A háború kísértete (4. rész: Európa felelőssége) |
2015. június 10. | |
A háború kísértete 4. rész: Európa felelőssége
A szláv szellem, akinek Rudolf Steiner szerint a következő kultúrkorszak korszellemévé kell válnia, ma egy arkangyal vonásait viseli, s ezért még az imaginárius Oroszország-lény imént feltérképezett területével áll térbeli összeköttetésben. Később, ha majd átveszi a korszellem feladatait, akkor az egész Földre kiterjesztheti működését, hogy a Föld minden részén és minden népéből inspirálhasson embereket. Ma még csak néhány olyan ember van, aki e [szláv] szellem képviselőjének tekinthető. Azok tartoznak közéjük, akik kifejlesztik magukban az igazságérzetet és a karmikus látást, a karmikus szemléletet. Korábban voltak Oroszországban úgynevezett „kaliki perechozijé”-k, olyan zarándokok, akik a valódi igazságot keresve helyről helyre vándoroltak. Az igazságkeresés impulzusának Oroszországban a jövőben mindinkább együtt kell járnia azon képességnek a kibontakozásával, amely az emberek közötti kapcsolatokban tudatosan hagyja működni a karma törvényének igazságát. Ez vezet majd a hatodik kultúrkorszakban az új pünkösdi közösségek kialakulásához, melynek tagjai a saját szabad individualitásuk megőrzésével találnak egymásra, s alkotnak harmonikus közösséget. A szláv kultúrkorszak jövendő szelleme ma ennek a fejlődésnek az útján inspirálja az embereket.
Rudolf Steiner a háborús felelősség kérdésével kapcsolatban egyszer azt mondta, hogy ezt a kérdést a következőképpen kellett volna feltenni: ki akadályozhatta volna meg az első világháborút? A válasz akkoriban így hangzott: Oroszország az utolsó pillanatban még megakadályozhatta volna a háború kitörését, de nem tette meg. Ezért lett Oroszország karmikus feladata, hogy látszólag ő legyen a felelős a mostani háborúért, s őt tüntessék fel agresszorként a világ szemében, holott az ukrajnai forrongásokat és változásokat nem ő indította el. Ma az Európai Unió van az akkori Oroszország szerepében, így elsősorban övé a sorsdöntő felelősség: most az Európai Unión, s legfőképp Németországon múlik, hogy lesz-e háború Oroszországgal. Még van remény, hogy az európaiaknak ezúttal sikerül ártalmatlanná tenniük a háború százéves kísértetét.
Fordította: Korcsog Balázs 1. rész: A világhelyzet száz éve és ma 2. rész: Harc az orosz kultúrcsíráért 3. rész: Oroszország mint organizmus
Az írás eredeti címe és megjelenési helye: „Das Gespenst des Krieges”. Das Goetheanum, 2015/13-14. sz., 17. o. (2015. március 27.) |
|
Utolsó frissítés ( 2022. február 25. ) |
< Előző | Következő > |
---|