amiről maga Wagner is említést tesz visszaemlékezéseiben. Külsődlegesen nézve nem történt más, mint hogy két, nagyjából egykorú (20-21 éves) fiatalember megismerkedett egymással egy társasági összejövetelen, egy fogadáson, melyen Sachsen-Coburg-Gotha hercegének és hercegnőjének meghívására vettek részt. Szellemtudományos szempontból - Rudolf Steiner szellemi útmutatásait figyelembe véve - ugyanakkor világos elképzelésünk lehet arról, mi mindent hordozott magában e két géniusz egymás és a világ számára. Polzer-Hoditz gróf feljegyzéseiből ismerjük Rudolf Steiner ezzel kapcsolatos kijelentéseit: „Dél-Németországnak az lett volna a feladata, hogy a szellem új harcosainak új Grál-várává és az eljövendő események bölcsőjévé váljék”, ahol Kaspar Hauser lett volna a Grál-király. „A szellemi teret ehhez gondosan előkészítették mindazok a személyiségek, akiket Goetheként, Schillerként, Hölderlinként, Herderként és í. t. ismerünk. Kaspar Hausernek mintegy maga köré kellett volna gyűjtenie mindazt, ami ebben az előkészített szellemi térben benne élt.” S ennek a körnek, ennek a szellemi térnek fontos része lett volna Richard Wagner is. Ha Kaspar Hauser fizikai és szellemi származásának megfelelően (badeni trónörökösként és magasrendű rózsakeresztes beavatottként) - a szellemhez méltó szociális berendezkedés kialakításával, a szellemnek megfelelő közép-európai államalakulat létrehozásával - betölthette volna küldetését a világban, akkor Wagnernek nem kellett volna mélységesen kiábrándulnia Németország fejlődéséből. 1878-ban Wagner azt írja, hogy „a német hanyatlás immár feltartóztathatatlan, azt azonban csak kevesen gondolták volna, hogy a porosz állameszme sivárságát ilyen hamar német birodalmi gondolatként fogják ránk erőszakolni”. S nem sokkal később Wagner prófétai módon „a németség elkerülhetetlen hanyatlásáról és menthetetlen pusztulásáról”, illetve „a barbárság lassú, ám feltartóztathatatlan térhódításáról” beszélt. Ebből is világosan kivehető, hogy Wagner szerint hiányzott valami Németország fejlődéséből, aminek helyét aztán elfoglalták a szellemtelen hatalmi törekvések és az embertelen gazdasági célkitűzések. A történelem erről világos nyelven beszél: napra pontosan száz évvel Kaspar Hauser és Richard Wagner egyetlen személyes találkozása után, 1933. január 22-én egy fontos egyeztetésre került sor a weimari köztársaság és náci párt vezetői között, s Hindenburg elnök ezután jelentette be, hogy hajlandó kinevezni Hitlert kancellárnak. A nácik néhány nappal később, 1933. január 30-án ragadták magukhoz a hatalmat. És mit kaphatott volna Kaspar Hauser Wagner személyében? A művészt, aki a megjelenni kívánó Újat képes volt olyan kulturális impulzussá alakítani, amelyben a szó és a zene úgy forrott össze egymással, ahogy Kaspar Hauser életművében kellett volna áthatnia a krisztusi elemnek a szociális viszonyokat. Wagner óriási életművet hagyott az utókorra. Gondoljunk csak bele, hogy ha a Kaspar Hauserrel nagyjából egyidős Wagner is ugyanolyan fiatalon halt volna meg, akkor egész munkásságát meg nem valósult, csupán csíraként meglévő művekként kellene elképzelnünk (A bolygó hollanditól a Parsifalig). Ennek fényében emberi ésszel szinte felfoghatatlan, micsoda hatalmas életmű rejlett csíraszerűen Kaspar Hauser földi küldetésében.
Kaspar Hauser és Richard Wagner születésének 200. évfordulójára összeállította és fordította: Korcsog Balázs
Forrás: Johannes Mayer-Peter Tradowsky: Kaspar Hauser. Das Kind von Europa [Kaspar Hauser. Európa gyermeke]. Urachhaus, Stuttgart, 1984. 197. és 586. o. Kaspar Hauser és Richard Wagner szellemi kapcsolatáról lásd még Peter Tradowsky Kaspar Hauser oder das Ringen um den Geist. Ein Beitrag zum Verständnis des 19. und 20. Jahrhunderts [Kaspar Hauser, avagy küzdelem a szellemért. Adalék a 19. és 20. század megértéséhez] című könyvének „Kaspar Hauser - a 19. század Parsifalja” című fejezetét (Goetheanum, Dornach, 1980. 81-84. o.). KASPAR HAUSER az antropozófia fényében: Rudolf Steiner kijelentései Kaspar Hauserről (Európa gyermeke az antropozófia fényében) Polzer-Hoditz gróf feljegyzései Kaspar Hauser missziójáról (1. rész: "A szellem elleni harc" és a három kulcskérdés) Polzer-Hoditz gróf feljegyzései Kaspar Hauser missziójáról (2. rész: "Azok a körök..." és Dél-Németország feladata) Peter Tradowsky: Kaspar Hauser küldetése (A karlsruhei Nap-kastély mint Európa gyermekének szülőhelye) Peter Tradowsky: Kaspar Hauser áldozati útja (Európa gyermekének sorsa mint a második Krisztus-áldozat földi képmása) Szergej Prokofjev: Friedrich Schiller, Kaspar Hauser, Rudolf Steiner (Schiller Demetriusa és Közép-Európa sorsa, avagy egy gonosztett és következményei) Kaspar Hauser és Christian Rosenkreutz (Európa gyermeke és a rózsakeresztesség) Kaspar Hauser és Rudolf Steiner: Európa gyermeke az antropozófia fényében (200 éve született Kaspar Hauser és 100 éves az Antropozófiai Társaság) (Novalis Szeminárium 6. évfolyam, őszi szemeszter) Karl König: Kaspar Hauser (Egyfajta rekviem Ita Wegmanért) Megmenthető-e még Európa? Karlsruhe 1812 - 2012 (Thomas Meyer szerkesztői bevezetője) Szeptember 29. és április 30.: kép és ellenkép, avagy kik és miért keverik össze Kaspar Hauser születésnapját Hitler halála napjával? (Franz-Jürgen Römmeler cikkének 1. része) 200 éve született Kaspar Hauser (A 12 éves Európa-gyermek és a 12 éves Jézus gyermek) Kaspar Hauser halálának égi konstellációja (A Nap és a Hold együttállása) Kaspar Hauser: Első esztendőm… (Európa gyermekének költeménye egy évvel kiszabadulása után) (1829)
RICHARD WAGNER az antropozófia fényében (Rudolf Steiner kijelentéseinek tükrében) Richard Wagner a szellemtudomány fényében I/1. (Rudolf Steiner 1905-ös berlini Wagner-ciklusa, 1. előadás, 1. rész: Lohengrin) Richard Wagner a szellemtudomány fényében I/2. (Rudolf Steiner 1905-ös berlini Wagner-ciklusa, 1. előadás, 2. rész: A nibelung gyűrűje I.) Rudolf Steiner Richard Wagnerről, az „Arenson-vezérfonal” nyomán (Richard Wagner az antropozófia fényében, Rudolf Steiner kijelentéseinek tükrében, 1. rész) Rudolf Steiner a wagneri muzsikáról: a Grál-misztérium Richard Wagner műveiben (Richard Wagner az antropozófia fényében, Rudolf Steiner kijelentéseinek tükrében, 2. rész) Rudolf Steiner és korának zenéje (Beethoven és Wagner) A müncheni misztériumjátékok: az antropozófia Bayreuthja (Schuré, Steiner és Wagner) Wagner Ringje Budapesten (A Siegfried-monda és a kereszténység misztériumai) Szergej O. Prokofjev első találkozása az ezoterikus kereszténységgel (Wagner és a Parsifal) Dornach volt élete álma (Szergej O. Prokofjev találkozása Wagner Lohengrinjével) |
|
| Utolsó frissítés ( 2013. november 14. ) |
| < Előző | Következő > |
|---|