| Szergej Prokofjev saját sorsfeladatáról és karmikus életrajzáról |
|
|
| 2014. augusztus 10. | |
|
 Közép- és Kelet-Európa szellemi feladatai „... hogy közvetítő legyek...” Közép- és Kelet-Európa (a német és az orosz kultúra) között
Az alábbiakban közreadunk egy rövid, ám nagy jelentőségű részletet Szergej O. Prokofjev Közép- és Kelet-Európa szellemi feladatai című könyvének előszavából.[1] A szerző nem mást fogalmaz meg itt, mint a maga egyik sorsfeladatát, valamint - egész életművében szinte egyedülálló módon - utalást tesz saját karmikus életrajzának egyik fejezetére. (K. B.) Az előszó végén engedtessék meg nekem egy személyes megjegyzés. A Németország és Oroszország szellemtörténeti fejlődésének szentelt - Közép- és Kelet-Európa szellemi feladatai című - könyvnek a témája által is objektív jelentősége van, ám ezt saját életrajzom részének is tekinthetem, olyan feladatnak, amely elé a sors állított engem: hogy közvetítő legyek a két nép és a két kultúra - a német és az orosz - között. Ezért egyik legfőbb feladatomnak tartom, hogy e két nép s e két kultúra kölcsönösen - s legfőképp a szellemtudomány alapján - megértse egymást: ezt Rudolf Steiner egyfajta szellemi „hagyatékának” is nevezhetjük. Csaknem huszonöt éves [azóta majd’ fél évszázados] antropozófiai tevékenységem során lehetőségem nyílott arra, hogy a szellemtudomány rendkívüli termékenységét éppen ezzel összefüggésben is megtapasztaljam. Csak az antropozófia tárta fel előttem a német szellemi élet teljes mélységét és világraszóló jelentőségét, a német nyelvnek mint korunk misztériumnyelvének szépségét és spirituális jellegét, s az antropozófia tanított meg szeretni és becsülni ezt a nyelvet, és segített felismerni, hogy e nyelv milyen közeli rokonságban van vele - és velem. Szintén az antropozófia volt, amely megismertetett azzal a személyiséggel, aki azóta szellemileg a legközelebb áll hozzám az elmúlt évszázadok német kultúrájából - s ez nem más, mint Novalis.[2] Mindenekelőtt azonban azért vagyok mélységesen hálás a sorsnak, hogy életem sorsdöntő eseményeként találkozhattam az antropozófiával, amely Közép-Európa legnagyobb adománya korunk egész emberisége számára. Hálás lehetek a sorsnak azért az új fényért, melyet az antropozófia hozott az életembe, s hogy az 1970-es és 80-as években, az Oroszországban uralkodó totalitárius rendszer időszakában felbecsülhetetlen belső támaszt jelentett számomra. E szívből jövő hála - mellyel elsősorban az antropozófia megalapítójának, Rudolf Steinernek tartozom -, kezdettől fogva ez volt e könyv megírásának valódi indítóoka és vezérlő csillaga. A másik személyes indíték, amely nem kevésbé erőteljesen elősegítette e könyv megszületését, az a törekvésem volt, hogy - már amennyire egy szellemtudományos értekezés keretei között ez egyáltalán lehetséges, s még hogyha tökéletlen formában is, de - kifejezzem szeretetemet mind saját, első hazám - Oroszország -, mind második, egyszerre új, s ugyanakkor jóval régebbi, egykori hazám - Németország - iránt. Bréma-Hamburg, 1993. január Fordította: Korcsog Balázs [1] Szergej O. Prokofjev: Die geistigen Aufgaben Mittel- und Osteuropas. Über das Wirken einiger Volksgeister in der europäischen Geschichte [Közép- és Kelet-Európa szellemi feladatai. Egyes népszellemek működéséről az európai történelemben]. Verlag am Goetheanum, Dornach, 19931, 12-13. o. - Az első világháború kitörésének centenáriumára az arlesheimi Ita Wegman Intézet Kiadójánál előkészületben van a könyv második, bővített kiadása. [2] Lásd Szergej O. Prokofjev: Ewige Individualität. Zur karmischen Novalis-Biographie [Örök individualitás. Novalis karmikus életrajzáról]. Verlag am Goetheanum, Dornach, 19871, 20082. |
|
| Utolsó frissítés ( 2015. február 28. ) |
| < Előző | Következő > |
|---|