Mi tartotta egyensúlyban az első Goetheanum két kupoláját? Nyomtatás E-mail
2014. május 05.

Image
Az Alapkő két piritkristálya: a két kupola stabilizálása
Hogyan stabilizálták az első Goetheanum két kupoláját?

 

A következő - eredetileg angolul írott - feljegyzés egy Mabel Cotterell nevű angol antropozófusnő hagyatékából származik, és Rudolf Steiner két fontos kijelentéséről számol be, melyeket Ehrenfried Pfeifferrel közölt.

Rudolf Steiner mindössze két ízben alkalmazott mágikus eszközöket: egyrészt a [biodinamikus mezőgazdaságban használt „készítményeknél”, az ún.] preparátumoknál, másrészt az első [Goetheanum] épületében. A[z első Goetheanum] nagy és kis kupolájának ugyanis nem volt látható támasztéka. Az egészet egy selyemfonálon függő [pirit]kristály tartotta egyensúlyban, melyet a dodekaéder [formájú] alapkőben helyeztek el. Pfeiffer mindig attól félt, hogy erős szélben a nagy kupola összeroppanthatja a kicsit. Rudolf Steiner egy ilyen alkalommal közölte vele az előbbieket.”

A preparátumokra vonatkozó kijelentés nincs részletesebben kifejtve. A két kupola stabilizálásával (kiegyensúlyozásával) kapcsolatban mondottakat vesd össze Max Benzinger visszaemlékezéseivel [müncheni lakatosmester és antropozófus, Rudolf Steiner őt bízta meg a rézlapokból összeforrasztott Alapkő elkészítésével], aki két kis pirit[kristály]ról tesz említést, melyeket a [kettős pentagon-] dodekaéder belsejében függesztettek fel [lásd a mellékelt ábrán] (Erinnerungen an Rudolf Steiner [Emlékezések Rudolf Steinerre]. Stuttgart, 1979, 149. o.). A két beszámoló ugyan eltér egymástól [előbbiben egy, utóbbiban két piritkristályról van szó], de mindkettő nyilvánvalóan ugyanarra a dologra vonatkozik, s így kölcsönösen kiegészíthetik egymást.

Thomas Meyer

Fordította [és a magyarázatokat írta]: Korcsog Balázs

 

A közlemény a Der Europäer 2009. december-2010. januári számában jelent meg (14. évf., 2-3. sz.), 41. o.

 

Kapcsolódó anyagok (az 1913-as alapkőletétel):

Az antropozófia alapköve (Az első Goetheanum, a János-épület alapkőletétele és az Ötödik evangélium)

Hol van most az Alapkő? (Az első Goetheanum alapköve: a második Goetheanum alatt)

Az Alapkőbe helyezett oklevél ezoterikus feliratának magyarázata

Az 1913-as esztendő mint Grál-év (1. rész: Az önálló Antropozófiai Társaság, az utolsó müncheni misztériumjátékok, a dornachi alapkőletétel és az Ötödik evangélium esztendeje)

Az 1913-as esztendő mint Grál-év (2. rész: Az Antropozófiai Társaság fejlődésének három lépcsőfoka; az Alapkő, a János-épület és az Ötödik evangélium mint Krisztus befogadásához vezető út)

Utolsó frissítés ( 2014. november 23. )
 
< Előző   Következő >