Marie von Sivers és Novalis

Előkészület: Goethe-előadások (Goethe titkos kinyilatkoztatása - exoterikusan és ezoterikusan).

Első nap: Fichte - Schelling - Hegel. A klasszikus német filozófia és szellemtörténet nagy triászának szellemi impulzusa ezáltal az 1907-es Müncheni Pünkösdi Kongresszusról mintegy Berlinbe is átkerül.

Másnap: Novalis. Rudolf Steiner előadása és Marie von Sivers szavalóművészi megnyilatkozása Novalis művéből, a Himnuszok az Éjszakához című nagy költeményből. Novalis szellemi alakja az 1908-as év végén - ezen a 7. közgyűlésen a Himnuszok az Éjszakához, majd a karácsonyi ünnepségek során a Lelki énekek és Mária-dalok révén - kerül először az antropozófiai figyelem középpontjába, a beszédművészet további fejlődésének is ösztönzést adva.

(Már témaválasztásában is elgondolkodtató ugyanakkor a közgyűlés napjait közvetlenül követő Savonarola-előadás.)

A Vollrath-ügy. Ezen a közgyűlésen kerül sor az első kizárásra a Német Szekcióból. A Teozófiai Társasággal való konfliktus során ez az ügy majd tovább bonyolódik: a lipcsei teozófus, Hugo Vollrath ugyanis Annie Besant „embereként” később a Kelet Csillaga Rend [az OSO, illetve OSE] titkára lesz. - Az antropozófiai életben a Vollrath-ügynek minden bizonnyal nagy szerepe volt Lipcse háttérbe szorulásában: abban, hogy az 1906-1908-as évek ígéretes kezdeti időszaka után a német kultúrának ez az egyik fellegvára - a korai nagy előadásciklusok más helyszíneivel, például Münchennel és Stuttgarttal ellentétben - nem válhatott a Rudolf Steiner által hozott modern szellemtudománynak is az egyik központjává.

A Moltke házaspár. Guenther Wachsmuthnak a közgyűlés napjairól szóló leírásában szerepel egy rövid, ám annál fontosabb utalás, miszerint az október 26-ai Novalis-ünnepséget követően a mindenfelől összegyűlt társaság tagjai Eliza von Moltke grófnő vendégei voltak: ő annak az ifjabb Helmuth von Moltkének volt a hitvese, aki 1906-ban lett a német hadsereg vezérkari főnöke. Rudolf Steiner 1904-ben (tehát még jóval a háború kitörése vagy Moltke főparancsnoki kinevezése előtt) került kapcsolatba a Moltke házaspárral, és a német tábornok már Steiner 1905-ös első kasseli látogatása után elismerően nyilatkozott Rudolf Steiner „teozófiájáról”. Helmuth von Moltkét és Rudolf Steinert tehát tisztán szellemi szálak fűzték egymáshoz.