Novalis, a kék virág költője és Rudolf Steiner karma-kutatása

(1772. május 2. - 1801. március 25.)

250 éve született Friedrich von Hardenberg német romantikus író, költő, misztikus, akit Novalis-ként, a „kék virág” költőjeként, a Rudolf Steiner által hozott modern szellemtudományban pedig az ezoterikus kereszténység egyik mestereként  ismerünk.

Mint azt Marie Steiner is megállapította, a Novalis-individualitás korábbi inkarnációinak kutatása „vörös fonalként” húzódik végig Rudolf Steiner életművén, a korai évektől az utolsó nyilvános felszólaláig (letzte Ansprache). Novalisszal kapcsolatban végezte Steiner az egyik legkorábbi karma-kutatását. Ennek körülményeit röviden a következőképpen foglalhatjuk össze:

Miután Marie von Sivers (a későbbi Marie Steiner) Novalisszal kapcsolatos, kívülről jött észrevétele nyomán lehetősége nyílott rá, Rudolf Steiner 1909. január 6-án, a János-féle Jordán-keresztelő (az idők fordulóján végbement egyszeri fizikai Krisztus-inkarnáció) ünnepnapján beszélt először az ismétlődő földi életek szellemi és individuális összefüggéseiről, méghozzá Novalis korábbi megtestesüléseinek példáján. Annak is mélységes szellemi oka van, hogy éppen az 1909-es esztendő Vízkeresztjén vázolta fel először Novalis karmikus életútját (Rudolf Steiner elmondása szerint egy beavatott már 1909-től láthatta Krisztus megjelenését az éteriségben).

Marie von Sivers 1908 őszén dolgozta fel és adta elő először szavalat formájában Novalis Himnuszok az Éjszakához című nagy költeményét. Rudolf Steiner megkérte őt, hogy a berlini karácsonyi ünnepségre készüljön Novalis Lelki énekeivel és Mária-dalaival. „Rudolf Steiner ekkortájt arra biztatott, hogy bátran álljak elő a szavalataimmal. Akkoriban még csak küszködtem Novalisszal. Mondtam is Rudolf Steinernek, hogy nem lesz könnyű dolgom, és hogy még nem találtam meg a kulcsot Novalishoz. Azt tanácsolta nekem, hogy próbáljak a szent életű apácák lelkiállapotába belehelyezkedni. De az apácák nem segítettek nekem. Ellenkezőleg. Semmit sem tudtam velük kezdeni. És akkor egyszer csak minden megvilágosodott. Raffaello alakjai álltak körülöttem. Az Anya karjaiban ott ragyogott a Gyermek a kozmikus mélységeket rejtő szemeivel. »Ezer képen látom festve, / Mária, kedves arcodat, / De úgy rajzolni nem tud egy se, / Amilyennek én láttalak.«

Mondtam Rudolf Steinernek, hogy »az apácák nem segítettek. Másvalaki jött a segítségemre: Raffaello. Most vált teljesen világossá számomra Novalis alakja.« Ekkor egy fénysugár villant át Rudolf Steiner szelíd arcán. Néhány nappal később először tárta fel nekünk Novalis-Raffaello-János-Illés titkát.” Erre Münchenben került sor 1909. január 6-án, a János-féle Jordán-keresztelő napján.

Marie von Siversnek tehát nemcsak az antropozófiai művészet területén volt meghatározó szerepe (az 1908 őszétől tartott Novalis-szavalatai révén), hanem sorsdöntő része volt Rudolf Steinernek a Novalis individualitására és karmikus múltjára vonatkozó szellemtudományos kutatásaiban is: azáltal, hogy 1908 Karácsonyának napjaiban rámutatott a Novalis és Raffaello közötti szellemi összefüggésre, így ő tette lehetővé Rudolf Steiner számára, hogy már három nappal a beszélgetésük után, 1909. január 6-án (Münchenben) feltárja az antropozófusok előtt Novalis karmikus életrajzának titkát: hogy a kék virág költője nemcsak Raffaellóval, hanem Keresztelő Jánossal és Illés prófétával is szellemi összeköttetésben áll.

Az evangélium szavai és Rudolf Steiner karma-kutatásai ugyanazt a szellemi tényt tárják fel: Illés - Keresztelő János - Raffaello és Novalis esetében egy és ugyanazon individualitás különböző inkarnációiról van szó: az ezoterikus kereszténységnek arról a mesteréről, akinek sajátos lelki minőségei folytán (régi-új Vízöntőként) a jövő misztériumaiban, az eljövendő szláv kultúrkorszak kibontakozásában is kulcsszerepe lesz.   

(Hella Wiesberger: Marie Steiner-von Sivers. Egy élet az antropozófiáért, Wilfried Hammacher: Marie Steiner. Egy individualitás életének nyomai és Szergej O. Prokofjev: Örök individualitás. Novalis karmikus életrajzához című könyveinek felhasználásával)

A cikk első változata 2009 Vízkeresztjén (a Novalis-inkarnációk Rudolf Steiner általi első nyilvános feltárásának 100. évfordulóján) jelent meg a Novalis.hu-n: 1908/09 Karácsonya: Novalis jegyében. Az átdolgozott, bővített változat (Novalis születésének 250. évfordulójára) nyomtatásban is megjelent az AntropoSophia (Élet és Szellemtudomány) c. lap 2022. János-napi számában (16-17. o.), és a Michaeliták 2022. János-napi számában (9-11. o.).