1907. október-november

1907 októberének végén szokás szerint Berlinben tartja meg rendes éves közgyűlését a Teozófiai Társaság Rudolf Steiner és Marie von Sivers vezette német tagozata. A közgyűlést az önálló német szekció 1902-es megalakulása óta mindig az évnek ebben az őszi szakaszában, október vége felé és mindig a német teozófia székhelyén, Rudolf Steiner munkásságának akkori központjában, Berlinben tartják, míg a Teozófiai Társaság nagy kongresszusait, az európai szekciók közgyűléseit mindig tavasz végén, nyár elején rendezik, és mindig más nyugat-európai nagyvárosban (az 1907 előtti években Londonban, Amszterdamban és Párizsban). Az 1902. október 19-21-én megtartott alakuló közgyűlést is beszámítva így ez a mostani az önálló német tagozat 6. éves közgyűlése.

November első felében Rudolf Steiner újabb előadó körutat tesz az Osztrák-Magyar Monarchia nagyvárosaiban (század eleji-századfordulós antropozófiai fellépése után ez Rudolf Steiner második előadóútja az akkori Ausztria-Magyarország területén): az 1907. február végi első ilyen utazással ellentétben azonban Bécs és Prága után harmadikként ezúttal nem látogat el Budapestre. Helyette Ausztria déli részén, a Mura és a Dráva vidékén: Stájerország fővárosában, Grazban és Karintia fővárosában, Klagenfurtban tart előadásokat, többek között - az erre az időszakra eső halottak hetéhez kapcsolódóan - az élet és a halál rejtélyéről (lásd GA 98).

Prágai tartózkodását Rudolf Steiner „nagyon sikeresnek és eredményesnek” nevezi, a bécsi napokról viszont egészen drasztikus módon nyilatkozik: „Sok ostoba teozófus van, de úgy tűnik, közülük is a bécsi páholy vezetői a legostobábbak. Bécs amúgy is egy minden szempontból visszamaradott város, és a teozófia itt minthogyha az esszenciája lenne ennek a visszamaradottságnak.” Rudolf Steinernek a Bécsről tett (egyszerre keserű és kíméletlen) kijelentéseiben a teozófia és az antropozófia egyre világosabb különbsége nyilvánul meg, egészen más nézőpontból (elsősorban az ellenerők működése szempontjából) ugyanakkor a két közép-európai birodalmi főváros, Berlin és Bécs ellentéte is kifejezésre jut: Berlinben mint a Hohenzollern Vilmos császárok vezette (Porosz-Német) Második Birodalom központjában inkább az ahrimani erők működése, Bécsben mint a Habsburg-dinasztia uralta Osztrák-Magyar Monarchia fővárosában pedig inkább a luciferi erők hatása érvényesül. (Nem véletlen a visszamaradottság többszöri hangsúlyozása Béccsel kapcsolatban. - A német területek porosz-osztrák (Hohenzollern-Habsburg) belső kettősségéről lásd többek között Karl Heyer antropozófus történész a napnyugati világ történetéről írott tanulmánysorozatának Nagy Frigyes és a poroszok című kötetét.) - De Bécs után Rudolf Steiner a grazi útjáról is hasonlóképpen számol be Marie von Siversnek: „A természet a vasút mindkét oldalán nagy és szép. De az emberek…”

Rudolf Steiner, Guenther Wachsmuth, Christoph Lindenberg és Hans Schmidt életrajzi műveinek felhasználásával írta: Korcsog Balázs