NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás


Archívum
NOVALIS / Főoldal
Csontváry géniusza (1. rész) Nyomtatás E-mail
2015. július 15.

ImageCsontváry géniusza

A „napút” festője. Szellemtudományos adalékok Csontváry életútjának értelmezéséhez

 

Ihlettség s akaraterő a szárnyaim (Inspiratio–energia)”

(Csontváry 1908-as városligeti kiállításának mottója)

 

Július 5-étől, a művész születésnapjától átfogó életmű-kiállítás látható a budai Várban a magyar „igazságkereső” festők talán legnagyobbikának, Csontváry Kosztka Tivadarnak a képeiből. Ehhez kapcsolódva megpróbálunk rávilágítani – a modern szellemtudomány szempontjából – a festő életútjának néhány mozzanatára.

Az az individualitás, akit „Csontváry”-ként ismerünk, 1853 nyarán egy felvidéki kisvárosban, Kisszebenben jött a világra Kosztka Mihály Tivadar néven, egy lengyel felmenőkkel rendelkező gyógyszerész fiaként (érdekes, hogy első keresztnevét, a Mihályt nem használta – a közelgő új Michael-korszak dacára). Ugyanabban az évben, 1853-ban született a modern festészet történetének egy másik géniusza, Vincent van Gogh is. Kettejük pályája ugyanakkor mintha egymás tükörképe vagy fordítottja volna: Van Gogh munkássága és földi életútja 37 éves korában, 1890-ben véget ért; Csontváry festői pályája viszont csak három évvel később, 1893-ban vette kezdetét, amikor negyvenéves korában megfestette első olajképét – az első michaelita könyv, a Rudolf Steiner által írott A szabadság filozófiája megjelenésének évében.

A művész neve „Csontváry” külön figyelmet érdemel. Ez a szláv eredetű Kosztka (’csont, csontocska’) név szellemes magyarításából származik, s lett a festő felvett neve: „művészneve”. Kosztka Tivadar, a felvidéki gyógyszerészinas később festőként nevezte így magát, festő-énjének adta a „Csontváry” nevet: ebben talált rá a maga valódi nevére és küldetésére. Leveleit a századfordulóig következetesen Kosztka Tivadarként írta alá, s még a halála előtti évben, 1918-ban is úgy szignálta egyik levelét, hogy „Kosztka Tivadar (Csontváry néven) festő”.

E név azonban nem csupán „művésznév”. A festő névváltoztatásának szellemi szempontból, ezoterikus-okkult értelemben is jelentősége van – mint minden névváltoztatásnak. „Csontváry” neve egyfajta beavatási név is. Kosztka Tivadar az 1900-as esztendőtől kezdve használta a „Csontváry” nevet – s nem véletlen, hogy „névváltoztatása” éppen egybeesik a káli júgának nevezett „sötét korszak” végével, s az új szellemi fény által beragyogott „fényes korszak” beköszöntével (s ehhez kapcsolódva Rudolf Steiner szellemi tanítóként való fellépésével). A kiállításon egy – sajnos neoncsövekből álló – fényhíd, egy fényfolyosó jelzi Csontvárynak ezt a „megvilágosodását”, s köti össze a festői életmű két nagy szakaszát: a „korai” képek útkeresését, s az „érett” korszak képeinek világát. Néhány korábbi remeklés (a Festőlegény [Madonna-festő] és az Önarckép) után, 1899–1900 táján talál rá tehát önálló hangjára és stílusára, s ekkor bontakozik ki képeinek egészen sajátos, jól felismerhető világa. A festő valódi születése és kibontakozása – az igazi, nagy Csontváry-képek időszaka – tehát egybeesik a századforduló új szellemi fényének megjelenésével.

„Csontváry” mint festő születésének megértéséhez azonban vissza kell mennünk az időben úgy két évtizeddel, 1879/80-ba, az új Michael-korszak hajnalára, amikor az ifjú gyógyszerészsegédnek egy összetett spirituális élményben volt része. S ez adhat választ az életmű-kiállítás címére: hogy ki vagy mi volt „Csontváry géniusza”. Ez a cím ugyanis nem (csak) a festő lángelméjére, zsenialitására utal, hanem arra a szellemre vagy szellemiségre, arra a szellemi lényre, aki 1880. október 13-án, Csontváry életének sorsdöntő napján szellemi kapcsolatba lépett vele, s közölte vele küldetését, feltárta előtte sorsfeladatát, s ettől kezdve (legalábbis 1909-ig) inspirálta őt. A kérdés tehát: ki volt Csontváry géniusza? Egy ilyen irányú keresés kezdőlépéseként tüzetesebben is meg kell vizsgálnunk a festő e sorsfordító „misztikus élményének” körülményeit és természetét.

 

Korcsog Balázs

(2. rész) (3. rész) (4. rész) (5. rész) (6. rész)

Utolsó frissítés ( 2016. január 31. )
 
< Előző   Következő >