A pozsonyi vártól az esztergomi dómig 

A Bécs-Budapest vonatút korabeli leírása

(Alexander Strakosch leírása, útban az 1909-es budapesti teozófus kongresszusra - ugyanezen a vonaton ült Rudolf Steiner is#) 

A gyorsvonat Bécsből Budapestre nyílegyenesen halad a Duna mentén, a síkság (alföld) felé, és a vasútvonal többször is érinti a folyót. Már messziről megpillanthatjuk a pozsonyi vár dombját és a várat a négy saroktoronnyal, melyet a népnyelv "felfordított ágy"-nak nevez. A dunai síkságon fekszik a Főrév (Oberufer) nevű falucska (ma Pozsonynak az óvárostól keletre fekvő városrésze - K. B.), ahol Karl Julius Schröer (pozsonyi születésű bécsi irodalomprofesszor, az ifjú Rudolf Steiner egyik tanára a bécsi Műszaki Főiskolán, akinek karmájáról Steiner az utolsó, befejezett karma-előadásban beszél (Platón - Hroswitha - K. J. Schröer), GA 238, 1924. szept. 23. - K. B.) rátalált azokra a régi német karácsonyi játékokra (Die Oberuferer Weihnachtspiele - A főrévi karácsonyi játékok, lásd a Steiner-összkiadás egyik legújabb kötetében: GA 43 (2023) - K. B.), melyeket most minden évben előadnak Dornachban és még sok más helyen, ahol antropozófusok vagy a Keresztény Közösség tagjai tevékenykednek. Egy szakaszon, mielőtt még Budapestre ér az ember, még egyszer dombok érik el a folyót (ez a Dunakanyar Esztergomnál és Visegrádnál - K. B.), és az esztergomi dóm hatalmas épülete messzire magasodik a tájban (Párkány felől messziről látszik az esztergomi bazilika - K. B.). A Duna ezután még egy éles kanyart vesz dél felé (a Vác fölötti Naszály-hegynél - K. B.). Gyorsan közeledünk a célhoz, ahol a széles folyó a két testvérváros, Buda és Pest között, a királyi Vár lábánál és a Sváb-hegy mentén, majd a tágas Alföld felé folytatja útját.

# 1889-ben, amikor Rudolf Steiner (28 éves korában) először, és 1909-ben is, amikor (48 évesen) - bizonyára a budapesti teozófus kongresszuson történtek miatt is - utoljára járt Budapesten és Magyarországon (az itt történtekről részletesebben lásd a Csontváry géniusza. Az éteriség festője c. könyvemet (2019), 75-83. és 115-118. o.).

Összeállította, fordította és a magyarázatokat írta: Korcsog Balázs

Megjelent: Alexander Strakosch: Lebenswege mit Rudolf Steiner. Erinnerungen (Életutak Rudolf Steinerrel. Visszaemlékezések). Verlag am Goetheanum, Dornach, 1994. 46. o.

Kapcsolódó írások:

Dévény, Dunakanyar, Dobogókő "szívmuzsikája" (Rudolf Steiner 1924-es Diana- és Deák-utalása)

Koberwitz - Száz éve írta Rudolf Steiner az Életutam "magyar fejezetét"

Hármasság a népek szellemi vezetésében (Népszellem, nyelvszellem, gondolkodásszellem); Deák mint a magyar alkat és észjárás megtestesítője (Rudolf Steiner első budapesti látogatásának tapasztalatai); Deák, Petőfi, Széchenyi - a Magyarság megtestesítői. Európai Közép, 2020. őszi szám, 32-40. o.

A Magyar géniusz 1. kötet (A magyar népszellem, nyelvszellem és gondolkodásszellem nyomában). Novalis, Budapest, 2021

A Magyar géniusz 2. kötetének (Néprokonság és nyelvrokonság. A magyar nép és a magyar nyelv eredete a szellemtudomány fényében) megírásához és megjelentetéséhez is támogatókat keresünk: