| Richard Wagner karmikus háttere (2. rész: Ki volt Merlin?) |
|
|
| 2013. augusztus 12. | |
|
 Merlin mint Stonehenge építőmestere Merlin és Wagner (2.) Artus kerekasztala és a Michael-áramlat
„A nagy muzsikus, minden muzsikus korábbi inkarnációiban tett szert tehetségére.” (Rudolf Steiner: A zeneiség lényege, GA 283) „Gyakran mondják, hogy Rudolf Steiner Richard Wagnert Merlin reinkarnációjának nevezte, aki Artus kerekasztalának inspirátora és tanítója volt.” (Emil Bock: Az Ötödik evangélium)
Merlin, a nagy beavatott, a fehér mágus, az Északi Fehér Páholy varázslója A hajdani kelta népesség teljes mértékben beavatottaik hatása alatt állt. Ők adták tovább [a három nagy északi beavatott:] Wotan, Wili és We, s papjaik ősi tanításait. A kelták papjait druida-papoknak nevezzük. Egy hatalmas páholy, az északi páholy volt a szellemi központjuk. Ez maradt fenn az Artus királyról és kerekasztaláról szóló mondában. Valóban létezett az északi beavatottaknak ez a páholya, Ceridwen[*] szent páholya - Észak Fehér Páholya. Ezt később a bárdok rendjének nevezték. E páholy még a későbbi időkben is sokáig fennmaradt. Csak Erzsébet királynő korában oszlatták fel [1558-1603]. Ez a rend ezután teljesen visszahúzódott a fizikai síkról. Belőle ered mindaz, amit az ősi germán mítoszokban találunk. Minden germán monda Ceridwen ősi páholyára vezethető vissza, melyet Ceridwen varázsüstjének is neveznek. E páholy legtevékenyebb, legnagyobb hatású tagja - egészen a Krisztus születése utáni első évszázadokig - Meredin [Myrdin] volt, a nagy beavatott, akit mi „Merlin, a varázsló” néven ismerünk, s akit „az északi páholy varázslójának” neveztek. (GA 92, 1904. július 15-ei előadás)
Merlin és Artus - Arisztotelész és Nagy Sándor A Merlin tanításain alapuló Artus-lovagrend feladata Európa szellemi művelése volt (…). Amit Artus kerekasztalának lovagjai tettek, abban ugyanaz a kozmikus Krisztus élt - ha más néven is -, aki benne volt abban a hevületben is, mellyel Nagy Sándor vitte át Ázsiába a görög kultúra szellemi életét. Így itt is mintegy Nagy Sándor későbbi hadjáratainak lehetünk tanúi, melyeket Artus kerekasztalának lovagjai vezettek Európában, hasonlóképpen ahhoz, ahogy Nagy Sándor Macedóniából kiindulva tette Ázsiában (az arisztotelészi világszemlélet hatása alatt). (GA 238 [Karma-előadások IV. kötet], 1924. szeptember 10-ei előadás)
Artus kerekasztalának hősei: Michael lovagjai Európa civilizációja mintegy innen [Artus kerekasztalától] indult ki. Artus király és tizenkét követője felvette magába a Napból érkező erőket, hogy azután nagy hadjáratokat vezessenek Európa különböző vidékein, s azért harcoljanak, hogy kiűzzék az emberekből azokat a vad démoni erőket, amelyek akkoriban még jórészt benne éltek az európai lakosságban. (…) [Artus kerekasztalának lovagjai] annak a hatalomnak érezték alávetve magukat, amelyet keresztény-héber névvel Michaelnek nevezünk. Artus kastélyának egész jellege azt mutatja, hogy az Artus király által vezetett tizenkét tagú csoport teljes mértékben egy Michael-csapat volt, mégpedig abból a korból, amikor még Michael kormányozta a kozmikus intelligenciát. (…) A Nap-kereszténység impulzusát Artus kerekasztalának hősei Michael lovagjaiként igyekeztek a világba juttatni. (GA 240 [Karma-előadások VI. kötet], 1924. augusztus 21-ei előadás) Artus kerekasztalának lovagjai a Golgotai misztérium előtt a Nap-szellemet, vagyis a kereszténység előtti Krisztust fogadták be saját lényükbe. Ezután kiküldték küldötteiket egész Európába, hogy leküzdjék, megtisztítsák, civilizálják az európai népesség asztráltestének vadságát, mivel ez volt a feladatuk. Látjuk, hogy az Artus kerekasztalának lovagjaihoz hasonló emberek elindulnak a mai Anglia e nyugati pontjáról, s elviszik az akkori európai emberiséghez azt, amit a Napról kaptak. Megtisztítják az akkori, igen vad európai népesség asztráltestét, mindenekelőtt Közép- és Észak-Európában, ahol az emberek a legvadabbak voltak. (…) Artus kereszténysége északon és Közép-Európán halad keresztül, s Krisztust mint a Nap hősét hordozza magában, még ha Baldurnak is nevezik, vagy máshogyan. Az Artus-lovagok Krisztusnak mint a Nap hősének zászlaja alatt terjesztették eszméiket. (…) Artus áramlata viszi bele a Nap impulzusát a földi civilizációba. Artus áramlatában az él és működik, amit keresztény terminológiával Michael áramlatának nevezünk. (…) A Golgotai misztériumot megelőző időszakban Artusnak az Anglia nyugati részérő kiinduló, eredetileg a hyberniai misztériumok által ihletett áramlatában találjuk meg a Michael-áramlatot. (GA 240 [Karma-előadások VI. kötet], 1924. augusztus 27-ei előadás) Richard Wagner mint Merlin reinkarnációja (Emil Bock utalása) Többen is beszámolnak arról, hogy Rudolf Steiner Richard Wagnert Merlin újramegtestesülésének nevezte, aki Artus kerekasztalának volt a tanítója és inspirátora. Wagner alkotásaiban mindenesetre az a mitikus mágia tér vissza, amellyel az Artus-áramlat rendelkezett, mielőtt egyesült volna a Grál-áramlattal. A Lohengrinben és a Parsifalban ugyanakkor a Grál utáni heves vágyakozás, a Grál szenvedélyes keresése fejeződik ki: az ezoterikus kereszténység előérzete.
Forrás: Emil Bock: „Das Fünfte Evangelium [Az Ötödik evangélium]”. In: Uő.: Rudolf Steiner. Studien zu seinem Lebensgang und Lebenswerk [Tanulmányok Rudolf Steiner életútjáról és életművéről]. Verlag Freies Geistesleben, Stuttgart, 1961, 19903, 243. o.
Richard Wagner születésének 200. évfordulójára összeállította és fordította: Korcsog Balázs
(A Karma-előadások részleteit Kellner Ágnes fordította) [*] Ceridwen: a druidák természeti istennője (egyes mondák szerint „boszorkány”). Ceridwen üstje - melyben azt a varázsfőzetet készítette, melynek három cseppje minden titkot felfedett: a múltat, a jelent és a jövendőt - az ősi Britannia bárdjainak rendjéhez tartozó különös rend: a varázsüst rendjének jelképe volt, amely misztériumtitkokat őrzött, s melynek tagjai ünnepi alkalmakkor bizonyos énekeket adtak elő. - Rudolf Steiner részletesebben beszél Ceridwenről az 1909. május 6-án Berlinben tartott nyilvános előadásában („Az európai misztériumok és beavatottaik”, lásd GA 57), valamint az 1906. július 29-én Landinban tartott előadásában („A Grál-misztérium Richard Wagner műveiben”, lásd GA 97).
Kapcsolódó anyagok: Merlin és Wagner (Rudolf Steiner karmikus közlése, 1. rész: Ilona Schubert visszaemlékezése) Mint Merlin, a beavatott (Nikolaus Lenau Merlin-verse) A Művész és a Grál-király (Richard Wagner és Kaspar Hauser bambergi találkozása) Richard Wagner az antropozófia fényében (Rudolf Steiner kijelentéseinek tükrében) Richard Wagner a szellemtudomány fényében I/1. (Rudolf Steiner 1905-ös berlini Wagner-ciklusa, 1. előadás, 1. rész: Lohengrin) Richard Wagner a szellemtudomány fényében I/2. (Rudolf Steiner 1905-ös berlini Wagner-ciklusa, 1. előadás, 2. rész: A nibelung gyűrűje I.) Richard Wagner a szellemtudomány fényében II. (Rudolf Steiner 1905-ös berlini Wagner-ciklusa, 2. előadás: A nibelung gyűrűje II.) Rudolf Steiner Richard Wagnerről, az „Arenson-vezérfonal” nyomán (Richard Wagner az antropozófia fényében, Rudolf Steiner kijelentéseinek tükrében, 1. rész) Rudolf Steiner a wagneri muzsikáról: a Grál-misztérium Richard Wagner műveiben (Richard Wagner az antropozófia fényében, Rudolf Steiner kijelentéseinek tükrében, 2. rész) Rudolf Steiner és korának zenéje (Beethoven és Wagner) A müncheni misztériumjátékok: az antropozófia Bayreuthja (Schuré, Steiner és Wagner) Wagner Ringje Budapesten (A Siegfried-monda és a kereszténység misztériumai) Szergej O. Prokofjev első találkozása az ezoterikus kereszténységgel (Wagner és a Parsifal) Dornach volt élete álma (Szergej O. Prokofjev találkozása Wagner Lohengrinjével) |
|
| Utolsó frissítés ( 2014. január 30. ) |
| < Előző | Következő > |
|---|