Rudolf Steiner magyar vonatkozású fejtegetései 1924 júniusában

0. rész: Koberwitz - Száz éve írta R. Steiner az Életutam "magyar fejezetét"

1. rész: Út a magyar nyelvszellemhez (Száz éve hangzott el R. Steiner Dianára mint magyar nyelvgéniuszra történő utalása)

2. rész: Dévény, Dunakanyar, Dobogókő "szívmuzsikája" (R. Steiner utalása Dianára mint a magyar nyelv géniuszára, 2. rész)

3. rész: Kép-, hang- és lény-élmény Rudolf Steiner két magyar leírásában (A Diana- és a Deák-utalás imaginatív, inspiratív és intuitív szintje) 

4. rész: "Erdőn-mezőn portyázva..." (A magyar nép eredendő kettőssége: egy erdei-vadászó és egy pusztai-lovas nép egyesülése; a csodaszarvas-monda és a turul-monda)

5. rész: A magyar nyelv hangzása, a magyar beszéd (és a magyaros verselés) legfőbb sajátossága: mintha "minden harmadik szó után le kellene lőni egy szarvast..." (Egy magyar vers a Beszéd-euritmia kurzusban)

6. rész: A szarvas és a vadász (Szkíthiánosz és Diana; Artemisz/Diana "nőisége"; a vadászó és az epheszoszi Diana: a Logosz-misztériumok)

(Részlet a 2. részből: a MAGYAR ŐSTÖRTÉNET LÉNYEGE EGY MONDATBAN, hogy a magyar népviselet az az egykor erdei-vadászó életmódot folytató köznép viselete volt, ahogy a magyar nyelv is a minden bizonnyal már itt talált ("késő-avar"-onogur) népesség nyelve volt (az orosz krónikák szóhasználatával: a "fehér ugoroké" vagy "fehér magyaroké"), és nem a később érkezett, pusztai-lovasnomád uralkodó rétegé: az Árpád népével bejött "fekete ugoroké" vagy "fekete magyaroké" - nem véletlenül nevezik őket "türk"-nek a bizánci és más források. (Folytatás a 4. részben.)

Kapcsolódó könyvek:

A Magyar géniusz 1. kötet (A magyar népszellem, nyelvszellem és gondolkodásszellem nyomában)

Ki a közép-európai népszellem? (Az európai arkangyalok működése)

A Magyar géniusz 2. kötetének (Néprokonság és nyelvrokonság. A magyar nép és a magyar nyelv eredete a szellemtudomány fényében) megírásához és megjelentetéséhez is támogatókat keresünk.